Gyurkity Péter

Új helyen bukkantak gyenyiszovai DNS-re

A helyi lakosság kötődése immár egyértelmű, ennek alapján a csoport jóval nagyobb területen élt.

Az emberi fejlődés, a különböző népességek keveredése és egymás mellett élése továbbra is izgalmas témának számít, ezen a területen tudásunk folyamatosan egészül ki újabb részletekkel. Tavaly arról írtunk, hogy a neandervölgyieket faji háborúkban győztük le, eközben azonban Tibetben bukkantak gyenyiszovai maradványokra, most pedig utóbbiak DNS-lenyomatát igazolták vissza egy új helyszínen.

A Fülöp-szigeteken évek óta munkálkodó, helyi és svéd kutatókból álló csoport a napokban tette közzé saját tanulmányát a Current Biology oldalán, ebben pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a részletes vizsgálatok alapján az országban jelenlévő egyik etnikai csoport tagjai tartalmazzák az eddigi legnagyobb arányban a gyenyiszovaiak lenyomatát. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy az Ayta Magbukon névre hallgató csoport tagjai nagyjából 5 százalékban hordoznak gyenyiszovai DNS-t, ez pedig meghaladja az ausztrál őslakosok, valamint a pápuai népesség 4 százalékra becsült kötődését, vagyis rokonaink annak idején jóval nagyobb területen éltek, mint azt korábban gondoltuk, a Fülöp-szigetek benépesülése pedig szintén bonyolultabb és összetettebb folyamat volt.

A hivatalos közleményben emellett megemlítik, hogy a maradványok alacsony száma továbbra is komoly fejtörést okoz, a szibériai barlangban megtalált példányok ugyanis egyetlen tenyérben elférnek. Könnyen lehet azonban, hogy a világ múzeumaiban és egyéb intézményeiben számos további darabot tárolunk, ezeket azonban helytelenül azonosítottuk, illetve kategorizáltuk, így az is előfordulhat, hogy további ásatások nélkül is kibővül majd a nagyjából 40-50 ezer évvel ezelőtt élt és elődeinkkel keveredett népességről alkotott tudásunk. A Fülöp-szigeteken amúgy összesen 118 különböző csoport DNS-mintáit elemezték, ezeket vetették össze a meglévő adatokkal, amiben az segített, hogy a gyenyiszovai DNS-t már 2010-ben szekvenálták.

A kép tehát nagyon vegyesnek tűnik, az eredmények arra utalnak, hogy a gyenyiszovai népesség is jóval összetettebb volt, a nagy kiterjedés révén pedig eltérő mértékben keveredtek a homo sapiens felbukkanó csoportjaival. Délkelet-Ázsia tartogathatja az igazi megoldást, ehhez viszont további hasonló vizsgálatokra lesz szükség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Csaba161 #10

    Mivel a neandervölgyinek és így elődjének a heidelbergi embernek sem volt állcsúcsa, ezért alkalmatlanok voltak a tagolt beszédre, nem igazán tudtak úgy gondolatot cserélni, mint mi...

