74
-
Józsibácsi #74 Ha ez bizonyos tény, akkor tényleg kézenfekvő, hogy ez indukálhatta az Atlantisz mítoszt.. Akkor ügy lezárva? -
PriTek #73 https://www.youtube.com/watch?v=EOvkFLK1fn0 -
Vol Jin #72 Hát én nem úgy látom, hogy trollkodtam volna. Sőt azt sem látom, hogy sértegettelek volna. Sőt igazából azt sem látom, hogy valami elrugaszkodott baromságot írtam volna. Sőt, azt sem látom, hogy bármit cáfoltál volna. A lépcsős piramisokon buktál így ki? -
teddybear #71 A végén el fogsz jutni oda, hogy az ufók emeltékbe antigravitációs lebegő daruval.... 
Na a továbbiakban nem érdekel a sok baromság, amit összehordasz a témában. Apropó menj vissza az elektromos repülőgépes topikba! T2K megint odaböfögött valamit! Kellemes trollkodást mindkettőtöknek.
-
Vol Jin #70 " Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévő üregre, különlegesen meg kell erősíteni."
Nem csak szabvány kockákat használnak, hanem hosszúkás hasábokat is. Ekkor a folyosót ezekkel hidalják át. Mondjuk két kocka széles a folyosó és három kocka széles hasábokat is feltolnak. Az egész folyosó meg 5-6 kockányival van a piramis szélétől. Ilyen mértékben nem hiányos a piramis oldala, hogy látszódjon, de mivel a végén betömték a folyosót, nincs is minek látszania. De ha látszana is, az nem lenne több, mint annyi, hogy van a szokásosnál hosszabb hasáb is. Ha ezek 1:1:2 arányú hasábok, akkor lenne benne 1:1:3 arányú hasáb is. minden negyedik sorban. Se ez is 5-6 kocka mélységben. Ennyi pedig nem hiányzik, és a hasábok sem szabvány egyformák, Baromira meg kellene bontani az építményt, és tudatosan keresni a nyomát. Aki nem tudatosan keresne, az észre sem venné a nyomát.
Amúgy a koraii piramisok lépcsősek voltak. Ott adott az épület rámpakénti használata. A következő piramismodell, aminek háromszög az oldallapja, már fel sem merül a kérdés, hogy az épület legyen a rámpa, és teljesen logikus döntés, hogy mellé is építenek, és így keletkezik egy belső spirális folyosó. Tehát még mérnöki brainstorm sem kell, hogy fiúk ezt hogyan csináljuk, mert pont ugyanúgy csinálják, mint addig, csak oldalt a rámpa mellett is építkeznek. Tehát ez nem egy meglepő mérnöki ötletesség, hanem mindig is így építkeztek, csak korábban nyitott volt a folyosó, és ezért terasz volt, és később zárttá tették, így kialakult egy belső spirális folyosó. Nem is tehették volna másként, mert ez volt nekik a hagyományos, korábban is így építették, és ha valaki kitalálja, hogy töltsük fel az egészet homokkal, mindegyik mérnök lehurrogta volna, hogy minek bonyolítanák, és nehezítenék az egészet fölösleges földmunkával, amikor így is baromi lassan haladnak. -
Vol Jin #69 "De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskő, illetve a külső burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére?"
Mit nem magyaráz meg? Az oldalburkolatot menet közben is felvihetik, és mindig belógatják az aktuális felső szinten oldalra. A csúcskövet meg felvitték az elején, és mindig emeltek rajta egy szintet. Amikor már nagyon a végén voltak, egy oszlopra helyezték, amiben egy homok pneumatika volt. Kihúzták a dugót, és a helyére süllyedt, amikor mindent alápakoltak. -
teddybear #68 "Szóval eddig amatőr találgatások voltak, míg az építészek nem gondolták úgy, hogy na ebből elég, mi megmutatjuk, hogyan oldhatták meg korabeli eszközökkel."
Igen, jött egy amatőr, a francia építész, akinek semmilyen egyiptológiai képzettsége sincs. Megtámogatták egy 14 fős mérnökcsoporttal a Dassault Művekből, de egyiknek sem volt annyi esze, hogy odaszóljon a főnöknek: Hé komám! Ez egy akkora ostobaság, mint a végbeleden keresztül fogat húzni!
