Gyurkity Péter
Soha nem volt életre alkalmas a Vénusz
Az Europa egyik felén viszont állandóan jelen van a pára.
A Hubble-űrteleszkóp nemrég holt galaxisokat fotózott, ezzel bővítve ki tudásunkat, eközben viszont a NASA illetékesei (és a terület iránt érdeklődő kutatók) számos további projekten dolgoznak, folyamatosan közzétéve az újabb és újabb tanulmányokat. Most ezek egyikében a Vénusz történetéről írnak, a másikban pedig az Europa egyik érdekességére hívják fel a figyelmet.
Svájci egyetem szakemberei közölték a napokban, hogy az általuk elvégzett részletes 3D-szimulációk révén újabb következtetést vonhattak le a Vénusz múltjával (és jelenével) kapcsolatban. A bolygót sokan a Föld gonosz ikertestvéreként jellemzik, mivel mérete és felszíne alapján nagyon is hasonlít saját otthonunkra, viszont az odaát uralkodó hőmérséklet és a Naphoz közelebbi pálya miatt nem lenne túl kellemes a felszínen sétálgatni – nem beszélve a kénsav-felhőkről, amelyek szintén megnehezítenék a hétköznapokat. A szimulációkkal egészen 4 milliárd évvel ezelőttig mentek vissza az időben, az eredményekről pedig azt a következtetést vonták le, hogy a bolygón soha nem volt olyan alacsonyabb hőmérséklet, amely lehetővé tette volna a vízből álló eső képződését. Az égitest tehát soha nem volt alkalmas az élet megjelenéséhez, ami viszont a Földdel is megtörténhetett volna, amennyiben saját bolygónk némileg közelebb kerül a Naphoz.
A Hubble korábbi megfigyeléseinek újabb részletes vizsgálatával , azok kiértékelésével más kutatók eközben az Europa kapcsán számoltak be érdekes részletről. Az 1999 és 2015 között elkészült felvételek további elemzése ugyanis arra utal, hogy a hold egyik felén állandó jelleggel jelen van a pára, amit eddig nem gondoltak volna. Hasonló eredményre nemrég már egy másik hold, az amúgy a Naprendszer kilencedik legnagyobb égitestének számító Ganymedes esetében is volt példa, az Europa felszínén viszont jóval alacsonyabb hőmérsékletek uralkodnak (ez valahol -160 Celsius-foknál tetőzik), emiatt pedig nem tűnt valószínűnek az állandó jelenlét.
A NASA az Europa Clipper néven készül a hold közeli megfigyelésére, amely a 2030-as években valósulna meg, az ESA pedig a Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) névre keresztelte saját expedícióját, amely jövőre indulna el, hogy 2031-re érkezzen a helyszínre.
A Hubble-űrteleszkóp nemrég holt galaxisokat fotózott, ezzel bővítve ki tudásunkat, eközben viszont a NASA illetékesei (és a terület iránt érdeklődő kutatók) számos további projekten dolgoznak, folyamatosan közzétéve az újabb és újabb tanulmányokat. Most ezek egyikében a Vénusz történetéről írnak, a másikban pedig az Europa egyik érdekességére hívják fel a figyelmet.
Svájci egyetem szakemberei közölték a napokban, hogy az általuk elvégzett részletes 3D-szimulációk révén újabb következtetést vonhattak le a Vénusz múltjával (és jelenével) kapcsolatban. A bolygót sokan a Föld gonosz ikertestvéreként jellemzik, mivel mérete és felszíne alapján nagyon is hasonlít saját otthonunkra, viszont az odaát uralkodó hőmérséklet és a Naphoz közelebbi pálya miatt nem lenne túl kellemes a felszínen sétálgatni – nem beszélve a kénsav-felhőkről, amelyek szintén megnehezítenék a hétköznapokat. A szimulációkkal egészen 4 milliárd évvel ezelőttig mentek vissza az időben, az eredményekről pedig azt a következtetést vonták le, hogy a bolygón soha nem volt olyan alacsonyabb hőmérséklet, amely lehetővé tette volna a vízből álló eső képződését. Az égitest tehát soha nem volt alkalmas az élet megjelenéséhez, ami viszont a Földdel is megtörténhetett volna, amennyiben saját bolygónk némileg közelebb kerül a Naphoz.
A Hubble korábbi megfigyeléseinek újabb részletes vizsgálatával , azok kiértékelésével más kutatók eközben az Europa kapcsán számoltak be érdekes részletről. Az 1999 és 2015 között elkészült felvételek további elemzése ugyanis arra utal, hogy a hold egyik felén állandó jelleggel jelen van a pára, amit eddig nem gondoltak volna. Hasonló eredményre nemrég már egy másik hold, az amúgy a Naprendszer kilencedik legnagyobb égitestének számító Ganymedes esetében is volt példa, az Europa felszínén viszont jóval alacsonyabb hőmérsékletek uralkodnak (ez valahol -160 Celsius-foknál tetőzik), emiatt pedig nem tűnt valószínűnek az állandó jelenlét.
A NASA az Europa Clipper néven készül a hold közeli megfigyelésére, amely a 2030-as években valósulna meg, az ESA pedig a Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) névre keresztelte saját expedícióját, amely jövőre indulna el, hogy 2031-re érkezzen a helyszínre.