Gyurkity Péter
Gyorsan megtalálhatjuk az exobolygók légkörét
Ehhez azonban szükség lesz a Webb-teleszkópra, amely 2021-ben rajtol csak el.
Az exobolygók területe iránt érdeklődők jól tudják, hogy a következő nagy lépés (a TESS időközben már megvalósult szolgálatba állása után) a James Webb fellövése lesz, ez az új űrteleszkóp ugyanis már az infravörös tartományban kutakodik az újabb jelöltek, illetve az ismert példányok további részletei után. Szakértők most egy új eljárást javasolnak, mégpedig a légkörök gyors beazonosítása és visszaigazolása érdekében.
Több amerikai egyetem szakemberei dolgoztak közösen azon a 4 tanulmányon, amelyek szinte egyszerre jelentek meg az Astrophysical Journal oldalán. Ezen munkákban arra tesznek javaslatot, hogy a James Webb segítségével jóval gyorsabban és megbízhatóbb módon igazolhatjuk majd vissza távoli exobolygók légkörét, itt ugyanis elérhetővé válik egy új eljárás, amely korábban nem volt alkalmazásban. Kiemelt szerepet kapnak itt az úgynevezett vörös törpecsillagok, amelyek kisebbek és hűvösebbek a Napnál, ennek köszönhetően pedig számunkra ideális feltételeket teremtenek a megfelelő detektáláshoz, illetve az ehhez szükséges idő alapos lefaragásához. Ennek részleteit ismertetik most, a jelek pedig biztatóak.
A magyarázat szerint a vörös törpék körül keringő exobolygók egyrészt jóval közelebb helyezkednek el csillagukhoz, mint a Merkúr a Nap körül, ezáltal pedig gyakrabban, több alkalommal figyelhetjük meg az áthaladást, másrészt pedig puszta áthaladásukkal a csillag nagyobb hányadát takarják ki, így megfigyelésük is jóval könnyebb feladatot jelent. További előny, hogy mindig ugyanazon oldaluk néz a csillag felé, így viszont az áthaladás megkezdésekor és annak végén a napos oldalt figyelhetjük meg, az áthaladás alatt viszont a sötétségbe boruló rész néz felénk. A fiatalabb vörös törpék nagyon aktív csillagok, itt tehát az erős naptevékenység, a töltött részecskékből álló napszél komoly veszélyt jelent a bolygóra, viszont amennyiben a napos oldal nem melegszik fel annyira, mint ahogy az a légkör nélküli példányok esetében elvárt, erősen gyanítható a légkör jelenléte, hiszen ez egyrészt a szelek révén, másrészt pedig a felhők által mérsékelheti a hőmérsékleti különbséget – légkör hiányában viszont a forróság jóval nagyobb lesz.
A csapat állítása szerint itt nagyjából 10 órányi megfigyeléssel már megkaphatjuk az eredményeket, így nagyon gyorsan elvégezhető lesz majd a vizsgálat, először azonban a Webb elstartolására kell sort keríteni, amely a jelenlegi tervek szerint 2021-ben jön majd el.
Az exobolygók területe iránt érdeklődők jól tudják, hogy a következő nagy lépés (a TESS időközben már megvalósult szolgálatba állása után) a James Webb fellövése lesz, ez az új űrteleszkóp ugyanis már az infravörös tartományban kutakodik az újabb jelöltek, illetve az ismert példányok további részletei után. Szakértők most egy új eljárást javasolnak, mégpedig a légkörök gyors beazonosítása és visszaigazolása érdekében.
Több amerikai egyetem szakemberei dolgoztak közösen azon a 4 tanulmányon, amelyek szinte egyszerre jelentek meg az Astrophysical Journal oldalán. Ezen munkákban arra tesznek javaslatot, hogy a James Webb segítségével jóval gyorsabban és megbízhatóbb módon igazolhatjuk majd vissza távoli exobolygók légkörét, itt ugyanis elérhetővé válik egy új eljárás, amely korábban nem volt alkalmazásban. Kiemelt szerepet kapnak itt az úgynevezett vörös törpecsillagok, amelyek kisebbek és hűvösebbek a Napnál, ennek köszönhetően pedig számunkra ideális feltételeket teremtenek a megfelelő detektáláshoz, illetve az ehhez szükséges idő alapos lefaragásához. Ennek részleteit ismertetik most, a jelek pedig biztatóak.
A magyarázat szerint a vörös törpék körül keringő exobolygók egyrészt jóval közelebb helyezkednek el csillagukhoz, mint a Merkúr a Nap körül, ezáltal pedig gyakrabban, több alkalommal figyelhetjük meg az áthaladást, másrészt pedig puszta áthaladásukkal a csillag nagyobb hányadát takarják ki, így megfigyelésük is jóval könnyebb feladatot jelent. További előny, hogy mindig ugyanazon oldaluk néz a csillag felé, így viszont az áthaladás megkezdésekor és annak végén a napos oldalt figyelhetjük meg, az áthaladás alatt viszont a sötétségbe boruló rész néz felénk. A fiatalabb vörös törpék nagyon aktív csillagok, itt tehát az erős naptevékenység, a töltött részecskékből álló napszél komoly veszélyt jelent a bolygóra, viszont amennyiben a napos oldal nem melegszik fel annyira, mint ahogy az a légkör nélküli példányok esetében elvárt, erősen gyanítható a légkör jelenléte, hiszen ez egyrészt a szelek révén, másrészt pedig a felhők által mérsékelheti a hőmérsékleti különbséget – légkör hiányában viszont a forróság jóval nagyobb lesz.
A csapat állítása szerint itt nagyjából 10 órányi megfigyeléssel már megkaphatjuk az eredményeket, így nagyon gyorsan elvégezhető lesz majd a vizsgálat, először azonban a Webb elstartolására kell sort keríteni, amely a jelenlegi tervek szerint 2021-ben jön majd el.