Berta Sándor

Ritkaföldfém-forrásokat keres az USA

Az amerikai fegyveres erők megpróbálják felkutatni az alternatív anyagbeszerzési lehetőségeket.

A Reuters értesülései alapján az amerikai védelmi minisztérium tárgyalásokat folytat a Malawiban működő Mkango Resources Ltd céggel és más, ritkaföldfémeket bányászó vállalatokkal is felvette a kapcsolatot - minderről Jason Nie, a szaktárcához tartozó Védelmi Logisztikai Ügynökség (DLA) egyik munkatársa beszélt egy chicagói konferencián. A szakember hozzátette, hogy minden olyan forrást igyekeznek fellelni, amelyek Kínán kívül találhatók.

A tárgyalások elindítására azért került sor, mert korábban Kína bejelentette, hogy korlátozhatja a ritkaföldfémek exportját. Az ázsiai állam biztosítja a világszerte kiszállított ritkaföldfémek kereken 90 százalékát. Ebbe a kategóriába összesen 17 fém tartozik, ezek a szkandium, az ittrium, a lantán, a cérium, a prazeodímium, a neodímium, a prométium, a szamárium, az európium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az erbium, a túlium, az itterbium és a lutécium. A kínai fenyegetésre reagálva Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter közölte, hogy soha nem látott lépéseket fognak tenni annak biztosítására, hogy az USA ne legyen elvágva ezektől a létfontosságú anyagoktól. A Donald Trump amerikai elnök által kiadott 13 817-es számú rendelet célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államok csökkentse a kritikus ásványi anyagok külföldi forrásaitól és a külföldi ellátási láncoktól való függőségét.


Hátsó sorban: gadolinium, prazeodímium, cérium, szamárium, lantán, elöl pedig neodímium

Most kiderült, hogy Donald Trump már tavaly arra utasította Wilbur Ross kereskedelmi minisztert, hogy dolgozza ki az USA nyersanyag-stratégiáját. Az utóbbi fő eleme lett a bányászat támogatása, a megerősített kutatás, az anyagok felderítése és feldolgozása, az újrafeldolgozás és a más országokkal való együttműködés. Az amerikai belügyminisztérium 35 olyan nyersanyagot azonosított, amelyek kritikusak a lakosság és az állam működése, valamint a nemzetbiztonság szempontjából. Ezek közül 31 esetében szorul importra az USA, míg 14-et egyáltalán nem tud a saját területén kibányászni.

A kaliforniai Mountain Pass bánya az egyetlen az Amerikai Egyesült Államokban, amely ritkaföldfémeket termel ki, de azokat további feldolgozás céljából elküldi Kínába. Miután a feldolgozás megtörtént és az egyes fémeket szétválasztották, azokat visszaküldik az USA-ba. Az ázsiai ország azonban a nyersanyagok bevitelére vámokat vetett ki, ez pedig drágítja a folyamatot és a Mountain Pass bányát üzemeltető MP Materials üzletét. Az új stratégia hazai feldolgozással számolt. A társaság 2020-tól maga fogja végezni a munkát, de ehhez mindenképpen számít Washington segítségére.

Az elképzelések között van az is, hogy hosszú távon felgyorsítanák a bányászati engedélyek kiadását és az új bányászati területek feltérképezését. Szóba jöhetnek például a part menti vizek. Emellett fontos az USA eddiginél pontosabb geológiai feltérképezése és a szakemberképzés erősítése. Jelenleg ugyanis sokkal több bányászati szakember megy nyugdíjba, mint ahány új fiatal szakértő kikerül az egyetemekről. Termelési terveket ismertetett nemrég a Lynas nevű konszern is, amely legnagyobb nem kínai piaci szereplőként Texasban akarja létrehozni a nyersanyagokat szétválasztó üzemét.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #19
    Pontosan így van! Ráadásul egy katonai beavatkozás csak tovább gyengítené a stabilitást, miközben rettenetes költségekkel is jár. A cikkben is említik, hogy az USA gyakorlatilag import-függő a ritkaföldfémekből, mégsem indított még rakétát sehova emiatt, hanem megveszi ahonnan tudja.
  • Sequoyah #18
    Na pont ez az amire nem latunk peldat. A magasabb ar az az uzlet resze, es a balhe es beavatkozas sosem a magas ar miatt tortent, hanem minden esetben a stabilitas es kiszamithatosag romlasa eseten. A magas arral lehet kalkulalni, es kifizettetni a fogyasztokkal, de a kiszamithatatlansag alapvetoen veszelyezteti az uzletnek magat a letet.