  • wraithLord #9
    Egyébként, ha szigorúan nézzük a dolgot, akkor a biológiában az állatok taxonómiájában nincs is olyan fajalatti rendszertani kategória, hogy rassz. Az antropológiában van, az pedig interdiszciplináris és csak részben része a biológia tudományának. Szóval biológiai értelemben rassz=alfaj, mind a kettőnknek igaza lehet. :D
  • VolJin #8
    Csak az elmúlt tíz évben tudunk genetikai vizsgálatot folytatni a különböző sapiensekkel, így a rendszertani besorolásuk téves. Azok inkább rasszok, mint alfajok...
    Hogy történt keveredés, az is újdonság...
  • wraithLord #7
    Tény, hogy minden civilizáció, kultúra, kor úgy csoportosítja az őt körülvevő világ elemeit a tudományos megismerés folyamatában, ahogy jónak látja. De csoportosítani, osztályozni, besorolni szükséges, mert ez a tudományos megismerés egyik alapja, építőköve.
    Az, hogy minek nevezünk valamit, megegyezés kérdése. Viszont az, hogy két dolog különbözik/-het egymástól, az ténykérdés. A mai rasszok lényegesen kevésbé különböznek egymástól fiziológiailag, genetikailag és egyéb szempontok alapján, mint a kőkorszaki modern ember, a neandervölgyi ember és a gyeniszovai ember. Hogy a rendszertani csoportokat, amibe besoroljuk őket, minek nevezzük, részletkérdés. Ha 30ezer év múlva megsemmisül minden 21. századi tudományos eredmény, akkor 30ezer év múlva máshogy fogják hívni ezeket a csoportokat. Ha nem, akkor lesz kiindulási alapjuk erre vonatkozóan. De ők is mindenképpen fel fogják ismerni, hogy a 21. századi rasszok sokkal közelebbi rokonok egymással, mint az 50ezer évvel ezelőtt jelenlévő emberek egymással. Feltéve, hogy vagy rendelkezésükre fog állni ez az információ, vagy ők is megtalálják ezeket a leleteket a mieinken kívül. Az osztályozás relatív és szubjektív, de a különbségek önmagukban nem azok. Ha csak a 21. századi ember leleteit találják meg, azt fogják hinni, hogy a rasszok közötti genetikai különbség nagy. Ha megtalálják a kőkorszaki emberek maradványait is, rájönnek, hogy nem az... és a rasszok közötti különbségek mértéke relatíve összeugranak azon a bizonyos képzeletbeli diverzségi skálán, és a leszármazási fán is közelebb kerülnek egymáshoz horizontálisan, illetve sokkal később ágaznak szét. Vagyis igazából egy egységet alkot az összes rassz, mert relatíve a magasabb fajalatti és a fajfeletti rendszertani kategóriák különbségeihez képest elhanyagolható a különbség közöttük.
    Hogy a különbségek és a különbségek mértéke, egymáshoz való viszonya fontos-e, más kérdés. A minket körülvevő világ megismerése szempontjából fontos és hasznos (Más szempontból nem feltétlenül az, és akár káros is lehet). Nem jó összemosni, hogy "a kőkorszaki ember (al)fajok a történelem előtti rasszok". Mert oké, így is vehetjük, de inkább bölcsészszempontból, és nem természettudományos szempontból, mert ott fontosak a különbségek és azok mértéke.


    A cro-magnoni ember gyakorlatilag az első ismert mai modern ember, szóval valóban, az nem különbözik tőlünk, vagy a kőkorszaki Homo sapienstől. Az egy kőkorszaki Homo sapiens. Vagyis _a_ felsőkőkorszaki európai modern ember.
  • VolJin #6
    A neandervölgyi, a crogmanoni, a gyenoszovai megfelel a történelem előtti rasszoknak.
    A jövőben 30 ezer év múlva a kor régészei azon sakkoznának, hogy a kínai, a néger és a fehér emberből hogyan fejlődött ki az ember.
  • wraithLord #5
    Nagyon keveset tudunk még a gyeniszovai emberről. Gyakorlatilag csak ujjpercet, állkapocs- és koponyadarabot találtunk tőle. Részben a leletek, részben a DNS alapján egyelőre úgy tűnik, hogy valamiben a neandervölgyi emberre (koponya, állkapocs), valamiben inkább ősibb embertípusokra (bizonyos fogak), valamiben a modern emberre hasonlít (bizonyos gének).

    A viselkedéséről nem tudunk semmit. Szerintem kb. ugyanolyan és ugyanolyan széles a jellemének, viselkedésének, szellemi képességeinek a spektruma, mint egy mai modern embernek. És ugyanúgy a gyerekkori tapasztalataitól nagyban függenek. A mai emberek között is vannak geekek és akik leginkább a sportokban, fizikai munkákban jeleskednek. A mai modern emberek között is vannak különböző viselkedésre hajlamosak.

    Viszont pl. a neandervölgyi embernél azt gyanítják, hogy a rövid távú memória, ezen belül is a munkamemória valószínűleg nem volt az erőssége, tehát innovációra kevésbé képes, kevésbé kreatív emberről volt szó. Viszont a kognitív képességei neki is kiemelkedőek voltak, tehát "megvolt a magához való esze".
    Ha a gyeniszovai ember a neandervölgyi emberre hasonlított jobban, akkor hajlamosabb lehetett inkább a sportokban (kivéve, amiben a futási képesség fontos), mintsem a tudományokban jeleskedni, és valószínűleg agresszivitásra is hajlamosabb lehetett.
    Mondjuk ezt a kevésbé innovatív képességet, amiből mindent levezetnek, onnan szűrték le, hogy többszázezer év alatt nem sokat változtak a neandervölgyiek eszközei, viszont ugyanezt a mai modern emberről is el lehet mondani...

