A közösségi médiavállalat és kínai anyavállalata, a ByteDance beperelte az amerikai kormányt az eladásra vagy betiltásra kényszerítő törvény miatt, mondván, hogy az sérti a felhasználók szólásszabadsághoz fűződő jogait. Az ügy várhatóan a Legfelsőbb Bíróság elé kerül.

A TikTok beperelte a szövetségi kormányt az új törvény miatt, amely arra kényszerítené kínai tulajdonosát, a ByteDance-t, hogy eladja a népszerű közösségi média alkalmazást, különben az Egyesült Államokban tilalom alá kerül. Ezzel elindult egy a nemzetbiztonsággal és szólásszabadsággal kapcsolatos csata, amely valószínűleg a Legfelsőbb Bíróságon fog kikötni. A TikTok szerint a törvény sérti az első alkotmánymódosítást, mivel kitilt egy olyan alkalmazást, amelyet amerikaiak milliói használnak véleményük megosztására és szabad kommunikációra. Azzal is érvelnek, hogy az eladás "egyszerűen nem lehetséges”, különösen a törvényben meghatározott 270 napos határidőn belül, és olyan nehézségekre hivatkoznak, mint például, hogy Peking nem járul hozzá a TikTok kulcsfontosságú funkciója, az algoritmus eladásához.

"A történelemben először a kongresszus olyan törvényt hozott, amely egyetlen, név szerint megnevezett platformot állandó, országos tilalom alá helyez, és minden amerikait elzár egy olyan egyedülálló online közösségben való részvételtől, amelyet világszerte több mint egymilliárd ember használ” - áll a vállalat 67 oldalas beadványában. „Nem kérdéses: a törvény a TikTok 2025. január 19-ig történő leállítását kényszeríti ki”. A TikTok túléléséért zajló harc a következő hónapokban elsősorban a bíróságokon fog lejátszódni. A harc egyik oldalán a kongresszus nemzetbiztonsági aggályai szerepelnek a közösségi médiaalkalmazás Kínához fűződő kapcsolatai miatt, a másik oldalon pedig a TikTok azon érvelése, hogy az eladás vagy betiltás sértené a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz való jogait, és ártana a platformnak megélhetésüket köszönő kisvállalkozásoknak.

Az ügy különösen kényes, mivel választási évben történik, Biden elnök és a törvényhozók a népszerű alkalmazás felhasználóinak haragjával néznek szembe. Az alkalmazás saját bevallása szerint 170 millió havi felhasználóval rendelkezik az Egyesült Államokban, és táncok megosztásától a politikai kommentárokig mindenre használják. Az emberek életébe beivódott, különösen azok számára, akik tartalomkészítőként a platformon keresik a kenyerüket. Az új törvény értelmében - amelyet Biden elnök április 24-én írt alá - a TikTok-nak kilenc hónap - illetve egy év áll rendelkezésére, ha az elnök hosszabbítást ad -, hogy nem kínai vevőt találjon. Ha nem talál, a törvény értelmében az amerikai alkalmazásboltoknak és webtárhely-szolgáltatóknak fel kell hagyniuk a vele való együttműködéssel - lényegében betiltva azt.

Az ügy középpontjában a törvényhozók azon szándéka áll, hogy megvédjék az Egyesült Államokat egy általuk és egyes szakértők szerint nemzetbiztonsági fenyegetéstől. Azt állítják, hogy a kínai kormány a ByteDance-re támaszkodva megszerezheti a TikTok felhasználók érzékeny adatait, vagy propaganda terjesztésére használhatná az alkalmazást. Az alkalmazás eladására vagy blokkolására vonatkozó kötelezés azonban jogi szakértők szerint a TikTok tartalmi irányelveinek megváltoztatását eredményezheti, és átalakíthatja, hogy a felhasználók mit oszthatnak meg szabadon a platformon, ami a szólásszabadságukhoz való jogukat sértheti.


A TikTok a keresetében azzal érvel, hogy amerikai tevékenységének értékesítése „kereskedelmi, technológiai vagy jogi szempontból nem megvalósítható”. Ennek az érvelésnek egy része azon alapul, hogy a TikTok és versenytársai globális jellegűek, és a tartalmak országhatárokon átívelően elérhetők, a nemzetközi videók pedig vonzerejük részét képezik. Az is lehetetlen, hogy az alkalmazás alapjául szolgáló algoritmus átkerüljön egy új tulajdonoshoz, érvel a TikTok, hozzátéve, hogy évekbe telne, amíg egy új mérnöki gárda megismerkedne a kóddal, hogy fejleszthesse és karbantarthassa a platformot. Ráadásul a mérnököknek a TikTok működésének fenntartásához hozzáférésre lenne szükségük a ByteDance szoftveréhez, amit az új törvény tilt - érvel a vállalat.

