Berta Sándor

Az EU nem akar európai Google-t

Az Európai Unió új digitális biztosa az amerikai IT-óriások európai megfelelőinek erőltetése helyett a nanotechnológiára és más tudásintenzív ágazatokra koncentrálna.

"Az energiánkat nem arra kellene elpocsékolnunk, hogy mások sikereit lemásoljuk. Nincs szükség európai Google holdingra, sokkal inkább a saját ötleteinkre és az innovációinkra kell összpontosítanunk. Az Európai Uniónak semmilyen oka nincs arra, hogy féljen, hiszen az olyan területeken, mint a nanorobotika, a biztonsági chipek és az autóipar továbbra is az élen áll. Ahhoz azonban, hogy ezek a területek tovább növekedhessenek, meg kell teremteni az ahhoz szükséges feltételeket" - jelentette ki Mariya Gabriel, az Európai Unió új digitális biztosa.

A politikus hozzátette, hogy 43 kezdeményezést terjesztettek elő az egységes európai uniós digitális belső piac létrehozására, ezek között 24 konkrét törvénytervezet-javaslat volt. Ezek közül mindössze hatot fogadtak el. Az egyik a roamingdíjak megszüntetése volt, míg a másik az összes európai falu és város ingyenes WLAN-hozzáféréssel való ellátása. Ezek ugyan fontos projektek, de az EU digitalizálása szempontjából egyáltalán nem kulcsfontosságú dolgok. A központi kérdés az 5G-hálózatok kiépítése, az új mobilszabvány ugyanis a feltétele a gépek közötti gyors adatcserének, a hálózatba kötött vezetésnek vagy a digitális egészségügyi ajánlatoknak. Ehhez azonban értékesíteni kell a szükséges mobilfrekvenciákat. Nem szabad, hogy az EU olyan államoktól függjön, mint Dél-Korea vagy Japán, hanem - ahogy egykor a 3G-hálózatnál is - át kell vennie a vezető szerepet. A Nokia sorsának figyelmeztető példaként kell szolgálnia.

Mariya Gabriel kifejtette, hogy hivatali idejének az egyik központi témája az internetes álhírek elleni harc lesz. Annak ellenére, hogy a téma a legutóbbi német és osztrák választásokon nem játszott nagy szerepet, a célzott dezinformáció veszélye közel sem tűnt el. Az elsődleges dolog az, hogy az emberek figyelmét felhívják a problémára, érzékenyek legyenek erre a témára és az amiatt fenyegető veszélyekre. Ezt nem lehet törvényekkel elérni, hanem kizárólag jobb felvilágosítással, pedagógiai módszerekkel. A közösségi platformok fontos szerepet játszanak a gyűlöletbeszéd és az illegális tartalmak elleni fellépésben. Az olyan vállalatoknak, mint a Facebook vagy a Twitter, többet kell tenniük azért, hogy megvizsgálják, miket osztanak meg az oldalaikon az emberek. De az is fontos, hogy a véleményszabadságot ne korlátozzák túlzottan.


Ahhoz, hogy az emberek kezelni tudják az álhíreket, szükség van az informatikai képzésükre. Jelenleg a 16 és 74 év közötti európaiak 44 százaléka digitális analfabéta. Ezen a területen nagyok a különbségek az egyes országok és régiók között. Az észak-európai államokban, Hollandiában és Nagy-Britanniában viszonylag sok ember rendelkezik mind alap-, mind szakismeretekkel az IT területén. Dél-Európában és - Észtország kivételével - szinte az összes új EU-tagországban viszont teljesen más a helyzet. Az Európai Unió éppen ezért újabb digitális továbbképzési programokat fog indítani és támogatni.

Az év végén bemutatják azt az új programot, amelynek keretében 6000 hallgatónak lesz lehetősége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a kibertámadások elleni harc, az adatelemzések vagy a mesterséges intelligencia területén. Az internetes bűnözés erősödésével, illetve a Wanna Cry és más zsarolóvírusok megjelenésével a politikának közbe kell avatkoznia. Arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy mi lehet a jó válasz ezekre a fenyegetésekre. Az Európai Bizottság elsősorban az Európai Hálózati és Információs Biztonsági Hivatalt (ENISA) akarja erősíteni.

A hivatal lehet egy ütőképes európai kibervédelmi egység központja, amely az összes fontos európai hely közötti információcserét koordinálja. Emellett a testület meg akarja teremteni annak a lehetőségét, hogy a hardvereket és a szoftvereket át lehessen vizsgálni biztonsági hibák után. Azután ki lehet majd adni olyan tanúsítványokat, amelyek az egész Európai Unióban érvényesek lesznek. Egyetlen ország sem tud egyedül szembenézni a kiberbiztonság kihívásaival. Az EU-nak szüksége van egy ügynökségre, amely a nap 24 órájában elérhető. Egyes államok viszont, például Németország, amelyek erősek az internetes bűnözés elleni harcban, attól tartanak, hogy az Európai Unió inkább visszafoghatja őket, ezért kritikusak az ENISA szerepének és jogosítványainak erősítése kapcsán.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kissssss0 #5
    nem.
  • Kara kán #4
    Nektek mindig a szekszen jár az eszetek?
  • Sir Cryalot #3
    Megint a régi nóta, múltkor már lenyomták ezt a műsort a grafénezéssel,

    annak is az lett a vége hogy azóta is svéd vezénylettel megy a technofil e-pénisz irigykedés.

    Persze előtérbe kell tolni valakit aki elmondja hogy neem neem vagyunk irigyek a Szilícium-völgy e-péniszére csakhát minduntalan kiderül hogy mégis... Technokratáktól mit is várunk...
    Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2017.10.31. 22:08:54
  • Kissssss0 #2
    nő + politikus és még ráadásul szép is... itt valami nincsen rendjén :D
  • bundasjezus #1
    Bejön. Nagyon szép nő ;)