59
-
idebudanemoda #59 na istenem, az orosz, vagy kínai hekkerek feltörték a kommunikációt és küldtek egy pár bájtot 
p.s. milyen antivírus van a Curiosity-n?
-
xyl #58 A víz témában - bár ez a tegnapi felvetésem:
A #34 és #35 választ el tudom fogadni, a #44-et nem. El tudok képzelni egy olyan ciklust, hogy: Kicsapódik valamilyen hóharmat féleség, éjszaka szárazjéggel együtt, aztán a szárazjég szublimál, a víz elolvad, aztán hipp-hopp el is párolog. Tényleg csak egy nagyon kis hőmérséklet-intervallumban létezhet folyékony víz, de a nagyon kis és a nulla között azért különbség van. Kialakulhat valami vékony vízhártya, vagy esetleg cseppek.
Mindenesetre, az ismert életből kiindulva: A "feltételezett" marsi élőlények rendkívüli vízmegkötő képességgel kell rendelkezzenek és bírniuk kell a szélsőséges hőmérsékletváltozásokat.
-
fszrtkvltzttni #57 "3. kiolvasom a valaszt: lattam a kolcsonhatast, vagy sem. .Pont"
4. Publikálod, mások elolvassák, és az mondják, hogy amit láttál az valsz. nem az volt amire gondoltál. Pont. :) -
#56
"Nekem az az arulkodo hogy, a tanarkepzes es a kutatokepzes kozti kulonbseget szinte az teszi egyedul, hogy a tanaroknak vannak oktatasmodszertani oraik.
A kutatoknak nincsenek. Es szerintem ez okozza, hogy sokan nincsenek kepben - nem tudjak mire szamithatnak, mit jelent az amit elvarnak toluk - amikor elkezdik a PhD-t."
Erre nem tértem ki, de szerintem ezt egyetemi hallgatóként elsajátítja az ember a gyakorlatban, miközben diákkonferenciára és/vagy a diplomamunkájához kutatómunkát folytat, szóval a PhD megkezdésekor ezzel a résszel már nincs gond (nem kéne lennie).
A probléma inkább az elméleti oktatással van, hogy nem látja át a hallgató a dolgokat; mármint szakmai/tudományos részről, nem módszertani részről.
Mindent egyszerűbb gyakorlattal (így a kutatómunkát is) megtanulni, viszont ahhoz, hogy a gyakorlatban képes legyél kezdeni valamit, egy megfelelő minimális tudás szükséges. A 'minimális' legtöbbször megvan, csak sokszor nem megfelelő, és ezt a #54-ben írtam le.
Plusz sosem árt, ha az ember tudja, mit akar... :) Ami ott kezdődik, hogy nem csak azért megyek el biológusnak, mert kell egy diploma.
Végszóként azt mondanám, hogy logikusabb tanterv kellene, ami a kutatáshoz szükséges elméleti tudást és kreativitást célozza meg, és nem információvisszamondó robotokat csinál az emberből, másrészt pedig nem árt kényszeríteni az embert, hogy minél előbb menjen el valamelyik tanszékre, és kezdjen el ismerkedni a laborral, és kezdjen el kutatni valamit. -
#55
Ja, és teszem hozzá, ez a bolognai rendszer még ront is a dolgokon (szerintem)... Mert amiről én beszéltem az előbb, az az 5 éves képzés "megreformálásának" elve lett volna... -
#54
Én pedig kicsit átdolgoznám a tananyagot, és inkább a 'hogyan'-ra koncentrálnék, mint a száraz, bemagolandó információhalmazra (tehát a 'hogyan' eredményére). Persze ehhez olyan oktatók kellenének, akiknek valami lövésük is van arról, amit oktatnak, mert előfordul, hogy elég kevés van nekik...