A TikTok sikere az ajánló algoritmusán is múlik, amely segít a felhasználóknak személyre szabott tartalmak felszínre hozásában, de a kínai kormány közölte, hogy annak eladásához nem járul hozzá - jegyzi meg a kereset. A TikTok rámutatott arra, hogy az elmúlt négy évben már több milliárd dollárt költött a potenciális biztonsági kockázatok kezelésére - ez a Texas projekt néven ismert erőfeszítés -, valamint egy 90 oldalas nemzetbiztonsági megállapodás-tervezetre, amely „rendkívüli” kötelezettségvállalásokat tett az amerikai kormány felé. A TikTok elkülönítette az amerikai felhasználói adatait a vállalat többi részétől, és harmadik fél általi felügyeletet biztosított a tartalmi ajánlások felett.

A vállalat a periratban azt állítja, hogy beleegyezett abba, hogy a kormánynak egy „leállítási opciót” ad, amely lehetővé tenné a TikTok felfüggesztését az Egyesült Államokban, ha a vállalat megszegné a megállapodás egyes részeit. Anupam Chander, a Harvardon működő Institute for Rebooting Social Media vendégkutatója nyilvánosan ellenezte a törvényt, és ő is azon szakértők között volt, akikkel a TikTok felvette a kapcsolatot, hogy előzetes tájékoztatást kapjon a bejelentésről. Szerinte a Project Texas valószínűleg kulcsszerepet fog játszani, illetve az, hogy a TikTok meg tudja-e győzni a bírót arról, hogy ez egy ésszerű alternatíva, amely a kormány aggályait kezeli. "Az igazi kérdés, amire még nem láttam választ, az, hogy mi mást akart volna még a kormány?” - mondta Chander. „Soha nem hallottuk nyilvánosan, hogy a Texas projekt miért volt elégtelen.”

A TikTok-kal kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályok „spekulatívak”, és nem érik el azt, ami az első alkotmánymódosítási jogok megsértésének indoklásához szükséges - érvel a vállalat a keresetében, hozzátéve, hogy a platform Biden elnök és más kongresszusi tagok általi használata aláássa a fenyegetésről szóló állításokat. A TikTok azt kérte a bíróságtól, hogy hozzon olyan ítéletet, amely szerint a törvény sérti az alkotmányt, és adjon ki egy végzést, amely megakadályozza Merrick B. Garland igazságügyi minisztert annak végrehajtásában.

Az ügy következő lépése a kormány válasza. Az igazságügyi minisztérium valószínűleg azzal fogja védeni a törvényt, hogy az eladásra szólít fel, nem pedig tilalomra. A kormánynak valószínűleg azt is meg kell majd erősítenie, hogy nemzetbiztonsági aggályok indokolják a szólásszabadság korlátozását. "Olyan módon kell majd bizonyítékokkal alátámasztaniuk az aggályaikat, ahogyan eddig nem igazán tették, legalábbis a közvélemény előtt, és be kell mutatniuk, hogy az aggályaikat nem lehet szűkebb körben kezelni” - mondta Ramya Krishnan, a Columbia Egyetem vezető jogásza. Az intézet várhatóan támogatni fogja a törvény megtámadását, mondta. Az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió szintén közölte, hogy ellenzi a törvényt, és segít a pereskedésben.

A TikTok potenciális biztonsági fenyegetésétől való félelem az elmúlt másfél évben egyre fokozódott, ami miatt az alkalmazás tiltva van szövetségi eszközökön, illetve egyes városi és állami kormányok által. Ennek ellenére az alkalmazás népszerűsége tovább nőtt, formálja a kultúrát, és a fiatal amerikaiak számára a hírek forrásává vált, valamint a tartalomkészítők egyre növekvő csoportjának megélhetési eszköze lett. A TikTok sikerrel támadta meg a hasonló, működését korlátozni próbáló állami és szövetségi intézkedéseket, de ez a törvény a kongresszus és a Biden-kormányzat széles körű támogatását élvezi.

Tavaly Montana elfogadott egy törvényt, amely január 1-jétől megtiltotta volna a TikTok működését az államban, mondván, hogy a vállalat biztonsági fenyegetést jelent az állampolgárokra nézve. A TikTok-felhasználók egy csoportja az alkalmazás által finanszírozott pert indított, mondván, hogy a törvény sérti az első alkotmánymódosításhoz fűződő jogaikat és túllépi az állam törvényes hatáskörét. A TikTok egy héten belül külön pert is indított, azzal érvelve, hogy a jogszabály sérti az első alkotmánymódosítást. Novemberben egy szövetségi bíró blokkolta a montanai tilalmat, mondván, hogy az valószínűleg sérti az Első Alkotmánykiegészítést.

Donald J. Trump korábbi elnök 2020-ban szintén megpróbálta betiltani vagy kikényszeríteni a TikTok értékesítését egy végrehajtási rendelettel, hasonló biztonsági aggályokra hivatkozva. A szövetségi bíróságok részben az Első Alkotmánykiegészítésre hivatkozva akadályozták meg a Kereskedelmi Minisztérium tervének végrehajtását. Az egyik bíró kiemelte, hogy ezzel egy „kifejező tevékenység platformját” zárnák le. Egy másik bíró szerint a kormány valószínűleg túllépte a törvényes hatáskörét, és „önkényesen és szeszélyesen járt el, mivel nem vette figyelembe a nyilvánvaló alternatívákat”.