    A jelenlegi oktatási rendszerben való részvétel képessége nemcsak a szellemi képességektől függ, hanem a beszéd, beszédértés képességétől, a nyelvi képességeitől is. A neandervölgyi embernél semmilyen jel nem mutat arra, hogy ne lett volna képes olyan hatékony verbális kommunikációra, ugyanolyan hatékony nyelvet kifejleszti, mint a mai modern ember. Valószínűleg ugyanez a gyeniszovai emberre is igaz.
    Én a neandervölgyi embert az eddigi kutatások és következtetések alapján egy kevésbé intellektuális, iskolai bully-nak képzelném el, a gyeniszovai embert pedig valahol a neandervölgyi és a modern ember között. De persze ez csak sztereotipizálás, a kép ennél sokkal szélesebb, és a mai modern ember "IQ-betyárabb" képviselői lejjebb vannak ezen a spektrumon, mint a neandervölgyi és a gyeniszovai ember intellektuálisabb egyedei. Mivel ezek az ember(al)fajok meglehetősen közel állnak egymáshoz, én úgy képzelném el, hogy a viselkedési és intellektuális képességeiknek a halmaza, spektruma nagyban átfed egymással, és ugyanolyan körülmények között nagyjából képesek ugyanazokra a dolgokra, nagyrészt kihozhatók belőlük ugyanazok a fenotípusos reakciónormák.

    Egy kőkorszaki Homo sapiens sapiens csecsemőből ugyanolyan ember nevelhető, mint egy mai csecsemőből, és a neandervölgyi, illetve a gyeniszovai ember a törzsfejlődési fán vele egy szinten helyezkedik el, tehát a mai modern embernek ezek törzsfejlődés szempontjából nem az elődei, hanem testvérei. Igaz, a mai emberrel törzsfejlődéstanilag az emberszabású majmok is egyenrangúak, viszont ők teljesen más ökológiai szerepet töltenek be (és nem is a Homo nemzetségbe tartoznak, tehát valamivel távolabbi rokonok, unokatestvérek). Viszont a neandervölgyi és a gyeniszovai ember ugyanazt az ökológiai szerepet, niche-t foglalták el, mint a mai modern ember. Ezért haltak ki (vagyis olvadtak bele a Homo sapiens sapiensbe).
  • pasi29uk #4
    Koszonom a valaszt.
    Vajon volnanak erossegei vagy gyengei?

    Pl. Jellemvonasait tekintve milyen lehetne? Baratsagos, osztonos, agressziv?
    Kepes lenne a jelenlegi oktatasi rendszerben resztvenni netan valamely teruleten kiemelkedoen teljesiteni?
    Mas szemszogbol nezve egy "mutans" lenne aki szuletesetol fogva
    ert a fak nyelven es profin kiszagolja az eheto gombat?

  • vato loco #3
    Lemész egy pesti aluljáróba, annyi gyenyiszovait látsz, amennyit csak akarsz. :)
  • wraithLord #2
    Gyeniszovai ember leletekből össze lehetne rakni egy nagyrészt vagy teljesen gyeniszovai genomot. Génsebészettel és klónozással létre lehetne hozni egy full gyeniszovai zigótát, amit egy mai ember természetesen minden további nélkül ki tudna hordani.

    Nincs nagy különbség a mai modern Homo sapiens sapiens és a gyeniszovai ember között, mint ahogy sok más vele egyidőben élt emberfaj között sem, ezek sok szempontból inkább alfajok voltak. Szaporodtak is egymással, azért van a genomunkban gyeniszovai DNS szekvencia.
    Ez a klónozott gyeniszovai ember pedig simán be tudna illeszkedni a mai világba, kultúrába. Az esetleges furcsa vonásain kívül semmi más jel nem mutatna arra, hogy "valami nem stimmel".
  • pasi29uk #1
    Ha valahol a vilagban legalis lenne...

    ...akkor szerintetek (cikk alapjan vannak tobben is akik jelenleg is hordoznak szekvenciakat) kihordhato/letrehozhato fokent vagy teljesen gyeniszovai genekkel rendelkezo magzat?