Gyurkity Péter

Jégkorszaki élőhelyre bukkantak

Az is lehet azonban, hogy egy nagyon korai rituális helyszínről van szó.

Részletes írásban számolnak be az Antiquity magazin oldalán egy meglehetősen érdekes oroszországi lelőhelyről, ahol sorrendben a harmadik nagyobb helyszínt tárják fel a szakemberek. A mamutcsontokból kirakott körkörös alakzat pontos rendeltetését még nem ismerjük, ennek kora azonban igencsak magas, ami arra utal, hogy a jégkorszaki emberek társadalma bonyolultabb lehetett.

Az íráshoz kapcsolódó tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Kosztyenki-11 lelőhelyről van szó, ahol szovjet kutatók már az ötvenes és hatvanas évek során is két hasonló alakzatra bukkantak, amelyek azonban méretüket tekintve elmaradtak a mostani, azoknál jóval nagyobb példánytól. A rendelkezésre álló adatok szerint több tucatnyi, nagyjából 60 különböző mamut csontjaiból kirakott formáról beszélhetünk, amely a jelenlegi elméletek szerint élőhelyként, raktárként, égetésre használt helyszínként, esetleg rituális szertartásokra alkalmazott struktúraként szolgált, sok azonban a kérdőjel, így biztos válaszunk még nincs. Mindenképpen érdekes azonban, hogy a helyszín korát 25 ezer évre becsülik, ezzel pedig a legkorábbi ilyen lelőhelyről beszélhetünk, amely megelőzi az eddig megismert, hasonló kelet-európai leleteket.

A 12,5 méter széles objektum a Don-folyó mellett, Voronyezs városától nem messze található, ahol annak idején a magyar 2. hadsereg is harcolt az arcvonalon. A kutatók kiemelik, hogy több hasonló struktúrát tártak már fel, ezeket eddig pusztán „lakóhelyként” írták le, mivel nem tudjuk, hogy pontosan mire használták őket. Fontos részlet, hogy a csontokon nem látszanak lenyúzásra, feldarabolásra utaló nyomok, ez azonban nem feltétlenül nyújt végleges választ, hiszen a modern időkből is ismerünk példát arra, hogy karcolások és vágások nélkül távolítják el az állatok húsát (ez leginkább az elefántoknál jöhet számításba, nagy méretük miatt). Lakóhelyként, illetve táplálék tárolására is alkalmasak lehettek ezek a nagyobb gödrök, bár úgy tűnik, hogy a csontok egy részén még megtalálható volt némi zsír, ami viszont a kellemetlen szag miatt dögevőket vonzhatott oda a környékről, így ebben sem vagyunk teljesen biztosak. Amennyiben pedig rituális helyszínekről van szó, ez komoly mértékben átírná a pleisztocéni emberek társadalmáról alkotott képünket – itt egyébként kőeszközök maradványai, valamint fák jelenlétére utaló leletek is előkerültek, vagyis a környék a zord időjárás ellenére sem volt teljesen kopár.

Az aktivitás szintje minden bizonnyal alacsony volt, ez tehát szembemegy a lakóhellyel kapcsolatos elmélettel, viszont az biztosnak tűnik, hogy a korszak emberei jóval átgondoltabban, dörzsöltebben éltek, mint ahogy azt eddig feltételeztük. A munka folytatódik, remélhetőleg a jövőben konkrétabb elképzelésekkel állhatunk majd elő.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csigafi #2
    Nahát mik vannak :-)
  • gombabácsi #1
    -Te Ugg-Mak!
    -Mi van már megint Uff-Un?
    -Csináljuk egy kört mamut csontokból!
    -Mi a fenének?
    -Hát mit tudom én. Csak úgy.
    -Á, nincs kedvem.
    -Na, légyszi! Tök jó lesz.
    -Na jó, de ha apánk megtudja, megint jól elver minket.