5
-
felemelő #5 Ha kellő nyitottsággal, professzionális megközelítéssel nézzük, mint az alábbi cikk, akkor teljesen érthető és szerintem nagy felelőtlenség a Naprendszeren belüli űrkutatás helyett bármennyit is erre a földönkívüli élet kutatásra fordítani.
https://www.bbc.com/future/article/20231025-if-alien-life-is-artificially-intelligent-it-may-be-stranger-than-we-can-imagine -
Frekvency #4 na persze, "Bill Nelson" eleve egy földönkívüli, csak rá kell nézni a fejére, ki hisz már neki??? : D -
#3
Szerintem ez sarkítás, és az, hogy MINDEN jelenséget, még amiről valójában nincs is elégséges infónk, besorolunk ISMERT kategóriákba az nem kutatás, hanem tudományos köntösbe bujtatott szellemi onanizálás!
És ezt még a Condon jelentés sem követte így el, szal ez még az 1968-as szinthez is visszalépés lenne, egyszerűen nem ez a cél. Akkoriban persze inkább valami ilyesmi volt. Lássuk azt, hogy az 50-es évek után 1968-ra az USA egy viszonylag jól működő légvédelmi rendszert épített ki, az, ha elismeri az UFO-k, mint azonosíthatatlan járművek létét, ezt kérdőjelezte volna meg, joggal kérdezhette volna a polgár, hogy akkor mire is költötték a milliárdokat!? Illetve a nemzetközi nukleáris feszültség is csökkenőben volt.
Tudományos szempontból a kérdés az, hogy vannak-e a tudomány számára ismeretlen légköri jelenségek? A válasz akkor is és most is az, függetlenül attól, hogy előfeltevésként, mint mesterséges objektumokra gondolunk, vagy nem, hogy igen, vannak ilyen anomáliák! Ezeket szükséges és érdemes kutatni!
Ezért volt tévút tudományos szempontból a Condon jelentés összegzése, akár megkérdőjelezhető is, mégha az politikai szempontból akkor kívánatos is volt. -
Sequoyah #2 Azt nem mondanam hogy tudomanyosan nem kutathato. Persze ha valami jottment (legyen az egy reszeg hajlektalan, vagy nyugalmazott tabornok) latott valami furat 2 honappal ezelott, azzal nyilvan nem sok mindent lehet kezdeni. A latott jelensegbol visszakovetkeztetni hogy mi volt, azt nehez. Persze rengeteg esetben sikeresen elemzik hogy mi volt az, es kiderul az igazsag. Es azokrol senki nem beszel, mert azok mar nem UFO-k.
Viszont a problemat meg lehet kozeliteni egeszen maskeppen, gyakorlatilag masik vegerol kezdve. Van egy sor olyan jelenseg, ami kutathato tudomanyosan, es vezethet teves megfigyelesekhez.
Peldaul tipikusan a "false memory" ilyen, ami miatt az OSSZES szamtanui beszamolo alapvetoen megbizhatatlan. Es nem csak hogy nem megbizhato, de kiszamithatoan tevednek, elore josolhatoan. Peldaul tipikus esetben a szemem sarkabol, vagy a messzesegbol meglatok valamit, amit nem ismerek fel. Az agyam mintaillesztessel mukodik, tehat ha a szemem nem latja rendesen, akkor az egyam a leghasonlobb mar ismert dolgot latja bele. Hollywood utan ez siman lehet alien, mig 1000 evvel ezelott angyalok es tunderek voltak ugyanazok. Es kesobb minel tobben mondjak hogy alien volt-e az, az agyam annal inkabb hajlamosabb felulirni az emleket (ez a "false memory").
Es igy lesz a felho altal felig eltakart holdbol kesobb repulo cseszealj (true story).
Ezek mind a pszichologia altal ismert, tudomanyosan kutatott jelensege. Es emelle jonnek a optikai jelensegek, meteorologiai es csillagaszati jelensegek es meg tucat mas.
Gyakorlatilag az osszes UFO eszleles magyarazHATO tudomany altal ismert jelenseggel, viszont informaciohiany miatt nem tudjuk megmondani pontosan melyik is az. Nagyon gyakori, hogy peldaul egy csillagaszati jelensegnek van 2-3-4 lehetseges magyarazata es nem tudjuk melyik, es akkor az emberek maris alienekrol beszelnek... Peldaul nemreg a Betelgeuse rejtelyes fenyesseg-valtozasa.
-
#1
Ennek a kérésnek van jó pár aspektusa, dimenziója.