Ez sem kisebb hülyeség, mit az ufókra fogni az építkezést.... -
teddybear #67 "Arra ugye figyeltél, amikor azt mondtam, hogy az építkezés végén feltöltötték a belső rámpát. Mint ahogy ma elviszik a toronydarut a végén."
Ami nincs, azt nem kell eltüntetni, és nem is marad semmi nyoma.
Különben teljesen fölösleges az egész folyosót betömni(ráadásul alulról felfele!), bővel elég az elejét-végét vastagon befalazni.
De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskő, illetve a külső burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére? -
teddybear #66 Egyiptom belső társadalmi rendje enyhén szólva is más volt, mint Észak-Korea. Egetverő ostobaság a kettőt egy kalap alá venni.
A Fáraó egy földreszállt isten volt, akinek a piramisán dolgozni legalább olyan szent feladat volt, mint most egy mohamedánnak elzarándokolni Mekkába. Cserébe a Fáraó ellátta a munkásait a többiek által megtermelt élelmiszerrel hogy tudjanak dolgozni. -
teddybear #65 "A belső rámpát utólag feltöltötték, hiszen az nem része az épületnek ugyanúgy, mint ahogy ma sem hagyják a toronydarut és az állványzatot egy pláza mellett mementónak, hogy az utókor ne elmélkedjen feleslegesen, hogyan is építették."
Az egész hibás. Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévő üregre, különlegesen meg kell erősíteni. Ahogy a Nagy Piramisok belső folyosóit. Viszont ennek a megerősítésnek mindenképp nyomának kell hogy maradjon, márpedig ilyen nincs.
Az említett cikkben a lefényképezett modell sarokélén jókora kihagyások vannak, minden folyosófordulónál egy. Ennek sincs egyetlen piramisban nyoma.
Csak a többé-kevésbé monoton rendben, sorban lerakott kőkockákat lehet megtalálni az összes piramisban. Ezt nem lehet belső folyosóval összehozni. -
teddybear #64 Piramisba csak a fáraók temetkeztek, hisz ők voltak egyszerre a világi és vallási vezetők. Az alacsonyabb rangúaknak ilyesmi nem járt.
Viszont a gazdagabb és előkelőbb réteg sírkamrába temetkezett, aminek a falán nem csak hieroglifákból álló szent szövegek voltak felfestve, hanem a halott életéből vett jelenetek.
Jó pár építész-pap is akadt közöttük, úgyhogy vannak az építkezésekről festett freskók. -
Vol Jin #63 "Viszont belebontottak a piramisokba, mert kincset akartak."
Arra ugye figyeltél, amikor azt mondtam, hogy az építkezés végén feltöltötték a belső rámpát. Mint ahogy ma elviszik a toronydarut a végén. -
Vol Jin #62 "Húsz év azért kissé sok idő, és ez a felépítéshez szükséges idő alsó becslése. Egy egész ország dolgozott vagy közvetlenül, vagy közvetve az egészen. Ha nem a követ faragták, húzták akkor élelmet termeltek a piramison dolgozóknak."
Az akkori társadalom olyan volt, mint ma Észak-Jorea, csak monarchikus, és engedélyezett egyéni vállalkozókkal. Magyarán minden termőföld az uralkodóé volt, minden termény, ami rajta termett, és a parasztok állami bérmunkások voltak. Behordták a termést az állami közraktárba, és bisszakaptak belőle valamennyit. Na most a mezőgazdaság időszakos, és vannak holtidők, amikor nincs meló. EZért bérért ebben az időben kimentek kötelezően dlgozni a piramisokra. Van aki vissza se ment a földekre, mert nem szívta fel a teljes munkaerőpiacot a mezőgazdaság. Tehát, aki nem a földet művelte, nem volt kereskedő, kézműves, katona, pap, annak jól jött ez a közmunkaprogram. Szóval nem az egész ország dolgozott ott kényszerből korbácsokkal fenyítve, hanem így kötötte le az állam a feles munkaerőt, így biztosított megélhetést a lakosságnak, amit az tett lehetővé, hogy az öntözés miatt jelentősen nagyobb lakosságot tudtak élelmezni, mint akik a földeken dolgoztak. Tehát egy fejlődő társadalmat teremtett ez az építkezési hullám, és jólétet biztosított az országnak. Tudták növelni a lakosságot, a gazdaságot. Tehát ez nem felesleges pénzkidobás volt, hanem a fejlődésük motorja. -
Vol Jin #61 "Csak néhány kérdést:
Miért nincs ennek a technikának semmilyen korábbi és későbbi nyoma?"
Miért lenne? Vallási eseményekről, uralkodói tettekről vannak feliratok, és ebből ered a tudásunk a korról. Nem hiszem, hogy bármelyik épületre felfestették valaha is a tervrajzokat, építési technológiát.
"Miért nincsenek a cikkben a piramisról készített bizonyító felvételek?"
A belső rámpát utólag feltöltötték, hiszen az nem része az épületnek ugyanúgy, mint ahogy ma sem hagyják a toronydarut és az állványzatot egy pláza mellett mementónak, hogy az utókor ne elmélkedjen feleslegesen, hogyan is építették.
"Miért kellene a más bevált külső rámpáról áttérni egy gyökeresen új technikára?"
Mert eleve a belső rámpa volt az eredeti technológia.
"És hogyan pakolták fel a külső burkolatot, ha nem volt semmi, amin felvihették volna?"
Azt az építkezés közben a belső rámpán is felvihették. Föltolják addig a szintig, ahol éppen tartanak, és az oldalán a helyére lógatják. -
Vol Jin #60 "A külső töltésről maguk az egyiptomiak rengetek falfestményt, és feljegyzést készítettek, más ókori útleírásokban is szerepelt."
Én eddig úgy tudtam, hogy nem nagyon maradtak fent festmények az építkezésről, mert nem is nagyon képábrázoltak akkoriban, hanem ilyen sematikus kifordult nyakú alakokat rajzolgattak csupán, és pont ezért jött a sok UFO-szakkörös kitaláció, hogy levitáltatták, meg UFO-k építették, stb.
Szóval eddig amatőr találgatások voltak, míg az építészek nem gondolták úgy, hogy na ebből elég, mi megmutatjuk, hogyan oldhatták meg korabeli eszközökkel. -
teddybear #59 Viszont belebontottak a piramisokba, mert kincset akartak.
Húsz év azért kissé sok idő, és ez a felépítéshez szükséges idő alsó becslése. Egy egész ország dolgozott vagy közvetlenül, vagy közvetve az egészen. Ha nem a követ faragták, húzták akkor élelmet termeltek a piramison dolgozóknak.
Addig kupacolod a földet, amíg akarod. Nincs magassági határ.... Pl. a dél-afrikai aranybányák meddőhányói sokkal nagyobb térfogatúak, mint az összes piramis.
Azért a burkolatot leszedni sokkal egyszerűbb, mint felrakni. Még rámpára sincs szükség, elég legurítani a kifeszegetett követ a piramis oldalán. -
teddybear #58 Még egyszer, hátha most el is olvasod!
Semmi sincs ami bizonyítaná! Nincs falfestmény, nincs szerkezeti maradvány, nincs semmi! Ráadásul értelmetlen is az egész elmélet.
Van két alak, aki viszont bizonyítékokat nem tud felmutatni! Csak az általuk készített makettről készített képet. -
Zero 7th #57 1. Oh, oké. Kicsit benéztem és figyelmen kívül hagytam, gondoltam a nyolc-tizedik századi arabok nem rámpákat kerestek meg nincs is nekik gravitometrikus mérőeszközük...
3. Ezt ne nekem magyarázd, én is nagyon jól tudom, ezzel érveltem egy oldallal lejjebb én is. De azért:
"vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett"
vs
"nincs magassági határa, csak a munkaerő és építési idő korlátai."
Ezzel pont ugyanazt mondtad, mint én. Fogalmam sincs, mennyi a gazdaságosság magassági határa, főleg ókori viszonyok közt, de simán elképzelhető, hogy a ~150 méter túl van rajta.
4. De hát látod, hogy a burkolatot elhordták, a falat meg nem. Akkor nyilván a burkolatot könnyebb volt leszedni és elvinni. Így nyilván építeni is. Nagy számokkal meg nem fogsz megijeszteni, ja, néhány mázsásak, a fal kövei meg két tonnásak, akkor az pont engem támaszt alá, hogy a burkoló kövek "kicsik". -
Zero 7th #56 Na még egyszer mondom: BELÜL töltötték fel vízzel. Maga a külső fal a gát. -
teddybear #55 "1. Miért, nincs? Vizsgáltak más piramist ezzel a módszerrel a nagyon kívül?"
Idézem:"A 8.-10. században a zsákmányra éhes arab uralkodók több piramist leromboltak, másokat megfúrtak illetve volt olyan is, amelyet függőleges vágattal teljesen ketté vágtak, vagy mélyen belemetszettek. Így a szerkezetük, a kövek lerakási rendje teljesen tanulmányozható. Semmi nyoma egyikben sem a belső rámpának."
"2. Mert szar a cikk." Ezzel egyet kell értenem. De szerintem nem csak ezért.
"3. Lehet, hogy akkora rámpa már tényleg nem állékony, vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett."
Ez alapján minden hegynek le kell dőlnie néhányszáz méteres magasság után. Vannak ugyan határok, de az több kilométeres értékek. Ha a földhányás oldalszöge elég kicsi, akkor nincs magassági határa, csak a munkaerő és építési idő korlátai.
"4. Azok kisebb kövek voltak, csak fél hasábok. Nem kell rájuk annyira rákészülni, könnyebb simán emelgetni őket. Ezt elég jól alátámasztja az, hogy azokat elhordták, a nagyobb, szerkezeti köveket meg nem."
Valahogy azoknak is fel kell kerülniük, és összességükben jelentős tömeget képviselnek. Ami pedig magukat a burkolóköveket illeti láttál ilyet egyáltalán?
![]()
Valahogy így néz ki a megmaradt borítás a Hafre(Khufu) piramisán. Kissé nehéz lenne ezt a sok követ felpakolni külső rámpa nélkül.
![]()
Ráadásul azok a "kicsi" kövek enyhén szólva is minimum több mázsások.
A belső rámpának nincs sehol nyoma, és ezeken a franciákon kívül senki sem tételezte fel a létezését. Csak most sokan azt hiszik, hogy létezett.
-
teddybear #54 A vízzel történő feltöltéshez.
Miből építették a gátakat? Pláne 144 méter magasra? Ez még ma is piszok komoly feladat lenne a mostani műszaki lehetőségekkel. -
Zero 7th #53 1. Miért, nincs? Vizsgáltak más piramist ezzel a módszerrel a nagyon kívül?
2. Mert szar a cikk.
3. Lehet, hogy akkora rámpa már tényleg nem állékony, vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett.
4. Azok kisebb kövek voltak, csak fél hasábok. Nem kell rájuk annyira rákészülni, könnyebb simán emelgetni őket. Ezt elég jól alátámasztja az, hogy azokat elhordták, a nagyobb, szerkezeti köveket meg nem.
Én sem vagyok rajongója a belső rámpának, de ha van nyoma, hát van nyoma... -
Zero 7th #52 "Ezt sem támasztotta alá semmilyen tény, de még mindig van aki hisz benne."
Ez meg azért van, mert az egyiptomi hatóságok nem engedtek mintát venni a piramisból, és azóta sem engedik. Úgy nehéz bizonyítékot találni...
Egyik évfolyamtársam apja írt könyvet arról, hogy belül feltöltötték vízzel, úgy építették. Segít a szintezésben, meg könnyíti az emelést.
Ezek egyébként mind plauzibilis építési módok, hogy ezek közül valójában melyik volt, az meg nem fog kiderülni soha, többek közt azért, mert Egyiptomnak nem érdeke, hogy kiderüljön. Sokkal jobb neki, ha továbbra is özönlenek a "szakértők" megnézni a piramisokat, hogy felállítsák a saját elméleteiket, és addig is pörgetik a turizmust. -
teddybear #51 Csak néhány kérdést:
Miért nincs ennek a technikának semmilyen korábbi és későbbi nyoma?
Miért nincsenek a cikkben a piramisról készített bizonyító felvételek?
Miért kellene a más bevált külső rámpáról áttérni egy gyökeresen új technikára?
És hogyan pakolták fel a külső burkolatot, ha nem volt semmi, amin felvihették volna? -
Zero 7th #50 Itt azt írják, hogy van nyoma
Mondjuk építészek, az is igaz. Néha azért ők tudnak cifrákat gondolni. -
teddybear #49 Márpedig kitaláció.
A belső rámpa elméletét alig pár éve találták ki. Ezzel szemben:
A külső töltésről maguk az egyiptomiak rengetek falfestményt, és feljegyzést készítettek, más ókori útleírásokban is szerepelt. A belső rámpát sehol sem említik.
A 8.-10. században a zsákmányra éhes arab uralkodók több piramist leromboltak, másokat megfúrtak illetve volt olyan is, amelyet függőleges vágattal teljesen ketté vágtak, vagy mélyen belemetszettek. Így a szerkezetük, a kövek lerakási rendje teljesen tanulmányozható. Semmi nyoma egyikben sem a belső rámpának.
Nem kell elhinni minden kitalációt. Volt olyan elmélet is, hogy a piramis köveit úgy öntötték ki mint a modern betont. Ezt sem támasztotta alá semmilyen tény, de még mindig van aki hisz benne. -
Vol Jin #48 "Félek, hogy a belső rámpa csak kitaláció. Amikor Gízában jártunk semmit sem mondtak róla, csak a szokásos földhányásról beszéltek.
Ami azt illeti én sem láttam semmi nyomát, pedig még a külső borítás nyomait is szépen ki lehet venni az egyik piramis tetején."
A belső rámpának miért lenne nyoma kívülről? A belső nyoma is eltűnik, ha a végén felülről lefelé elbontják, és kövekkel betömködik. Ez egy építész megvalósítási tanulmánya volt, és a röntgenes vizsgálatok szerint utal valami egy belső spirálra, amit betömtek. -
Vol Jin #47 "Mindenképp többen férnek hozzá egy kőhöz a töltésen, mint amennyien egy szűk folyosón. Ráadásul a folyosó betömésekor alulról kéne odailleszteni minden követ a folyosó végéhez, ami egyszerűen piszok nehéz."
A folyosó nem annyira szűk, hanem három kocka széles, és egy olajjal széttaknyolt állványzaton csigával fölhúzzák. Vagy görgőket dobnak alá.
"Nincs is olyan nyom, ami igazolná az ötletet. Amúgy hogy is rakják fel a belső folyosó esetén a piramis csúcskövét?"
Azt a vége előtt jóval felviszik, középen készítenek egy oszlopot. felcsücsültetik rá, ha kell akkor egy egyszer használható homok pneumatikát raknak alá, és a végén kiengedve a homokot besűllyed a helyére. Mondjuk lesüllyed fél métert és a helyére kerül. -
teddybear #46 Félek, hogy a belső rámpa csak kitaláció. Amikor Gízában jártunk semmit sem mondtak róla, csak a szokásos földhányásról beszéltek.
Ami azt illeti én sem láttam semmi nyomát, pedig még a külső borítás nyomait is szépen ki lehet venni az egyik piramis tetején. -
Zero 7th #45 De állítólag van nyoma. Lentebb linkeltem, engem is meglepett. Azt írják, hogy a piramis alsó 70%-a külső, a maradék belső rámpás. -
Zero 7th #44 Térfogatában nagyobb, de pl végezhetik nők és gyerekek is, mert fizikailag meg milliomodrészt megterhelő vödörben homokot pakolni, mint kéttonnás követ. -
teddybear #43 Mindenképp többen férnek hozzá egy kőhöz a töltésen, mint amennyien egy szűk folyosón. Ráadásul a folyosó betömésekor alulról kéne odailleszteni minden követ a folyosó végéhez, ami egyszerűen piszok nehéz.
Nincs is olyan nyom, ami igazolná az ötletet. Amúgy hogy is rakják fel a belső folyosó esetén a piramis csúcskövét?
