SG.hu

Javított a mozgássérültek állapotán a robotikus váz

A tudósok számára is meglepő eredményeket értek el nyolc 3-13 éve megbénult betegnél, akiket egy különleges tréning keretében egy évig járni tanítottak egy fejükre adott érzékelősisak és robotikus külső váz segítségével: mindegyik páciens tapintásérzékelésében és izomműködésében is javulást tapasztaltak.

Elsősorban az amerikai hadsereg kutatóközpontja és egészségügyi, oktatási intézmények fejlesztik erősen a járást segítő külső vázakat, un. exoskeletonokat - előbbit a katonai alkalmazás, utóbbiakat a mozgáskorlátozottak jobb élethez való segítése érdekli. Például az Északi Karolina Állami Egyetem és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói egy olyan alsó lábszárra csatolható könnyűsúlyú eszközt fejlesztettek ki, amelynek a súlya körülbelül 500 gramm, nincs motorizált része, vagyis nem kellenek akkumulátorok és egyéb külső források a működtetéséhez. "A mi konstrukciónk erőt termel, méghozzá úgy, hogy közben nem pocsékolja el az energiát. A segítségével a járáshoz szükséges energiát körülbelül hét százalékkal csökkenthetjük le" - hangsúlyozta dr. Steven Collins, a Carnegie Mellon Egyetem gépészmérnöke és robot szakértője. Ezen eszközöknél nem cél, hogy jobb időeredményt érjenek el a páciensek a maratonon, de persze mivel a biomechanika ugyanaz, ezért elvileg lehetséges lenne a hasonló mértékű energiamegtakarítás.

Mint a Sao Pauló-i AASDAP Idegrehabilitációs Laboratórium eredményei mutatják, a technológia a rehabilitációban is forradalmi eredményeket hozhat. A kutatást Miguel Nicolelis amerikai tudós vezette, az egyéves programnak az volt a célja, hogy nyolc krónikus állapotú, mozgásképtelen pácienst egy agyhullámok vezérelte robotikus külső vázzal tanítsanak meg járni. Nicolelis elmondta, hogy a betegek állapota hosszú ideje változatlan, krónikus állapotuk miatt fel sem merült, hogy bármiféle motoros vagy érzékelő funkciójuk javulhat. Ám attól kezdve, hogy elkezdték velük az egyéves tréninget, a minden harmadik hónapban elvégzett neurológiai tesztek a páciensek izommozgásában és tapintásérzékelésében is fejlődést mutattak.


A páciensek egy VR-szemüveggel gyakorolták be az agyhullámokkal történő vezérlést

"Amikor egy tűvel vagy kefével megérintettük őket, valamit éreztek belőle, holott korábban egyáltalán nem érzékelték" - mondta a kutató. Hozzátette, hogy a bél- és hólyagfunkciójuk is határozottan fejlődött, ami jelentős előrelépés ilyen állapotú betegeknél. A tréning alatt a fejükön egy "nem invazív agy-gép interfészt" viseltek, a testüket pedig egy külső váz tartotta. A szakemberek nem tudják, hogy a tréning mely része volt az, ami ezt a meglepő fejlődést a betegek állapotában előidézte, de a javulás mértéke minden más rehabilitációs technikával összevetve is nagyon látványos.

"Világosan megmutatja, hogy még egy krónikus gerincvelősérült betegben is rengeteg érintetlen neuroplaszticitás-potenciál van" - idézte a BBC a téma egyik brit szakértőjét, Mark Bacont. A tudós ugyanakkor megjegyezte, hogy mivel a programban nem volt kontrollcsoport, ezért nem lehet tudni, hogy a tréning mely elemeinek kombinációja játszhatta a főszerepet az örvendetes javulásban. A programban részt vevő kutatók sem várták, hogy ilyen típusú javulás állhat be a betegeknél. Mikor a kísérletbe belefogtak, csak az volt a céljuk, hogy egy agyfunkciók által irányított külső váz segítségével ismét megtanítsák járni a pácienseket. A rendszer kifejlesztésének úttörője Nicolelis professzor volt.


A robotikus láb elektronikus érzékelőiből érkező információt - a láb földet érését - a beteg az ujjához rögzített vibráló lapocskával érzékeli. "A páciensek karjait használjuk transzduktorként, hogy a lábtól eljusson a jel az agyba" - fejtette ki a professzor hozzátéve, hogy ezen a módon valamiféle "fantomvégtagérzés" alakul ki a betegben, aki így azt éli át, hogy ő maga jár. Nicolelis úgy véli, hogy az agy "átképzése" központi szerepet játszhatott a betegek váratlan neurológiai fejlődésében. "Virtuálisan minden páciens agya törölte, hogy van lábuk. Megbénultál, nem mozogsz, a lábaid nem reagálnak." A sisak és a robotikus váz által elősegített mozgás azonban ismét feltámasztotta az agyban az eltűnt fogalmat - magyarázta.

