Berta Sándor
Terjed a gyógyászatban a 3D-nyomtatás
Most még sci-finek vagy álomnak tűnik, hogy az orvosok kinyomtassanak bizonyos szerveket, de ez már nem sokáig lesz így.
A hallókészülékek és a fogászati koronák már egy ideje a 3D-nyomtatókból származnak, miként az egyszer használható sebészeti eszközök is. Stefana Karevska, az Ernst & Young menedzsere közölte, hogy a hallókészülékek esetében gyakorlatilag már a teljes piac átállt a 3D-nyomtatásra. Az egészségügyben sokkal gyakrabban alkalmazzák a technológiát, mint más ágazatokban és a tendencia folyamatosan erősödik.
Bilal Al-Nawas, a Mainzi Egyetemi Száj-, Áll- és Arcsebészeti Klinika vezető főorvosa hozzátette, hogy a 3D-nyomtatás lenyűgöző. A sebészeknek szükségük van a technológiára, a betegek pedig igénylik azt. Az ugyanis semmiképpen sem jelentheti a jövőt, hogy kivesznek a szervezetből egy csont- vagy izomdarabot, majd pedig valahová beépítik azt. Az Eos vezető gyártónak számít a fémek és a műanyagok ipari 3D-nyomtatásában. Martin Bullemer, a vállalat egészségügyi gyártási részlegének szakértője kifejtette, hogy a berendezéseikkel naponta 400 egyedi fogászati koronát gyártanak és mindez a hagyományos gyártás árának tizedéért valósítható meg. A technológia a teljes ortopédiai területen egyre inkább előtérbe kerül.
Al-Nawas szerint az első lépést az jelentheti majd, ha sikerül ereket kinyomtatni. Amennyiben ez sikerül, utána már sok mindent el lehet képzelni. A máj és a pajzsmirigy nagyon érdekes, de azok kinyomtatása még nagyon messze van. A nyomtatási technika ugyanakkor lehetővé teszi a bonyolultabb struktúrák elkészítését is. Az olyan sebészek, mint Al-Nawas szeretnének fém helyett más anyagokat beépíteni egy sérült arcba. A legszívesebben olyan anyagot használnának, amelyet a szervezet csontokká alakít át, például magnéziumot vagy egy olyan anyagot, amely hasonlít a csontokra. A szakember ezen dolgozik a Darmstadti Egyetem és a Mainzi Egyetemi Klinika kutatóival együtt.
A sebész ugyanakkor óva intett a technológiában rejlő lehetőségek túlbecsülésétől. A szakemberek hajlamosak azt mondani, hogy az áttörés a küszöbön áll és holnap már új szíveket nyomtatunk. Mindez oda vezethet, hogy sok egészségügyi kutató csalódni fog a valódi eredmények miatt.
A hallókészülékek és a fogászati koronák már egy ideje a 3D-nyomtatókból származnak, miként az egyszer használható sebészeti eszközök is. Stefana Karevska, az Ernst & Young menedzsere közölte, hogy a hallókészülékek esetében gyakorlatilag már a teljes piac átállt a 3D-nyomtatásra. Az egészségügyben sokkal gyakrabban alkalmazzák a technológiát, mint más ágazatokban és a tendencia folyamatosan erősödik.
Bilal Al-Nawas, a Mainzi Egyetemi Száj-, Áll- és Arcsebészeti Klinika vezető főorvosa hozzátette, hogy a 3D-nyomtatás lenyűgöző. A sebészeknek szükségük van a technológiára, a betegek pedig igénylik azt. Az ugyanis semmiképpen sem jelentheti a jövőt, hogy kivesznek a szervezetből egy csont- vagy izomdarabot, majd pedig valahová beépítik azt. Az Eos vezető gyártónak számít a fémek és a műanyagok ipari 3D-nyomtatásában. Martin Bullemer, a vállalat egészségügyi gyártási részlegének szakértője kifejtette, hogy a berendezéseikkel naponta 400 egyedi fogászati koronát gyártanak és mindez a hagyományos gyártás árának tizedéért valósítható meg. A technológia a teljes ortopédiai területen egyre inkább előtérbe kerül.
Al-Nawas szerint az első lépést az jelentheti majd, ha sikerül ereket kinyomtatni. Amennyiben ez sikerül, utána már sok mindent el lehet képzelni. A máj és a pajzsmirigy nagyon érdekes, de azok kinyomtatása még nagyon messze van. A nyomtatási technika ugyanakkor lehetővé teszi a bonyolultabb struktúrák elkészítését is. Az olyan sebészek, mint Al-Nawas szeretnének fém helyett más anyagokat beépíteni egy sérült arcba. A legszívesebben olyan anyagot használnának, amelyet a szervezet csontokká alakít át, például magnéziumot vagy egy olyan anyagot, amely hasonlít a csontokra. A szakember ezen dolgozik a Darmstadti Egyetem és a Mainzi Egyetemi Klinika kutatóival együtt.
A sebész ugyanakkor óva intett a technológiában rejlő lehetőségek túlbecsülésétől. A szakemberek hajlamosak azt mondani, hogy az áttörés a küszöbön áll és holnap már új szíveket nyomtatunk. Mindez oda vezethet, hogy sok egészségügyi kutató csalódni fog a valódi eredmények miatt.