Gyurkity Péter

Galaxisok százai vannak a Tejútrendszer mögött 

Rádióteleszkóppal sikerült felfedezni több száz galaxist, amelyek eddig elrejtőztek.

A csillagászok számára mindig is érdekes kérdés volt, hogy saját galaxisunk mögött, az annak magja által kitakart régióban vajon mennyire sűrűn szabdalt az égbolt. Ez a kérdés már csak azért is fontos, mert itt sejtették az úgynevezett Nagy Mozgatót, amelynek köszönhetően a Tejútrendszer ebbe az irányba "száguld". Most úgy tűnik, hogy megtalálták a választ.

Az Astronomical Journal hasábjain tették közzé a napokban a tanulmányt, amely a csillagászok egy nemzetközi csoportja révén született meg. Ez, valamint a mozgóképes illusztrációval kiegészített bejelentés részletezi a fontos felfedezést, amelyből megtudhatjuk, hogy a Parkes rádióteleszkóp segítségével összesen 883 galaxist fedeztek fel a Tejútrendszer (pontosabban a csillagközi por) által kitakart részen, amelyet jóval korábban a Zone of Avoidance névre kereszteltek. Ezen csoport mintegy harmadát eddig soha nem pillantottuk meg, felfedezésükkel viszont felmérhetjük a Nagy Mozgató tömegét, amely minden bizonnyal jelentős.


Erre abból következtetnek, hogy maga a Tejútrendszer is ebbe az irányba mozog, mégpedig meglehetősen gyorsan, óránként nagyjából 2 millió kilométert téve meg. Ehhez igencsak nagy tömeg szükséges, az erős gravitációs hatás pedig nyilván egyéb galaxisokat is ebbe az irányba mozgat, ennek felmérése azonban eddig saját galaxisunk miatt komoly akadályokba ütközött. Némileg meglepő, hogy a galaxisok friss csoportját viszonylag közel, mintegy 250 millió fényévnyi távolságban találták meg, ezek között két új klasztert (CW1 és CW2), valamint galaxisok három új csoportosulását (NW1, NW2 és NW3) különböztetik meg.

A 64 méter átmérőjű tányérral büszkélkedő rádióteleszkóp révén egyébként 13-szor gyorsabban tudták feltérképezni a kijelölt területet, ezzel pedig igencsak meglódult a felfedezések üteme. Korábban több eltérő technikát is kipróbáltak, de egyedül a rádióhullámok révén tudtak áthatolni a csillagközi poron.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Candi #19
    Gondolom a halmazhoz, vagy annak tömegközéppontjához képest.
  • Peti95 #18
    "Erre abból következtetnek, hogy maga a Tejútrendszer is ebbe az irányba mozog, mégpedig meglehetősen gyorsan, óránként nagyjából 2 millió kilométert téve meg."

    Mihez képest?
  • Macropus Rufus #17
    lazán kapcsolódik

    8000 galaxis helyzetét és mozgását modellezték le. Benne van a "Nagy mozgató" is.
    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2016.02.16. 17:10:44
  • SaGa #16
    Értem mire gondolsz, de pont fordított lenne a felállás ebben az esetben, mint amit írtál. Ha a tejútrendszer lenne a Hold ebben a kiosztásban és az a másik valami (akár rengeteg galaxis egy csomóban, az a bizonyos Nagy Mozgató, amiről a cikkben elmélkednek) ami körül a Tejút úgy kering, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutatja felé, akkor valóban, sosem látná innen senki azt a valamit.
  • Csacsis #15
    Behaltam a röhögéstől!
  • Palinko #14
    meg ha van olyan objektum ami hasonlóan kering mint a hold, hogy csak az egyik oldalát mutatja nekünk (jelen esetben mindig túl van a fekete lyukon) akkor azt soha nem láthatnánk.
  • bandypappa #13
    error. bad trolling
  • SaGa #12
    Jó az 120 milliónak is (a Nap 240 millió év alatt kerüli meg a Tejútrendszer középpontját). A 26000 év a Föld tengelyének precessziós ciklusa.
  • Berber #11
    Jogos... már csak 26000 évet kell várni...
  • duke #10
    Mekkora hulyek mar ezek a csillagaszok. Valaki szolhatna nekik, hogy a galaxisunk forog, ezert eleg lett volna megvarniuk, hogy a megfelelo pozicioba forduljon, es akkor sima tavcsovel megnezhettek volna mi ott. Nem, ehelyett inkabb megprobalnak 10 milliard csillagon atnezni.