Én nem szednék ki teljes tárgyakat a tananyagból, mert szerintem fontos az, hogy az embernek összeálljon a biológiáról egy teljes kép az agyában (főleg, ha kutató az ember, ha diagnosztikát csinál, vagy bármilyen más "robotmunkát", akkor nem), és ehhez szüksége van kb. mindenre, amit oktatnak. Viszont egészen más hangsúlyt fektetnék az egyes tárgyakra. Sok tárgyat elhanyagolnak, ami fontos lenne (vagy nincs is), és sok tárggyal túl sokat foglalkoznak, ami messze nem lényeges annyira, ráadásul rossz/elavult módon is közelítik meg a területet. Az ember hajlamos elfelejteni, hogy az egyes tárgyakat csak a könnyebb megérthetés miatt tanítják külön, ezeket valójában nem lehet szétszedni, hanem együtt alkotnak egy kerek egészet... Erre is fel kéne hívni a figyelmet. Van, akinek magától is eszébe jut, sőt, logikai alapon, teljesen természetes módon "összepuzzlézódik" az agyában az egyetemi évek alatt, de sokaknak nem.
Azért nem nehéz odáig eljutni, hogy elsőként jelenjen meg a neved egy cikk szerzőinek sorában. Valakinek már egyetemi hallgatóként is sikerül. (:
Szerintem túl nagy határokat húznak az egyetemi hallgatók, a PhD hallgatók és PhD-t szerzett kutatók közé, ami valójában annyira nem is nagy (legalábbis régebben nem volt az). Talán csak a lényegesen nagyobb felelősség az, amiben különböznek, de ezt sem lehet éles határokhoz rendelni, hanem szépen lassan (egy grádiens mentén) jut el odáig az ember... -
vumbi #53 Egyszer volt egy beszelgetesem a tanszekvezetommel. Meglepett amit mondott. Ha egyszer elerted a 3. evfolyamot akor utana mar senkinek sincs szive kidobni. Ugy vannak vele, hogy "ha XY atengedte, akkor pont en legyek az aki elkaszalja?"
A temaval kapcsolatban, fontos az hogy papiron nyilvan tetszik. hieszen szereted a biologiat, azert tanultal biologuson, nem pedig kozgazon vagy jogon, amivel penzt is csinalhatnal. Amikor elkezdel dolgozni egy projekten, csak akkor tapasztalod meg az adott modell, alkalmazott techinkak nehezsegeit. Erre nem nagyon lehet elmeletben felkesziteni. es igaz hogy szakdoga munka alatt megtapasztalod a labor eletet, megmutatnak neked sok technikat, de az az egy -ket ev, mikozben meg fogjak a kezed, raadasul probalnak is lelkesiteni, hogy vegul a laborban maradj, nem igazan adja vissza azt ami rad var a kov evekben , amig eljutsz oda, hogy elsokent jelenik a meg a neved a szerzok soraban. -
vumbi #52 Az a rendszer mukodik jelenleg amit itt irsz. Ennek a mellektermeke az, amit #48-nal leirtal.
Ezert kerdeztem, hogy mi az amit valtoztatnal.
Nekem az az arulkodo hogy, a tanarkepzes es a kutatokepzes kozti kulonbseget szinte az teszi egyedul, hogy a tanaroknak vannak oktatasmodszertani oraik.
A kutatoknak nincsenek. Es szerintem ez okozza, hogy sokan nincsenek kepben - nem tudjak mire szamithatnak, mit jelent az amit elvarnak toluk - amikor elkezdik a PhD-t. Amit tanulsz a PhD alatt azta sajat tapasztalatod, mentoroddal, kollegakkal valo beszelgetesek soran tanulod meg. Mikozben az egeszet bele lehetne suriteni egy 100 oldalas konyvbe. Ami sokaknak segitene. Egy kutatas folyamata, a tervestol, elokiserletektol, a palyazti penzek szerezesen at a kutatasi terve kiviteklezesig es a publikalas folyamataval bezaroan. Ezek jol leirhato dolgok (a kutasi resz kivetelevel, ami sokszor megy at troubleshooting-ba), nem lehetetlen leadni egy feleves kurzus alatt.
Emellett a kutatokat, ahogy te is irtad, kutatasra kellene tanitani elsosorban, mert az az elmelet amit munkad soran felhasznalsz, olyan tavol van az egyetemi anayagtol, mint Mako Jeruzalemtol. Persze fontos az elmelet, es jelenleg is vannak gyakorlatok, amik jok valamire, de leginkabb rohogesre.
