Balázs Richárd
A kihalás új szakaszába lépett a Föld
Három amerikai egyetem kutatása szerint bolygónk a kihalás egy új időszakába lépett, melynek első áldozatai között az emberek is ott lehetnek.
A Stanford, a Princeton és a Berkeley által vezetett jelentés szerint a gerincesek a normálisnál 114-szer gyorsabb ütemben tűnnek el, ami egybecseng a Duke Egyetem már tavaly közzé tett tanulmányával. "A hatodik nagy tömeges kipusztulás kezdetén járunk" - nyilatkozott az új tanulmány egyik szerzője.
Az utolsó ilyen esemény 65 millió évvel ezelőtt zajlott le, amikor a dinoszauruszok eltűntek, nagy valószínűséggel egy hatalmas meteor becsapódás következtében. "Ha ez így folytatódik, az életnek sok millió évre lesz szüksége, hogy helyreálljon és a mi fajaink valószínűleg elég hamar el fognak tűnni" - tette hozzá a tanulmány vezetője, Gerardo Ceballos, aki munkatársaival a múlt kihalási rátáit tanulmányozta.
Eredményeik szerint a jelenlegi kihalási sebesség több mint százszorosa annak, amikor a Föld nem ment keresztül tömeges kihalási eseményen. 1900 óta a normálisnak mondhatónál négyszázzal több gerinces tűnt el. Ilyen veszteség jellemzően 10.000 év alatt megy végbe, jelezték a tudósok. A Science Advance szaklapban publikált tanulmány az okok között az éghajlatváltozást, a szennyezőanyagokat és az erdők kiirtását emeli ki.
Az ökorendszerek pusztulásának hatásaként a jelentés olyan előnyök elvesztésére hívja fel a figyelmet, mint a méhek beporzási képessége, aminek három emberi generáción belül búcsút mondhatunk. "Világszerte vannak példák olyan fajokra, melyek már most élőholtak" - mondta Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem professzora. "Saját magunk alatt vágjuk a fát"
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint minden évben legalább 50 állat kerül közelebb a kihaláshoz. A kétéltűek 41, míg az emlősök 25 százalékát fenyegeti a kihalás, a legnagyobb veszélyben jelenleg a makik vannak, melyeknek 94 százaléka fenyegetett. Az IUCN jelentése szerint az élőhelyeiket elpusztító illegális fakitermelések mellett a húsukért folyó vadászat is a végzetük felé tolja ezt a madagaszkári fajt.
Visszatérve a Duke Egyetem tavalyi jelentéséhez, Stuart Primm biológus és kihalási szakértő már abban a publikációban figyelmeztetett a hatodik kihalási eseményre. Primm tanulmányában több mint ezerszeresre becsülte a kihalások jelenlegi ütemét az új jelentés 114-szeresével szemben, mely szerint még nem késő elkerülni a biológiai sokszínűség drasztikus csökkenését, ehhez azonban gyors intézkedésekre van szükség.
A Stanford, a Princeton és a Berkeley által vezetett jelentés szerint a gerincesek a normálisnál 114-szer gyorsabb ütemben tűnnek el, ami egybecseng a Duke Egyetem már tavaly közzé tett tanulmányával. "A hatodik nagy tömeges kipusztulás kezdetén járunk" - nyilatkozott az új tanulmány egyik szerzője.
Az utolsó ilyen esemény 65 millió évvel ezelőtt zajlott le, amikor a dinoszauruszok eltűntek, nagy valószínűséggel egy hatalmas meteor becsapódás következtében. "Ha ez így folytatódik, az életnek sok millió évre lesz szüksége, hogy helyreálljon és a mi fajaink valószínűleg elég hamar el fognak tűnni" - tette hozzá a tanulmány vezetője, Gerardo Ceballos, aki munkatársaival a múlt kihalási rátáit tanulmányozta.
Eredményeik szerint a jelenlegi kihalási sebesség több mint százszorosa annak, amikor a Föld nem ment keresztül tömeges kihalási eseményen. 1900 óta a normálisnak mondhatónál négyszázzal több gerinces tűnt el. Ilyen veszteség jellemzően 10.000 év alatt megy végbe, jelezték a tudósok. A Science Advance szaklapban publikált tanulmány az okok között az éghajlatváltozást, a szennyezőanyagokat és az erdők kiirtását emeli ki.
Az ökorendszerek pusztulásának hatásaként a jelentés olyan előnyök elvesztésére hívja fel a figyelmet, mint a méhek beporzási képessége, aminek három emberi generáción belül búcsút mondhatunk. "Világszerte vannak példák olyan fajokra, melyek már most élőholtak" - mondta Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem professzora. "Saját magunk alatt vágjuk a fát"
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint minden évben legalább 50 állat kerül közelebb a kihaláshoz. A kétéltűek 41, míg az emlősök 25 százalékát fenyegeti a kihalás, a legnagyobb veszélyben jelenleg a makik vannak, melyeknek 94 százaléka fenyegetett. Az IUCN jelentése szerint az élőhelyeiket elpusztító illegális fakitermelések mellett a húsukért folyó vadászat is a végzetük felé tolja ezt a madagaszkári fajt.Visszatérve a Duke Egyetem tavalyi jelentéséhez, Stuart Primm biológus és kihalási szakértő már abban a publikációban figyelmeztetett a hatodik kihalási eseményre. Primm tanulmányában több mint ezerszeresre becsülte a kihalások jelenlegi ütemét az új jelentés 114-szeresével szemben, mely szerint még nem késő elkerülni a biológiai sokszínűség drasztikus csökkenését, ehhez azonban gyors intézkedésekre van szükség.