Ötvös Tibor
Veszélyes lehet az óraátállítás
Sokan megkérdőjelezik az óraátállítás szükségességét, ám azt már kevesebben tudják, hogy ez a két időszámítás a szervezetünkre is hatással van és számos balesetet okozhat.
Rád hatással van az átállás?
A nyári és téli időszámítás szükségessége körüli viták folyamatosan fellángolnak minden egyes óraátállítás miatt, pedig több kimutatás is bizonyítja, hogy a látszat ellenére nagyon sok energiát spórolunk meg a váltásokkal. Manapság egy új szempont is belépett a képbe, mely szerint rossz időzónában vagyunk és a GMT+2-re kellene átállni és akkor nem lenne semmilyen gond, nem kellene váltogatni a zónákat. A téli időszámításra nagyjából két hete álltunk át, ám több tanulmány is kimutatta, hogy még most is hatással van a szervezetünkre ez a váltás.
A legfontosabb, hogy a biológiai óránk nehezen tudja kezelni az átállást. A téli időszámítással még elboldogul, ám a nyári változás már komoly gondokat okozhat; az egy óra kiesés nem csupán az alvás kapcsán lehet kellemetlen, hanem a szervezetünk immunrendszere is megzavarodik, a napi rutinunk is teljesen átalakulhat. Ha az alvásgondok, a megborult napi ritmus és a legyengült immunrendszer mellé még szívpanaszok is járnak, az az első pár napban végzetes is lehet. A kimutatás szerint az átállást követő hétfőn és kedden 10 százalékkal nő meg az infarktusok száma.
Az időzónák közötti váltás a munkánkra is kihatással van, a kutatás alapján nagyjából 20 százalékkal több időt fordítunk ugyanarra a feladatra, mint tettük azt előtte pár nappal. Ha ez nem lenne elég, a koncentráció hiánya baleseteket okozhat az első pár napban, melyek sokszor végzetesek is lehetnek. Ezek többnyire a munkahelyünkön érnek minket, de ugyanúgy például vezetés közben is lehetünk óvatlanok.
Ha már összpontosítás, akkor nem maradhatnak ki a fiatalok sem a történésekből, kimutatások alapján 2 százalékkal alacsonyabb pontszámot érnek el a tanulók egy felmérőn. Végül pedig felmerül az "amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon" mondás is, hiszen az időzónák közötti váltások okozta betegségek, balesetek, teljesítménycsökkenések miatt 2010-ben csak az Egyesült Államokban 433.982.548 dolláros kiadást könyvelhettek el az erre illetékes emberek, ennyibe került a betegek kezelése. Ez pedig közel akkora összeg, amit megspórolnak egy-egy váltásnál.
A legfontosabb, hogy a biológiai óránk nehezen tudja kezelni az átállást. A téli időszámítással még elboldogul, ám a nyári változás már komoly gondokat okozhat; az egy óra kiesés nem csupán az alvás kapcsán lehet kellemetlen, hanem a szervezetünk immunrendszere is megzavarodik, a napi rutinunk is teljesen átalakulhat. Ha az alvásgondok, a megborult napi ritmus és a legyengült immunrendszer mellé még szívpanaszok is járnak, az az első pár napban végzetes is lehet. A kimutatás szerint az átállást követő hétfőn és kedden 10 százalékkal nő meg az infarktusok száma.Az időzónák közötti váltás a munkánkra is kihatással van, a kutatás alapján nagyjából 20 százalékkal több időt fordítunk ugyanarra a feladatra, mint tettük azt előtte pár nappal. Ha ez nem lenne elég, a koncentráció hiánya baleseteket okozhat az első pár napban, melyek sokszor végzetesek is lehetnek. Ezek többnyire a munkahelyünkön érnek minket, de ugyanúgy például vezetés közben is lehetünk óvatlanok.
Ha már összpontosítás, akkor nem maradhatnak ki a fiatalok sem a történésekből, kimutatások alapján 2 százalékkal alacsonyabb pontszámot érnek el a tanulók egy felmérőn. Végül pedig felmerül az "amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon" mondás is, hiszen az időzónák közötti váltások okozta betegségek, balesetek, teljesítménycsökkenések miatt 2010-ben csak az Egyesült Államokban 433.982.548 dolláros kiadást könyvelhettek el az erre illetékes emberek, ennyibe került a betegek kezelése. Ez pedig közel akkora összeg, amit megspórolnak egy-egy váltásnál.
