Berta Sándor
Digitális képességek - a dán nyolcadikosok a legjobbak
Néhány országban már az komoly problémát jelent a fiataloknak, hogy megnyissanak egy linket vagy megválaszoljanak egy e-mailt.
Az International Computer and Information Literacy (Icils) tanulmányának aktuális kiadásában összesen 14 ország és régió 3655 nyolcadik osztályos tanulójának, 2386 tanárának és 210 iskolájának digitális képességeit mérték fel a Padernborni Egyetem Neveléstudományi Intézetének a munkatársai. (Magyarország sajnos nem volt a részt vevők között.) Az adatokból kiderült, hogy például Németországban az iskolák kevesebb, mint 30 százalékában van működő WLAN-hálózat és tavaly a nyolcadikos diákok alig több mint 25 százaléka járt olyan oktatási intézménybe, ahol mind a tanároknak, mind a nebulóknak volt hozzáférésük az iskolai WLAN-hálózathoz. Emellett átlagosan tíz tanulónak kellett egy digitális eszközön osztoznia.
A legjobb digitális képességekkel a dán nyolcadikosok rendelkeztek, s megelőzték többek között az orosz, a dél-koreai, a finn és az amerikai egyesült államokbeli diákokat. A német nebulók csupán a hatodik helyet szerezték meg. Az utóbbiak egyharmada csak az alapvető dolgokhoz ért, e-mailt megválaszolni, illetve egy hivatkozást megnyitni csupán a 33,4 százalékuk tudott. A megszerzett információkat ugyanakkor alig vagy egyáltalán nem tudták feldolgozni, internetes kutatásokat pedig csak egy-egy fiatal tudott elvégezni. Birgit Eickelmann, a Paderborni Egyetem neveléstudományi szakértője közölte, hogy Dánia elsősorban annak köszönheti az első helyét, hogy a korábbi Icils tanulmány óta egymilliárd eurót fordított az oktatási anyagok beszerzésére.
A listán Németország mögé került Portugália, Franciaország, Luxemburg, Chile, Olaszország, Uruguay és Kazahsztán is. Az európai uniós átlagpontszám szintén csak a középmezőnyhöz volt elegendő.
Az International Computer and Information Literacy (Icils) tanulmányának aktuális kiadásában összesen 14 ország és régió 3655 nyolcadik osztályos tanulójának, 2386 tanárának és 210 iskolájának digitális képességeit mérték fel a Padernborni Egyetem Neveléstudományi Intézetének a munkatársai. (Magyarország sajnos nem volt a részt vevők között.) Az adatokból kiderült, hogy például Németországban az iskolák kevesebb, mint 30 százalékában van működő WLAN-hálózat és tavaly a nyolcadikos diákok alig több mint 25 százaléka járt olyan oktatási intézménybe, ahol mind a tanároknak, mind a nebulóknak volt hozzáférésük az iskolai WLAN-hálózathoz. Emellett átlagosan tíz tanulónak kellett egy digitális eszközön osztoznia.
A legjobb digitális képességekkel a dán nyolcadikosok rendelkeztek, s megelőzték többek között az orosz, a dél-koreai, a finn és az amerikai egyesült államokbeli diákokat. A német nebulók csupán a hatodik helyet szerezték meg. Az utóbbiak egyharmada csak az alapvető dolgokhoz ért, e-mailt megválaszolni, illetve egy hivatkozást megnyitni csupán a 33,4 százalékuk tudott. A megszerzett információkat ugyanakkor alig vagy egyáltalán nem tudták feldolgozni, internetes kutatásokat pedig csak egy-egy fiatal tudott elvégezni. Birgit Eickelmann, a Paderborni Egyetem neveléstudományi szakértője közölte, hogy Dánia elsősorban annak köszönheti az első helyét, hogy a korábbi Icils tanulmány óta egymilliárd eurót fordított az oktatási anyagok beszerzésére.
A listán Németország mögé került Portugália, Franciaország, Luxemburg, Chile, Olaszország, Uruguay és Kazahsztán is. Az európai uniós átlagpontszám szintén csak a középmezőnyhöz volt elegendő.