A töltést ugyan több föld(és nem csak futóhomok!) alkotja, de egyszerű lelapátolni a külső lejtőn. Felhalmozni meg nem egyszerre kell, hanem csak szépen fokozatosan, ahogy a piramis épül. -
Vol Jin #42 Akkor most egy kis matekot végezzél el fejben, hogy mekkora földmunkára is lenne szükség egy olyan megfelelő lejtésű dombocskához, ami nem csúszik meg, és akkora, mint a piramis! Nagyobb meló lenne, mint maga a piramis. Ha meg a belsejében létrehozol egy belső spirális lépcsőházat, akkor soha nem kell pár méternél magasabb állványzat. És ha nem tetszik, hogy ez megmarad a szerkezetben, még be is tömheted a munka végén. Egy, egyszerűbb, kettő, könnyebb, három, gyorsabb. -
teddybear #41 Jártál már Gízában?
A piramisok körül nem csak futóhomok van, hanem agyagos, köves, kőtörmelékes talaj. Nem omlik, tart az nagyon is. Alatta meg ott van az a mészkő, amiből a piramisok belsejét, meg a Szfinxet faragták ki.
Ha ahhoz a vályogföldhöz adsz egy kis vizet, olyan formába döngölheted, amilyenbe akarod. Viszont lapátolni mindenképp kell. Sokat. -
Nulla7 #40 De nem omlik le. Te meg egy széles rámpát nem tudsz elképzelni, a jelek szerint. SZÉÉÉLES. Érted, szélesebb, mint amilyen magas. És az oldala is rézsűs, nem függőleges. Egy mesterséges domb. A dombok sem omlanak le, a rámpa sem. -
Vol Jin #39 "Szerintem meg a legegyszerűbb a piramis köré épített ideiglenes spiráltöltés-út, amit a végső burkoláskor szépen, fokozatosan elhordtak."
Ez leomlana a picsába. Ebből pár méter magasat lehet csinálni, de ami körbespirálozza a piramist, az leomlik a faszba. Egyszer próbáld ki egy homokozóban, hogy milyen lejtő az, ami homokból nem omlik össze a legkisebb terhelésre vagy önmagától. -
Vol Jin #38 "Az meg, hogy ez a te kedvenc módszered, az egy dolog, de akkor sem működik. Totál elhanyagolod, hogy
1. nincs bejárat, amin hordhatnád a követ
2. lehet, hogy sokáig egyszerű, de a piramis térfogatának utolsó 10%-án 140 métert emelni a kéttonnás köveket. "
Oké, világos. Félreértetted, vagy nem értetted, vagy nem tudom mit értettél, de nem azt, amit írtam. Valahol leírtam a konkrét metódust a pöcsöm tuggya hányadik kommentben. Ha visszakeresed, akkor olvasás közben rajzold le. Nem szivatásból mondom, mert tényleg nehéz kibogozni, mert elég egyedi és rendhagyó módszer, és rajz nélkül nehéz megérteni. Csodálkoztam is, hogy elsőre vágtad, de ezek szerint nem. -
Nulla7 #37 Tömörség kérdése. Van homok, amit csákánnyal tudsz csak fejteni. Ha meg kéttonnás kőtömböket cipelsz rajta, akkor betömörödik hamar. Az elején kisebb kőtömböket kell vinni, vagy táncversenyt rendezni rajta az építőmunkásoknak, és kész. -
teddybear #36 Szerintem meg a legegyszerűbb a piramis köré épített ideiglenes spiráltöltés-út, amit a végső burkoláskor szépen, fokozatosan elhordtak. A számítások és modellkísérletek szerint ez kívánja a legkevesebb munkát.
A vízen szállított köveket egy csatorna segítségével áradáskor egészen a piramisok térségébe tudták szállítani, ennek sok nyoma van. -
teddybear #35 Amikor ottjártam, a talaj nagyobbrészt inkább csontszáraz és elporlott földnek nézett ki, nem közönséges homoknak. Sok helyen meg kőkeményre taposott agyagos vályognak. Meg teli volt kőtörmelékkel is.
Másrészt a töltést meg is lehet erősíteni, döngöléssel vagy valamilyen egyéb anyag hozzáadásával, pl. nádrétegekkel. Valahogy úgy, ahogy a sumer zikkuratokban.
