22
-
fejlodes #22 1. A jövedelmet mindig a teljesítmény és részben méltányosság (=azok kapják, akik nem tudnak dolgozni pl: túl fiatal, túl idős, beteg vagy egyszerűen nem jut neki munka) alapján kellene kapni.
2. Jelenleg a cégvezetők túl sok bért kapnak az alkalmazottaikhoz képest, ami egyáltalán nincs arányban az alkalmazottak és vezetők teljesítménybeli különbségeikkel. Egyszerűen sokkal erősebb alkupozícióban vannak a vezetők az alkalmazottakhoz képest.
3. A cégek nyereségeit (amik főleg az alkalmazottak teljesítményéből fakadnak) a cégek tulajdonosai kapják. Léteznek persze bónuszok, melyeket alkalmazottak kapnak, de ezek arányát jelentősen növelni kellene, hogy igazságosabb legyen a pénzek elosztása, a cég nyereségéből nagyobb arányban kellene díjazni az alkalmazottakat is.
4. Léteznek adóparadicsomok, melyek a nagy, vagyonos, nemzetközi cégeket és személyeket segítik az adócsökkentés és pénzmosás révén. Ezáltal a többieknek több adót kell fizetniük. Ez abszolút igazságtalan és versenyellenes helyzet.
5. A gazdagok magasabb adóztatása segíthet a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésében. De alapvetően akkor jó megoldás a gazdagok magasabb adóztatása, ha a kormányok hatékonyan és jó célokra költik az adókat (pl: szegények segítése, oktatás, egészségügy, utak stb).
6. Valamint fontos szempont az is, hogy a gazdagok milyen módon szerzik a pénzüket és azt mire költik. Nem mindegy, hogy valaki adóparadicsomokon keresztül, a kormány támogatásával gazdagszik, VAGY olyan új innovációkkal, amikre más eddig nem volt képes, esetleg szimplán hatékonyabban működik másoknál. Ahogy az sem mindegy, hogy a gazdag ember luxusjachtra, magánrepülőkre költi a pénzét, VAGY eladományozza, társadalmilag hasznos dolgokra költi el a pénzét. -
fejlodes #21 A technológia fejlődése 3 módon hathat a foglalkoztatásra hosszabb távon:
1. Kevesebb új munkahely lesz, mint amennyi megszűnik. (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány)
2. Kb arányaiban ugyanannyi munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik.
3. Több új munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. (kisebb munkanélküliség, nagyobb foglalkoztatottsági arány)
Szerintem az 1. a legesélyesebb (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány), ezért újfajta elosztásra lesz szükség. Egyre kevesebb (régi és új) munkahely mellett kell az emberek szükségleteinek eleget tenni. Nyilván aki dolgozik vagy hasznos dolgot csinál az többet érdemel a "közösből" de akinek nem jut munka (vagy életkora vagy egészségügyi állapota miatt nem tud dolgozni) azt is el kell látni és erre ki kell alakítani a megfelelő elosztási rendszert.
Először fel kellene mérni a (releváns földi és űrbéli) természeti javakat, amikből (emberi vagy gépi vagy biológiai stb) munka és technológia révén számunkra hasznos javakat tudunk előállítani (=kínálat) ÉS ezekhez kell az emberi szükségleteket hozzáigazítani (=kereslet).
Természeti javak + munka*technológia=kínálat. Ezt a kínálatot („erőforrás egységben” vagy továbbra is pénzben) mérni kell, mivel a kínálat korlátos. Emberi (+gépi és természeti) szükséglet=kereslet, mértékegysége ugyanaz mint a kínálatnak. Ezt kellene évről évre fenntartható módon, igazságosan optimalizálni egy ideális világban. :D
1. Termeljünk annyit amennyit tudunk fenntartható módon, és évről évre egyre hatékonyabban=max kínálat (a kínálat végleges alakulását, összetételét befolyásolja a természet, a gépek (energia)igénye, a technológia és a legnagyobb mértékben az emberi kereslet is)
2. A megtermelt javakat osszuk el úgy, hogy: (összességében a jelenlegi elosztási rendszert kell igazságosabbá tenni)
2.1. Bizonyos javakat mindenki kap létszükségleti szinten (pontosan hogyan definiáljuk a létszükségleti szintet? Nagyjából a létminimum: étel, ital, lakhatás, ruházat, közlekedés. A létminimumot az élelmiszerfogyasztás és egy szorzó megadásával számolják, a szorzó az élelmiszerfogyasztás feletti részt becsüli. KSH 2014-ig mérte.) (nagyjából egyenlő mértékben) (a javakat pénzben vagy erőforrás egységben mérjük, aminek az értékét befolyásolja továbbra is az előállítás költsége és a kereslet-kínálat alakulása is) (alapjövedelem)
2.2 Ezen felül bizonyos javakat (illetve pénzt) az kap, aki dolgozik, hasznos dolgot csinál, fejleszti a rendszert vagyis a teljesítménye(=költséghatékonyság, termelékenység, tehetség és a kockázatvállalás) után jár (de mennyit? egyfajta igazságos munkabért meg kell szabni, ki kell alakítani, fokozatosan változtatni, mivel a munkák is folyamatosan változnak.)
