Az NMHH teljesen váratlanul, mindenkit meglepve frekvencia-árverést tartott, amin a Digi nem vehetett részt. 128 milliárd forintot söpört be az állam.

Míg Magyarországon és a világban mindenki a koronavírussal kapcsolatos hírekkel, és az új megbetegedésekkel van elfoglalva, addig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság árverést tartott. A szervezet tavaly nyáron véglegesítette az ötödik generációs (5G) mobiltechnológiára és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávok használatára vonatkozó kínálatát, melyekre három szolgáltató, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone licitált.

Az árverést több konzultációs kör után eredetileg tavaly szeptemberben és októberben, külön napokon tartották volna, most mégsem ez történt, hanem egy nap alatt lezavarták azt. Másik meglepetés, hogy a csupán a 4G hálózat kiépítésében érdekelt Digi kimaradt az eseményből - korábban az egész folyamat egy a román céggel kapcsolatos jogvita miatt maradt el, és az még mindig nem zárult le. Mivel a Digi nem tudott frekvenciát szerezni, kevés értelme van számukra maradni a hazai piacon, hiszen nem tudnak versenyképes alternatívát kínálni a meglévő multinacionális trióval szemben.

Az NMHH szerint a gyorsasággal versenyelőnyt szerez Magyarország, mert az elsők közt tudja – többek között – az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a közlekedésben vagy akár a logisztikában kihasználni az 5G segítségével alkalmazható innovációkat. A licitáló szolgáltatók összesen 128,5 milliárd forint összeget fizetnek az államkasszába, ami valószínűleg jól jön a kemény év elé néző kormánynak.

Az ötödik generációs (5G) mobiltechnológiára és a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokra alkalmas 700 MHz-es, 2100 MHz-es és 3600 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítési eljárásában leadott ajánlatokra a kínálatnál nagyobb kereslet alakult ki, így az NMHH ma - szigorú óvintézkedések mellett - megtartotta a felkínált blokkok árveréseit. Míg a 700 MHz az 5G lefedettség kiterjesztését teszi lehetővé, addig a 3600 Mhz-es sáv azt, hogy az 5G hálózat sebessége elérje akár az 1 Gbps letöltési sebességet. A kakukktojás a 2100 MHz - ez kellett volna nagyon a Diginek -, ez a 4G hálózat további kapacitásnövelésére használható fel.

A három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt. Az árverés – a jól ismert járványhelyzet miatt – speciális körülmények között zajlott. A kiadott közlemény szerint az NMHH a helyszínen gondoskodott a rendezvény általános egészségügyi felügyeletéről, és az árverés valamennyi résztvevője számára a kialakult helyzetben szükséges védőfelszerelésekről.

A Magyar Telekom a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 120 MHz-et nyert el. A Telenor a 700 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et szerzett, nem szerzett frekvenciát a 2100 MHz-es sávban, a 3600 MHz-es sávban pedig 140 MHz-re licitált sikerrel. A Vodafone a 700 MHz-es sávban kétszer 10 MHz-et, a 2100 MHz-es sávban kétszer 5 MHz-et, a 3600 MHz-es sávban 50 MHz-et szerzett. A megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le.

A 700 MHz-es frekvenciasáv csak azután lesz használható, ha erről a sávról a műsorszórás véglegesen elköltözik, azaz legkorábban 2020. szeptember 6-a után. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható.