Gyurkity Péter
Orosz katonai drón mutatkozott be
A méretes eszköz a vadászgépek fegyverzetét hordozhatja, önállóan repülve.
A nagyhatalmak fegyveres erői egyre több területen és egyre gyakrabban támaszkodnak különböző új fejlesztésekre, amelyek között a drónok kiemelt szerepet élveznek, ahogy az emberiség büszkén menetel a teljes automatizálás és a robotizáció felé vezető úton, látszólag nem törődve a következményekkel. Az élesedő verseny jegyében most egy orosz eszköz mutatkozott be, amely méreteivel és jellemzőivel hívja fel magára a figyelmet.
A védelmi minisztérium egy rövid videóban rántotta le a leplet hivatalosan a friss fejlesztésről, amely azonban az elmúlt hónapokban már többször szerepelt a különböző nyugati lapok és elemzők írásaiban. Itt leginkább a nagy méret és a súly számít érdekes részletnek, hiszen a nemes egyszerűséggel csak „Vadász” névre keresztelt drón 20 tonnát nyom, ezzel pedig gyakorlatilag az összes meglévő orosz vadászgép rendelkezésre álló fegyverzetét átveheti, az illetékesek szerint pedig hamarosan akár teljesen önálló módon repülve – a videón rögzített alkalommal még egy, a felszínen tartózkodó pilóta távvezérlésével valósult meg a repülés.
Az elemzők egy része komoly orosz válasznak tekinti a drón bemutatkozását, bár mások azt emelik ki, hogy az USA mintha a hidegháborús blöff megismétlésére törekedne, vagyis gyakorlatilag túlköltekezésre ösztönzik a keleti riválist, szándékosan túlhangsúlyozva saját hasonló törekvéseiket – a Szovjetunió annak idején csak a nyolcvanas évekre hozta be kezdeti lemaradását az atomtöltettel felszerelt rakéták terén, a mai napig kiemelkedő eseményként kezelt kubai válság alatt még a fasorban sem voltak az amerikai arzenálhoz képest, viszont a bukáshoz végül nagyban hozzájárult a költekezés felfutása, amelyet a szovjet gazdaság már nem bírt el.
Kérdéses, hogy valóban ismétlésről beszélhetünk-e, hiszen a kapitalista alapokra helyezett orosz gazdaság még az ország relatív gyengesége mellett is ellenállóbb lehet, miközben a különböző konfliktusokat (lásd Szíria) nem közvetlen konfrontációként bonyolítják le, hanem helyi proxikat használnak fel, ezzel is spórolva az élőerővel és az anyagiakkal.
Az elkövetkező években valószínűleg több hasonló fejlesztést ismerhetünk majd meg, ezeket pedig (több ország részéről) az űrbe szánt változatok követik majd.
A nagyhatalmak fegyveres erői egyre több területen és egyre gyakrabban támaszkodnak különböző új fejlesztésekre, amelyek között a drónok kiemelt szerepet élveznek, ahogy az emberiség büszkén menetel a teljes automatizálás és a robotizáció felé vezető úton, látszólag nem törődve a következményekkel. Az élesedő verseny jegyében most egy orosz eszköz mutatkozott be, amely méreteivel és jellemzőivel hívja fel magára a figyelmet.
A védelmi minisztérium egy rövid videóban rántotta le a leplet hivatalosan a friss fejlesztésről, amely azonban az elmúlt hónapokban már többször szerepelt a különböző nyugati lapok és elemzők írásaiban. Itt leginkább a nagy méret és a súly számít érdekes részletnek, hiszen a nemes egyszerűséggel csak „Vadász” névre keresztelt drón 20 tonnát nyom, ezzel pedig gyakorlatilag az összes meglévő orosz vadászgép rendelkezésre álló fegyverzetét átveheti, az illetékesek szerint pedig hamarosan akár teljesen önálló módon repülve – a videón rögzített alkalommal még egy, a felszínen tartózkodó pilóta távvezérlésével valósult meg a repülés.
Az elemzők egy része komoly orosz válasznak tekinti a drón bemutatkozását, bár mások azt emelik ki, hogy az USA mintha a hidegháborús blöff megismétlésére törekedne, vagyis gyakorlatilag túlköltekezésre ösztönzik a keleti riválist, szándékosan túlhangsúlyozva saját hasonló törekvéseiket – a Szovjetunió annak idején csak a nyolcvanas évekre hozta be kezdeti lemaradását az atomtöltettel felszerelt rakéták terén, a mai napig kiemelkedő eseményként kezelt kubai válság alatt még a fasorban sem voltak az amerikai arzenálhoz képest, viszont a bukáshoz végül nagyban hozzájárult a költekezés felfutása, amelyet a szovjet gazdaság már nem bírt el.
Kérdéses, hogy valóban ismétlésről beszélhetünk-e, hiszen a kapitalista alapokra helyezett orosz gazdaság még az ország relatív gyengesége mellett is ellenállóbb lehet, miközben a különböző konfliktusokat (lásd Szíria) nem közvetlen konfrontációként bonyolítják le, hanem helyi proxikat használnak fel, ezzel is spórolva az élőerővel és az anyagiakkal.
Az elkövetkező években valószínűleg több hasonló fejlesztést ismerhetünk majd meg, ezeket pedig (több ország részéről) az űrbe szánt változatok követik majd.