Az igazságos munkabér függ: 1, a ledolgozott munkaórától és termelékenységtől, azaz a teljesítménytől 2, a szakképzettségtől 3, a betanulási időtől 4, a javak áraitól (infláció, árfolyam) 5, a munka veszélyességétől 6, a munkavégzés idejétől (pl: vasárnap, esti műszak, a pótlékok stb)
2.3. A megmaradt javakat mindenki kapja (nagyjából egyenlő mértékben). A kereslet határát és összetételét a maximalizált kínálat szabja meg.
A végső cél: Amikor már minden munkát el tudnak végezni a gépek (ha lesz ilyen) – emberi beavatkozás nélkül – akkor lehetne teljes jövedelmi (=időszaki bér) egyenlőséget elérni (pontosabban a maximalizált kínálat adott időszakra jutó részét egyenlően elosztani). Vagyoni egyenlőség ekkor sem lenne (de ez nem is baj és nem is cél), hiszen az ember arra költi a pénzét, amire akarja pl: mindet elkölti, megtakarít vagy hitelt vesz fel stb. VAGYON= Felhalmozott jövedelem. A gépekre az Asimov által megalkotott 3 szabály érvényes. -
fejlodes #20 Egyetértek defiant9-el. Ha hosszabb távon csökken a foglalkoztatottság és nő a munkanélküliség - főleg a technológia: gépek, robotok, AI miatt, vagyis a gépek dolgoznak az emberek helyett - akkor jelentősebb pénzbeli újraelosztásra van szükség.
Vagyis a pénzbeli újraelosztás mértéke alapvetően a foglalkoztatottsági aránytól függ. Ha nagy a foglalkoztatottság akkor kevesebb állami újraelosztás kell, ha kisebb a foglalkoztatottság akkor nagyobb állami újraelosztás kell, hogy az egyenlőtlenség csökkenjen.
Jelenleg mondhatni magas a foglalkoztatottság így kisebb újraelosztás és adók is elegendőek. De ha hosszabb távon csökken a foglalkoztatottság akkor nagyobb újraelosztás és adók kellenek, hogy az egyenlőtlenség csökkenjen és a rendszer igazságos legyen. -
defiant9 #19 Hosszabb távon a robotizáció és az AI miatt nem lesz fenntartható a profitorientált magánszektor, az emberek jólétéhez a mainál sokkal jelentősebb központi újraelosztásra lesz szükség amihez egyre nagyobb bevételi oldal szükségeltetik. Ez azért még évtizedes táv, de az átmenet is fokozatos lesz. A gond persze megint az hogy a politikusok nem akkor oldják meg a problémát amikor még bimbódzik, hanem amikor már égetővé vélik, és ekkor már fáj a kialakult status quo megbolygatása.
Ezek a tech cégek gyakorlatilag monopóliumok a saját területükön, olyan megoldásaik vannak amikkel a fejlődésben lemaradt cégek(EU pl.) már nem tudnak versenyezni. Ezen a + adó sem változtatna, a FB/Google/Apple-nek már nincs EU-s versenytársa, így ez valójában csak költségvetési/közteherviselési kérdés.
Az hogy egyik országban más az adókulcs mint a másikban az egyrészt versenykérdés(miért ne versenyezhetnének az országok is egymással?), másrészt meg valóban ’torzítja’ a piacon lévő cégek versenyét, ennek kiküszöbölésére tényleg csak az extra adók/vámok alkalmasak, ami viszont szembe megy a globalizált szintű szabadkereskedelmi elvekkel.
Bírálja a magyar társaságiadó-csökkentést a német alkancellár
Elfogadhatatlannak tartja Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter azt a politikát, amely a társasági adó csökkentésével igyekszik erősíteni az ország versenyképességét, és az uniós támogatásokkal pótolja a kieső bevételt. -
Sydra #18 Szerintem magyarul írtam, amit írtam. De még egyszer leírom: Én is az egyenlő verseny híve vagyok. De jelenleg a túladóztatás a fő probléma és azok adóját vigyük le akik sokat fizetnek és ne azokét fel, akik keveset. Megoldani meg úgy kell a problémát, hogy az ne járjon a hatalom még nagyobb központosításával.
Amúgy meg minden adó közös pool-ból megy, mindegy hogy az alkalmazott vagy a cég nevére van írva a végeredmény ugyanaz lesz. Magyarországon pl minden alkalmazott nettó bérének nagyjából a 150%-a megy adóba. Vagyis minden cég jóval több adót fizet, mint 2%. A nyereségadó az az adóknak csak egy kis része, amit egy vállalat befizet.
Utoljára szerkesztette: Sydra, 2020.03.07. 12:02:30 -
fejlodes #17 Szóval akkor szerinted jobb lenne ha a multik 2%-ot adóznának, a hazai kisvállalkozások meg 16%-ot, mintha mindenki 9%-ot adózna?
Mert szerintem jobb lenne ha mindenki 9%-ot adózna és utána ezt még esetleg lehetne csökkenteni. (A számok csak példák nem valós adatok.) -
Sydra #16 Az elsődleges cél az legyen, hogy minél kevesebb legyen az adó ne az hogy mindenkinek egyformán rossz legyen! -
fejlodes #15 "Te neked azért kellene háborognod, hogy te is olyan keveset fizess kisvállalkozóként, mint a multik. Ne az legyen a cél, hogy az állam mindenkit kifosszon."
Elsődleges cél, hogy - legalább az adott iparágban - minden cég ugyanakkora arányban (%-ban) adózzon és az adót a megfelelő országban adózza le. Ezután lehet vitatkozni azon, hogy mekkora %-ú adót fizessünk. Én is amellett vagyok, hogy kis százalékú adók kellenek, de az adórendszer legyen igazságos és versenysemleges. Vagyis az adóelkerülés minden formáját tiltani kellene, a kiskapukat kellene bezárni és tiltani az adóparadicsomokat. -
Sydra #14 "A piacgazdaság alapelve, hogy minden versenyző egyforma adóterhelést kap a nyakába."
Igen, csak te rossz irányba tolod a társadalom szekerét. Te azt akarod hogy mindenki annyit fizessen mint aki a legtöbbet fizet. Te neked azért kellene háborognod, hogy te is olyan keveset fizess kisvállalkozóként, mint a multik. Ne az legyen a cél, hogy az állam mindenkit kifosszon. Az adók 90%-a úgyis haszontalan vagy káros hülyeségekre megy el. Ma több adót szednek az államok, mint valaha.
Másrészt ehhez nem kell nemzetközi adókartellt létrehozni. Az állam mondja meg, hogy ki hogyan adózzon az ő területén! Aki nem úgy adózik, az nem szolgáltathat. Ez egy kevésbé kollektivista és veszélyes megoldás, mint amit te akarsz. Ráadásul azt sem érted, hogy a kollektivizált megoldások mindig tele vannak kiskapukkal azok számára, akik a hatalomhoz közel állnak. Bármilyen kollektív megoldást is találsz ki, az a gyakorlatba ültetve mindig hátrányba fogja hozni a kisebb gazdasági szereplőket. -
fejlodes #13 Ahogy már korábban is írtam, nem csak az IT cégekre vonatkozik a digitális adó, hanem minden cégre főleg a multikra, hiszen ők vannak jelen több országban és használják az adóparadicsomot. Az adónak versenysemlegesnek kellene lennie - legalább adott iparágon belül - tehát a kisebb és nagyobb cégek arányaiban (%-ban) ugyanannyi adót fizetnek, és a megfelelő országban adóznak. Ha a multi kevesebbet adózik mint a helyi kis cég, akkor vele szemben már az adón keresztül is versenyelőnybe kerül, ami tisztességtelen előny. Ezért szükséges igazságos adórendszert kialakítani. Ezután a kormányok (és az állampolgárok) felelőssége és feladata, hogy az adót a megfelelő célokra és hatékonyan költsék el. -
felemelő #12 Példa. Egyszerű felhőszolgáltatás. Mondjuk adatmentés, ami nem egy nagy etvasz technikailag.
De ha te a bevételed felét odaadot az államodnak, az USA (offshore valójában) cég meg nem, akkor ő pont annyival van előrébb, azonos árak esetén te a bevételed 10%-át költheted kutatás-fejlesztésre és terjeszkedésre, növekedésre meg részvényesek hozamára ő meg a 60%-át.