James Fawcett cambridge-i agykutató szintén figyelemre méltóként értékelte a kutatást. Arra utalt, hogy mivel a rehabilitációs technikákra most nagy figyelem irányul, fontos szerephez juthat ez a módszer. Ám mivel nem tisztázott, hogy mi okozta a betegek állapotának javulását, még további kutatásokra lesz szükség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • xyl #13
    Saját elképzelés továbbgondolása: Lehet, hogy léteznek olyan kerülőutak, idegi kapcsolatok, stb, amit az egészséges ember nem használ, mert nincs rá szüksége, nem tanulja meg használni, de attól még ott van.
    Ezzel csak az a baj, hogy az ezotéria, harmadik szem, stb. mondanak hasonlókat...
  • frensys23 #12
    Ez a robotkar és társai totál elavult, már kísérleteznek elég régóta dns és ős sejtekből előállítható testrészekkel, és sikerrel jártak már láb és karnál, sőt, májnál, vesénél is. Fogakat is tudnak már fogzománc és dentin növesztésével elő állítani, úgyhogy halott ez az egész robot technológia az emberi testrészekre nézve.
  • frensys23 #11
    Ez a robotkar és társai totál elavult, már kísérleteznek elég régóta dns és ős sejtekből előállítható testrészekkel, és sikerrel jártak már láb és karnál, sőt, májnál, vesénél is. Fogakat is tudnak már fogzománc és dentin növesztésével elő állítani, úgyhogy halott ez az egész robot technológia az emberi testrészekre nézve.
  • xyl #10
    Egyébként itt egy cikk arról, hogy a testérzékelés mennyire hamis is lehet.
  • xyl #9
    Na jó, akkor egy kicsit lovagoljunk a "korrekt" szó értelmén.
    Egyébként - szerintem - (a szakirodalom ismerete nélkül) a mozgás irányításának van tudatos és nem tudatos része. Valami olyasmi, hogy a baba mozgatja kezét-lábát, aztán rájön, hogy azt ő mozgatja. Csak feltételezem, hogy sikerült valahogy ezt a nem tudatos részt stimulálni.
    Ha valahol valaki ezt már kutatta, attól ismeretlenül is elnézést kérek az ötleteinek ellopása miatt.
  • halgatyó #8
    Aki nem akarja, az nem érti amit írtam.
    NEM azt írtam, hogy minden más felesleges. De ugyanakkor tudjuk, hogy sok felesleges és drága fejlesztés is folyik.
    Megjegyezném, hogy a csillagászati műszereket a fontos és hasznos dolgok közé sorolom.
  • Irasidus #6
    Hogy, lehet olyat írni, hogy "ezzel kellene foglalkozni a sok felesleges szar helyett", ezek szerint mást ne csináljanak az emberek, minden jó úgy ahogy van? Vagy mondok mást, egy autótervező mérnök, aki mondjuk csak váltóval foglakozik, hogyan tervez ilyet, és a egy ettől még távolabb álló bankár, vagy szoftverfejlesztő mérnök? Másra nincs szükség, ugye? :O Kissé naiv, irracionális felfogás...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.08.12. 18:56:38
  • halgatyó #5
    Végre egy igazán örvendetes és NAGYON HASZNOS kutatás.
    Ezzel kellene foglalkozni a sok felesleges szar helyett! (ld. önmagát vezető autó, készpénzt kiszorítani akaró disznóságok, stb)
    Ha ezt nagy sorozatban gyártanák, mint pl. egy gyakori középkategóriás autót, akkor elérhető áron hozzájuthatna, akinek szüksége van rá. Esetleg egy kis TB (állami) segítséggel. Meggondolandó, hogy a lebénult vagy csak az öregség miatt nagyon legyengült (esetleg több csonttörés után nem felgyógyult) emberek folyamatos ápolása akár összemérhető költséget is okozhat, mint amennyibe egy ilyen, NAGY SOROZATBAN (a jövőben) gyártott eszköz kerülne
    Utoljára szerkesztette: halgatyó, 2016.08.12. 18:24:48
  • gforce9 #4
    Érdekes ember vagy te. Csinálnak egy mozgássérülteket segítő mechanikát, ami még az elvárt eredményeken felül is hoz más előnyt is. És ez nem korrekt innováció? :) Lol.
  • Cat #3
    "Na, ez korrekt innováció."

    Nem, ez véletlen. Fogalmuk sem volt róla, hogy ez megtörténik.