    Nem csak a katonai beavatkozasok, de a techologiai ugrasok is nagyon gyakran ilyenekbol erednek. Pl a kikotoi rakodomunkasok helyett kontenereket alkalmazni hatalmas sporolas, megsem csereltek le a munkasokat egeszen addig amig folytonos, es foleg szervezetlen sztrajkokba nem kezdtek amik az uzletmenet folytonossagat veszelyeztettek.
  • ostoros #17
    Arról beszélünk, hogy ha a nyugatnak nem tetszik az üzlet, magasabb árajánlat helyett, meggyőzés helyett, indítanak egy rakétát/ szerveznek egy merényletet/ szítanak egy lázadást.
    Franciák mai napig hatalmas összegeket akasztanak le az egykori gyarmataikról. Kína nyomulása Afrikában nagyobbnak van lefestve amilyen, miközben az egykori gyarmattartók mai napig tartó beágyazottságáról mély kuss van.
  • TokraFan #16
    Ezt a helyi kis zsebdiktátoroktól kell megkérdezni, ők kötik az üzleteket bárkivel, nem csak az USA-val (sőt, Afrika jórészt már inkább a köcsög kínaiak kezén van, tehát miről is beszélünk itt megint nyugat hater ügyekben??)
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.06.13. 21:28:34
  • ostoros #15
    "Arányos mértékben igényt tart" Mikor volt bármikor is arányos az üzlet afrikai országokkal?
  • Sequoyah #14
    Vannak USA teruleten belul is forrasok, de ott a kitermeles nagyban leepult, mivel Kina sokkal olcsobb. Na ERRE kene vamot tenni, nem a froccsontott muanyag jatekokra...
  • Sequoyah #13
    Amig penzert aruljak, barmennyi penzert, de viszont kiszamithatoan, addig az USA nem jellemzo hogy beszallna a politikajukba.
  • kvp #12
    "A cikk főleg arról szól, hogy Kínán kívüli forrásokat keresnek.
    ...vagy ami Kínán kívül van, az már az USA területe? Mint Pl. Malawi?"

    Kinan kivuli olyan teruleteket, amikre Kinanak meg nincs exkluziv banyaszati joga. Marpedig Afrika nagyreszere mar van. Nagyjabol marad az amerikai kontinens...

    "Azután jöhet a feldolgozó ipar kiépítés, vele párhuzamosan a szakemberek képzése. Sacc/kb trump már nem lesz elnök - még ha megnyeri a következő választás is - mire értékelhetően ezeket az anyagokat használni tudják.
    Öngól gyanús a dolog."

    Nem a valasztasra gyur, hanem arra, hogy az USA ra legyen kenyszeritve az onellatasra, mivel akkor garantalni tudjak, hogy Kina nem tudja oket egy gazdasagi blokaddal sarokba szoritani. Ha minden maradt volna ahogy van, akkor Kina szepen lassan atveszi a gyarmatosito szerepet es ok lesznek a gyarmat. Mar eleve pont ez tortnik most az amerikai banyanal, ahol az USA nyersanyagot exportal, majd az abbol gyartott termeket importalja. Na ilyet a gyarmatok csinalnak.

    ps: Ezzel szemben Magyarorszag nyersanyagot importal es kesztermeket exportal, viszont nem sajat tulajdonu cegek reven, ez tipikusan a fejlodo orszagokra jellemzo, ilyen volt pl. Japan a 2. vilaghaboru utan vagy par evvel ezelottig Kina.
  • TokraFan #11
    Szövegértés? Én azt írtam, hogy a cikk _főleg_ arról szól...

    Mindössze ennyiben említik a külföldet:
    "minden olyan forrást igyekeznek fellelni, amelyek Kínán kívül találhatók.
    Ezek közül 31 esetében szorul importra az USA, míg 14-et egyáltalán nem tud a saját területén kibányászni.

    Az a 14 nyilván mindenképpen külföldről kell származzon (hacsak nem találnak időközben az USA területén is), de a leigázás nem tudom, hogy jön ide, jelenleg sem igázott le senkit ritkaföldfémek miatt, pedig mint látható, igen jelentős importra szorulnak.

    A cikk többi részében meg tisztán az USA saját megoldásairól van szó:
    "A Donald Trump amerikai elnök által kiadott 13 817-es számú rendelet célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államok csökkentse a kritikus ásványi anyagok külföldi forrásaitól és a külföldi ellátási láncoktól való függőségét."

    "Az új stratégia hazai feldolgozással számol"

    Az elképzelések között van az is, hogy hosszú távon felgyorsítanák a bányászati engedélyek kiadását és az új bányászati területek feltérképezését (ehhez nyilván csak a saját területén van hatásköre)

    "Emellett fontos az USA eddiginél pontosabb geológiai feltérképezése"

    Termelési terveket ismertetett nemrég a Lynas nevű konszern is, amely legnagyobb nem kínai piaci szereplőként Texasban akarja létrehozni a nyersanyagokat szétválasztó üzemét.
  • Ellaberin #10
    Azt nem tudtad, hogy a világon minden amerika területe? Max még nem ratifikálták a békeszerződést. ;)