Vagy fordított esetben ő aládigérhet annyival, hogy te már veszteséges vagy ő meg még mindíg vastagon profitábilis.
Nem fair a verseny!
A piacgazdaság alapelve, hogy minden versenyző egyforma adóterhelést kap a nyakába. -
felemelő #11 A jelen adókoncepciók arra épülnek, hogy a cégek kiszolgáltatottak, alárendeltek, ellenőrizhetőek az erőszakszervezetek által.
Egy államnak alávetettek, ahol az állam átvizsgálja a bevételeiket és kiadásaikat, a könyvelésük valódiságát és ezzel biztosítják az adófizetést.
De a multik kiléptek ebből a körből!!
Nem a nyereség alapú adóztatást kell erőltetni. Ez csak azoknál a cégeknél maradhat, akik az állam fennhatósága alatt maradnak (gyakorlatilag pl. offshore vagy nem jól kontzrollált gazdasági eseményeik nem léteznek).
A többiek, példánkban a nagy IT multik "piachasználati adót" kell hogy fizessenek, vagyis pl. minden az adott gazdasági régióból kiutalt pénz (bevétel ill. jövedelem után) mondjuk 20%, amit a bankok a pénzforgalomból automatikusan levonnak.
Ez is versenysemleges, akinek ennyiért nem éri meg, az ne szolgáltasson határon túlra. Az hagyja ott a piacot. Ha mégis erőlteti, akkoir a mi sesetünkben hozzon létre EU-s céget (de legyen nagyon óvatos az anyacéggel vagy offshoreval való kapcsolatában, mert "adóalap vélelmezést" kaphat a nyakába, vagyis hiába "védjegyhasználati díj" vagy a "szabadalom díj" vagy a "management díj" haza/offshoreba utalál, a könyvviteli szabályok ezt egyszerűen nem leírható költséggé minősítik és kész. -
Sydra #10 "Önként adjuk a piacunkat és megengedjük, hogy ki is heréljenek minket... nagyszerű alku."
Milyen piacot adtál te oda önként és ki bántott téged? Ideje lenne kimozdulnod a kaptár tudatból és gerincet növeszteni! Mások pénztárcájában meg ne turkálj! Neked csak arra lehet igényed, hogy a tiedben se turkáljon senki más! -
Sydra #9 Mindig minden hatalmi rendszer a kollektivizálódás irányába halad. Ennek csak egy megfelelően polgárosodott, szabadságra igényt tartó lakosság vethetne gátat. Sajnos a mai lakosság nem érti a hatalom természetét. Tapsikolnak hozzá, ahogy az életterük és a szabadságuk egyre kisebb lesz és majd bambán csodálkoznak, amikor a hatalom nyíltan ellenük fordul. Van erre kismillió történelmi példa, mégsem tanulnak belőle.
Utoljára szerkesztette: Sydra, 2020.03.06. 01:41:58 -
felemelő #8 Az adózatatáson túl fontos dolog, hogyha ezek a nagy USA cégek adómentesen megússzák, akkor verenyhátrányba kerülnek az EU-s cégek saját szolgáltatásai.
Önként adjuk a piacunkat és megengedjük, hogy ki is heréljenek minket... nagyszerű alku.
Az EU-s cégeknek a fennmaradásun túl nem marad pénze fejlesztésre, terjeszkedésre vagyis ezzel is a nagy USA monopoliumokat támogatjuk, akik az elspórolt közterhekből veszik el a piacainkat! -
Kryon #7 Majd meglátjuk. Szerintem annak, ha az állam rászáll az IT cégekre az lesz a következménye, hogy végül ezek a cégek lassacskán összeforrnak az állammal és végül egy kínai típusú digitális diktatúrát kapunk. Sokkal jobb lenne, ha békén hagynák őket. -
fejlodes #6 A nagy cégek már most is nagy befolyással vannak az országokra és azok törvényhozására (kormányára). Amerikában a nagyobb cégek mind a 2 nagy pártot támogatják dollármilliárdokkal főleg kampányidőszakban, cserébe lobbiznak, hogy a nagy cégeknek megfelelő törvények szülessenek. Nem kell összekeverni a lobbit és az adófizetést. Persze akinek pénze van hatalma is van, de ettől az adórendszer még lehetne igazságosabb. -
ostoros #5 Lófaszt. majd ki lesz mondva, hogy a jogi személy, az nem személy és kész. :) -
Kryon #4 Aztán majd azon se háborogjon senki, ha a techcégek ezután nyíltan beszállnak a politizálásba. Aki adózik a közösbe, annak minden joga megvan ahhoz, hogy bele is szóljon a közügyekbe. A platformok tömegmanipulációs potenciálja már adott. Mi jogon mondhatná valaki ezután, hogy ne használják ki saját politikai üzenetek közvetítésére. A most tapsolók a politikusokat is beleértve nem gondolták át, hogy ezzel mit szabadíthatnak magukra. Lesznek itt még cégállamok és adózóként, mégpedig jelentős adózóként a poitikai hatalom megszerzése ezután a techcégek erkölcsileg is teljesen igazolható törekvése lesz. -
ugh #3 Most is digitalis az ado,
Vagy fizeted vagy nem.
