7
-
#7
Az űrkutatás adott országban, konkrétan az USA-ban is volt hogy olyan presztizs projekt volt, amibe számolatlanul öntötték a pénzt, mert ott is pont ez történt 1967-ig. A korszakhatárt jelezte az Apollo-1 katasztrófája, ami az ilyen korlát nélküli forrással működő rendszernek, a szinte erkölcsi alapon kialakuló degradálódó munkakultúrájának is a következménye volt.
Nyilván sok intézkedést hoztak a katasztrófa után, azonban a javuló munkakultúrához valszeg hozzájárult az is, hogy ekkortól esett vissza látványosan a NASA költségvetése, ami által valszeg nem csak a költségvetési fegyelem, hanem egyéb munka, de akár tervezési szemlélet is átalakult.
A költségvetés csökkentésének azonban nem az volt az oka, mert a NASA nyilvánvalóan egy rosszul működő szervezet volt, amit ezzel szankcionáltak. Hanem hogy az elhúzódó vietnámi-háború további forrásokat igényelt, amit más ágazatokból kellett elvonni, valamint az USA és a SZU ekkor írta alá a világűregyezményt. Ergo ettől kezdve nem tekintették lehetséges háborús hadszíntérnek az űrt, vagyis minden olyan fejlesztést, ami ezt szolgálta volna gyak leállítottak. 'Mondhatni 86-ig a Challanger katasztrófájáig a NASA, legalábbis kívülről egész korrektűl működő szervezetnek tűnt, mert akkoriban viszont a Csillagháborús projektek kaptak viszonylag nagy forrásokat és egyúttal a közfigyelem középpontjába kerülő NASAnál egyre inkább megjelent a szakmai döntéseket felülíró erős politikai befolyás.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2023.09.20. 11:15:15 -
Sequoyah #6 Korrupcio az az, amikor a hatalommal rendelkezo zsebebe vandorol a penz. A tulzott adminisztracio az nem ide tartozik.
A Kinai/Orosz korrupcio az hirhedten magas, nem hasonlo az USA/EU korrupciohoz.
"lehet látni, hogy egy központosítottabb, állami alapokon nyugvó vezetés mellett kevesebből és/vagy hatékonyabban is lehet űrkutatni" Ennek pont az ellentete az igaz, amire az USA a legjobb pelda, ahol magancegek SOKKAL hatekonyabbak, mint a kozpontositott allami vezetes. Az allami vezetes projectek eseten sosem volt hatekonyabb, csak azert letezik, mert egyes esetekben a magan-szektor egyaltalan nem kinal megoldast, mert a megterules evtizedekben merheto. -
Kotomicuki #5 Ill. lehet látni, hogy egy központosítottabb, állami alapokon nyugvó vezetés mellett kevesebből és/vagy hatékonyabban is lehet űrkutatni - pl. Kína esetében (az Oroszokat most a háború téríti el ettől) - , amíg a korrupció mértéke hasonló, vagy pláne, ha még alacsonyabb is a regáléba kiadott szabadrablásénál.
(A "eltúlzott" bürokrácia mindig a bújtatott korrupció és az inkompetens vezetés egyvelege!) -
Sequoyah #4 Azert nem mondanam hogy nagyobb leptekben. Persze abszolutertekben nagyobb, mert Amerika nagyobb, de a koltsegveteshez relativan nalunk sokkal tobbet lopnak szet.
Ezen felul a "veszteseg" jelentos resze nem korrupcio, hanem az adminisztracio tobbletkoltsege, ami jo reszt felelos az oktatas es egeszsegugy tularazottsaga miatt is. -
#3
Volt erről egy jó kis doku filmsorozat, hogy a NASA a látványos sikerek és döbbenetes kudarcok hullámvasútján ül a megalapítása óta. Azt nagyon jól tudjuk, hogy mik a kudarcok, katasztrófák okai, amelyeket a szép sorban felállított bizottságok mindig megállapítanak, és amelyek gyak abban summázhatók, hogy a politika túlzott mértékű benyomulása a döntésekbe és ugyanakkor a szakmai szempontok háttérbe szorulása történik a katasztrófákat megelőzően. A megállapításokat, vizsgálatokat mindig nagy tükörbe nézések, személyi konzekvenciákkal is járó intézkedések követik, majd a következő katasztrófánál kiderül, hogy már megint ugyan azok a rendszerszintű okok vezettek ehhez.
A NASA sikerei ugyanakkor egyetlen jól meghatározható tényezőnek köszönhetőek, sokan mindenféle megfoghatatlan faxságokat tudnak kitalálni, a hihetetlenül hatékony amerikai szervezeti kultúrától kezdve, a dolgozók számára ösztönző innovatív légkörön keresztül, a nemzet oldaláról érkező mértéktelen és felbecsülhetetlen értékű erkölcsi támogatásig (lásd hálivúdi NASA propagandafilmek).
Valójában tök egyszerűen megfogalmazható dologról van szó, ők költik a világon a legtöbbet az űrkutatásra.
És ez még akkor is érvényesül, ha közben úgy szórják a dollárt mint a maharadzsák az aranyat. -
kvp #2 A gond az, hogy ezek a szerzodesek kongresszusi lobbi csoportok altal lettek megszervezve, kb. allami penzlenyulaskent, tagallami szinten. A cegek csak asszisztalnak hozza, mindket zsebbe jut alapon. A tenyleges koltseg a toredeke a rakoltott penznek. Ellenpeldakent lasd a spacex-et, ok majdnem kereskedelmi aron dolgoznak. (es meg ok is vastagon nyeresegesek az allami szerzodeseken, csak nem osztanak vissza belole a partoknak es a politikusoknak, ezert olcsobbak jelentosen)
De szerintem a draga kozbeszerzes ismerosnek, penz visszaosztassal itthon is gyakori es a magyarok szamara is jol ertheto jelenseg. Csak ezt ott a NASA-t felhasznalva csinaljak, sokkal nagyobb leptekben. -
Kotomicuki #1 Hát, ez a magáncégek bevonásának az átka, különösen a mai, az eltúlzott extraprofitot is extrém mód megkövetelő időkben.
A költségnövekedéshez köze lehet a szakemberhiánynak és ezek elégtelen ismeretének is, ami a mostani amerikai állapotokat ismerve, ahol évek óta szinte kötelező a kontraszelekció, nem is lenne elképzelhetetlen.