1. Emberi, személyes, pszichológiai szint. A fenti témával kapcsolatban a kérdés az átlagember számára leredukálódik arra, hogy a jelenségek idegen eredetűek, vagy sem. Pont.
Erre világított rá Jung, meg más lélektani szempontból ezt vizsgáló kutató, hogy itt gyak a transzcendens dolgok, gyak isten/vallás modern, gyak ateista megjelenését látjuk. Főleg hogy az "ufókat" olyan jellemzőkkel ruházzuk fel, amelyek régebben isteniek, vagy a fensőbb világ lényeinek sajátja volt: elsősorban magasabb tudás, és hatalom, esetleg az előbbieket kihasználó gondoskodás, megtorlás az ember felé, illetve magasabb erkölcsiség.
2. Tudományos szint. A NASA elsősorban ilyen szempontból vizsgálja nyilván a jelenséget. Nála két dilemma merül fel, mindkettő a tudományos kutatáshoz, annak módszertanához kapcsolódik. Először is az észlelésekből befolyt infó, adathalmaz nem tesz lehetővé igazán mély tudományos kutatást, mert eleve nem tudományos igényű munkához kapcsolódóan, hanem pl repülésbiztonsági/irányítási okokból keletkezik az adat. Másodszor a jelenségek megragadása, a vizsgálat hatókörének meghatározása, mint minden tudományos problémánál, alapvető kérdés. Bizonyos jelenségek eleve kieshetnek, mert nem vizsgálhatónak minősítjük, annyira extrémek, teszem azt emberrablások esetei. Ezek után viszont egy tudományos onanizálásba futhatunk bele, mert felsoroljuk az ismereteink alapján magyarázható eseteket, oszt annyi. Ha viszont messze túl lépünk az ismereteink határán, akkor belekerülhetnek az extrém esetek is, de akkor meg olyan módon kell az ismereteinket alapfeltevésekkel kibővíteni, hogy azok már nem lesznek eleve tudományosan bizonyítva. Szintén ha elfogadjuk az emberrablásokat, akkor el kell eleve fogadnunk azok végrehajtóik valódiságát is, vagyis pl az idegenek létezését, mint alap kiindulási pont. Szóval találni kell egy olyan anomália halmazt amely kutatható, és tudományos haszonnal kecsegtet, úgy, hogy mindeközben a jelenlegi ismereteinkre épül, azt jelentősen nem haladja meg.
3. Légtér szuverenitási kérdése. Az észlelések nagyrésze ehhez kapcsolódik, gyakorlatilag a légvédelem/légierő/repülésirányítás/civil pilóták által észlelt és sikertelenül azonosított forgalomról van szó. Ez egy szakmai kérdés. Adott technikai eszközök (pl. radar) mindig is produkáltak fals jeleket (amelyek többségét a digitális feldolgozás már kiszűr), vagy voltak olyan légköri jelenségek, amelyek megzavarták akár a vizuális, akár a műszeres észlelést. Ezek nagyrésze ismert. A fennmaradó magyarázatlan észlelések egy töredéke azonban olyan technikai eszközök lehetnek, amelyek gyak megsértik adott ország légterének szuverenitását, pl drogcsempész gép, amely tény viszont a légvédelmi, légtér szuverenitásért felelős rendszer hatékonyságának kérdéseit veti fel. Ez elvezet a köv területre.
4. Politikai szempont. Az UFO kérdés, gyakorlatilag a légtér szuverenitáshoz kapcsolódó társadalmi elégedetlenség politikai kezeléseként is értelmezhető. Az 50-es években, amikor a politika háborús hisztériáig eszkalálta a nagyhatalmi szembenállást, ugyanakkor ezáltal eleve elfogadhatatlanná is tett minden olyan kiszivárgott esetet, amikor kiderül, hogy a légtérszuverenitás sérül, tekintve hogy az akár egy ellenséges felderítő, ne adj isten nukleáris csapásmérő repülőgépek miatt következhet be, amely szituáció azt jelenti, hogy minden eset potenciális tömeghisztéria forrást is hordoz magában. Ennek a belső ellentmondásnak és kényszernek a feloldására az UFO, mint az aktuálpolitikai, globális biztonsági helyzetről leválasztott, elvonttá tett jelenség, ezért ideálisnak mutatkozott ennek a potenciális hisztéria veszélynek a kezelésére.
A globális biztonságpolitikai krízis ismét fokozódik, tehát ahogy az 50-es években, ismét sláger témává válik a ZUFÓZÁS.
Szerintem.