"Kisembernel" altalaban ez a szam 1.
A "o mar valaki" tipusu senkihaziknal es a nagy cegeknel meg 0 -
Sydra #2 Nagy visszalépés lesz ez a függetlenség és szabadság oltárán. Később ezen intézmény hátán majd felkapaszkodhatnak más mocskos törekvések is, ahogy az lenni szokott. Szerencse, hogy Trump az USA elnöke és ellenáll ennek a mocskosságnak. -
fejlodes #1 Minden adóparadicsomot be kellene tiltani! Az adó számítása alapvetően: Adó= adóalap x adókulcs. Jelenleg mind az adóalap mind az adókulcs csökkentésére több lehetősége van. Adóalapot lehet csökkenteni transzferárakkal, jogdíjakkal, kamatokkal stb. Adókulcsot pedig úgy lehet csökkenteni, hogy abban az (adóparadicsom) országban adózik, ahol kisebb vagy nincs adókulcs.
Főleg a nagy multinacionális cégek élnek az adóelkerüléssel, mivel nekik éri meg igazán, melyeket természetesen digitális úton intéznek. Elsősorban ezért hívhatják „digitális” adónak, nem (csak) az IT cégek miatt (hiszen ha a cél a fair adózás, akkor mindenkinek fair módon kell adóznia nemcsak az IT cégeknek). Az OECD (BEPS=Base Erosion and Profit Shifting= Adóalap csökkentés és profit átcsoportosítás megakadályozására) tervez bevezetni egy globális minimális társasági adót, amely alatt egy cég sem adózhat. 2 Pillért határoztak meg alapvetően.
Az 1-es pillér mondjuk úgy, hogy az „alapszabályokkal” foglalkozik vagyis, hogy a (főleg multinacionális) cég hol, mennyi és milyen teljesítmény (termék és/vagy szolgáltatás) után fizessen adót főleg az elsődleges adóhatóság fennhatósága alá tartozó országban, illetve hogy az országok osszák meg egymás között az adóval kapcsolatos információikat. A 2-es pillér pedig mondjuk úgy a „kiegészítő szabályokkal” foglalkozik, vagyis a nem elsődleges adóhatóság fennhatósága alá tartozó országban, hogyan adózzon az adózandó teljesítmény (amely korábban csak az adóparadicsomban adózott). Ezek alapján terveznek bevezetni egy globális minimális társasági adót (kb 12,5% a terv, de ez is még egyeztetés alatt van). Ennek célja, hogy visszaszorítsák az adóparadicsomokat és hogy minden cég fair módon adózzon.
Plusz ha jól tudom az EU (fekete) listázza az adóparadicsomokat, de hogy ezekre milyen tiltás érvényes azt nem tudom. Jó lenne egyszerűen betiltani az adóparadicsomokat és megtiltani mindenféle kereskedelmet velük szemben, így megszűnnének az adóparadicsomok, melyek jellemzően kis országok kis lakossággal, hiszen más adóbevételük alapesetben kevés lenne, így megéri bevonzaniuk a nagy multinacionális cégeket kis adókulccsal és természetesen a multik is lobbiznak a kis adókulcsú adóparadicsomok mellett. Vagyis az adóparadicsomokkal a multik és az adóparadicsomok járnak jól, a többi adófizető kárára.
Fontos, hogy minden cég fair mennyiségű adót fizessen, emellett az is fontos, hogy az adót a megfelelő országban adózza le. Ezután a kormányok (és az állampolgárok) feladata és felelőssége, hogy az adót a megfelelő célokra és hatékonyan költsék el.
Adózni mindig ott kellene ahol a teljesítmény (termelés, értékesítés, bevétel, munka és a profit) keletkezik! Továbbá annyit kellene adózni arányosan (%-ban), mint a helyi kis és közepes vállalkozások adóznak, hogy maga az adó versenysemleges legyen.