11
  • kvp
    #11
    A hullam es arapalygeneratorok nem gazdasagtalanok, csak megfelelo helyre, megfelelo rendszert kell telepiteni.

    Hullamgeneratorbol szinte csak a talajhoz rogzitett levego alapu az ami eleg olcso es van megfelelo teljesitmenye is. Ezekben a hullamok ereje a levegot mozgatja egy alul nyitott kamra es a legkor kozott. Az osszekoto csoben van az aramfejleszto turbina. (a rendszer onzaro szelepekkel egyeniranyitja a turbinan ataramlo levegot) Elonye, hogy olcso es a hullamkamra epitheto fembol, betonbol vagy kifaraghato termeszetes sziklabol is, raadasul a generator a parton van, jo messze a tengerviztol. Pozitivum, hogy a apaly/dagaly ereje egy elnyujtott, hosszan tarto nagy hullamkent jelenik meg a generator kimeneten a tenyleges hullamzasra rakodva. Hatranya, hogy kb. akkora beruhazas mint egy vizeromu es teljesitmenyaranyos modon meretben is akkora.

    Arapalygeneratorbol az aramlas alapu megoldas a jo, ami ugyan nagyon karos a tengeri elolenyekre (gyakorlatilag szusit csinal az arra tevedo halrajokbol), viszont olcson telepitheto az ocean aljara, eleg tavol a felszini hullamzastol es viharoktol. Gyakorlatilag vizalatti 'szeleromukent' mukodve. A karbantartas problemasabb, de hiba eseten egyben leveheto az oszloprol a teljes generatorhaz, a lapatokkal egyutt, igy a felszinen konnyebb javitani.

    A fenti ket megoldassal szemben vannak a vizen uszo, himbas, porgettyus es hidraulikus megoldasok, amik osszessegukben nem valtak be a rossz ar/ertek (ar/teljesitmeny) arany miatt.
  • molnibalage83
    #10
    Milyen meglepő...
  • teddybear
    #9
    A japánok már a hetvenes években félipari kísérleteket végeztek hullám és árapály generátorokkal, de aztán gazdaságtalannak bizonyult az egész.
  • andrejfej
    #8
    Na és? Széles Gábor meg már mindjárt (ne, várj még, nem most.. még most sem, majd mindjárt na!) kész van az antigravitációs energiacellával.
    Meg láttam a facebookon, hogy a hosszabbítót visszadugták önmagába, és jött a delej! Vajon hányan próbálták ki?
    Egyébként én napelem-párti vagyok, épp nézegetem ezt az enHome-t.
    Önerő nélkül is be lehet szállni, kiépítik a rendszert. Onnantól a gázt lezáratom, a csonk marad biztonsági tartalékként, a saját áramomon lesz minden a házban, a rezsi helyett meg fizetem a törlesztőt. Nyáron betáplálok, télen elhasználom a többletet.
  • BladeW
    #7
    Örökélet, ingyen sör, jee!
  • molnibalage83
    #6
    Vállalni akármennyit lehet... A szélerőművek gyártói is ígérnek mindent, ezzel szemben autózz át Ausztrián. A szélkereket 15%- alsó hangon mindig szét van szerelve...
  • globint
    #5
    Elmehetnek a hullámenergiájukkal, mikor az oroszok már a Tesla ingyenáramát csináják.
    http://www.gyartastrend.hu/gazdasag/cikk/oroszok_valositjak_meg_tesla_terveit
  • Caro
    #4
    Látom Magyarországon nagyon elterjedt ez az urban legend a napelemek élettartamáról.
    A gyártók általában 70% teljesítményt vállalnak 30(!) év után, de van, amelyik több mint 80%-ot.
  • molnibalage83
    #3
    Meg az az apróság, hogy a hajózás mit szól ehhez, vagy a környezetvédők (?) ahhoz, hogy adott esetben hányszáz km-t kell ilyennel telirakni meg azt, hogy a legnagyobb viharok idején mit csinál. Ennél is ugyanúgy van időjárásfaktor, mint a szél/nap-nál....
  • SupraMKIII
    #2
    ... És ugye nem az a kérdés, hogy ezek működő képes megoldások-e, mert azt mindenki tudta, már eddig is.

    Ha csak ezt néznénk, akkor an pelemek lennének az emberiség minden gondjának megoldói.
    A probléma a megtérüléssel van: A napelemeknél ez még mindig 5-10 év, ami sok esetben összemérhető az élettartamával.

    Ennek a fenti megoldásnak is ez a legfontosabb paramétere, és ez fogja eldönteni a sorsát...
  • kvp
    #1
    Hullam generator mar keszult jopar, szoval ez is csak egy ujabb valtozat. (es igen, a legtobb vagy a fuggoleges iranyu mozgast vagy mindkettot hasznalta eddig is) Az erdekes az egeszban az, hogy sok europai prototipus nem tartalmazott se hidraulikat, se egyeb extra alkatreszeket, csak a mechanikat es a generatort. Ennel viszont mechanikus-hidraulikus-mechanikus-elektromos konverzio tortenik, ami utan nem csoda, hogy alacsony a rendszer hatekonysaga.