En tobb szakot vezetnek be, max 30-as letszammal, nem kevernem az okologiat, antropologiat, elattant, molekularis biologiat egymassal. Tobb szak jobb specializaciot, kompaktabb tantervet, tobb tanar - diak interakciot, es tobb idot adna kutatasra, mar a kezdetektol, kotelezo jelleggel. -
#51
Szóval nem is a szelekcióról van szó - mert ha az egyetemen nem szelektálódik ki az által, hogy fel képes-e fogni, amit tudnia kéne, akkor mindenképpen kutató lesz belőle...
Hanem ha már kutató lesz belőle, akkor legyen is képes kutatni, és érdekelje, amit csinál... Mert a PhD hallgatókat se nagyon szórják ki 3 év után, ha látszik rajtuk, hogy akarnak, csak valamiért nem jön össze nekik. (Hát ezért nem jön össze, mert nem tanították meg őket kutatóként gondolkodni... Vagy esetleg az egész nem érdekli őket, de ez megint egy másik téma.) -
#50
Például azt változtatnám a rendszeren, hogy kényszerítsük a hallgatókat kreatív gondolkodásra, és ne csak lexikonnak (sőt főleg ne annak, mert nem arra "való") használják az agyukat. Mert most gyakorlatilag abból áll az egyetem, hogy információkat (nagyon sokszor hülyeségeket, ami az oktató hibája is) memorizálsz, de hogy az jó-e valamire, arról fogalmad sincsen.
Erről amúgy regényeket tudtam volna írni anno, most inkább kihagynám, mert már nem vagyok benne...
Én nem tudom, hogy mi folyik most a "bolognai rendszer" bevezetése óta, mert sima kredites rendszerű 5 éves képzésben végeztem a biológus szakot...
Arra az időre nem volt igaz, hogy az ember csak PhD képzés alatt szembesül a kutatásssal, mert bizony én már 2. évesen is kutattam tanszéki laborban. De úgy tudom, hogy MSc képzés alatt is kell kutatni, és BSc képzés alatt is csak "papíron" elég irodalmazni a szakdolgozatban. Ezenkívül ott van egy csomó diák-megmérettetés, pl. az OTDK, amihez elég komolyan kell kutatni, és az ösztöndíjas PhD képzéshez is gyakorlatilag elengedhetetlen (na jó, nem egészen, ismerek ellenpédákat, de azért nagyjából igaz).
Ráadásul a doktori iskolák nem szeretik a zsákbamacskát, szóval általában azt veszik fel, akik már eleve ott dolgoztak egyetemi hallgatóként is, vagy ha máshova jelentkezik, akkor nem árt egy-két előző professzortól (témavezetők, illetve akik még benne voltak a kutatásban valamiképpen) ajánlás...
Nálam ez egy harmadik módon folyt, hogy az illető intézetben dolgoztam egy-két hónapot, és így fel tudták mérni a képességeimet, és hogy kellek-e nekik, vagy nem... Persze pénzt azt kaptam közben pályázati pénzből, szóval nem ingyen csináltam. De úgy is szívesen csináltam volna.
Az utolsó bekezdésben leírtakkal én még nem találkoztam, de biztosan van ilyen is. -
vumbi #49 Nem, nem mindegy. Te mit valtoztatnal a rendszeren? Az egyetemen tanulsz, adatokat, elemeletet. Ott nem folyik szelekcio kutatasi kepessegek alapjan.
A PhD alatt szembesulsz a kutatassal. Ott folyik a szelekcio. Aki vegez idoben az kutato, aki nem nem.
Amig a PhD-s a legolcsobb munkaero addig nem fog valtozni a rendszer. Raadasul sok olyan labor van ahol palyazatra irt kutatasi tervet kell kivitelezni, nincs igazabol szukseg a szemelyes kreativitasra, csak kitartasra, precizitasra. -
#48
Igen, csak nem mindegy, hogy ez a ráfordított munka 1,5 év vagy 1 hónap, és hogy azt a 1,5 évnyi munkát is másnak kell befejeznie, és értelmet találnia neki, mert aki csinálta, halvány lila finja nem volt, hogy mit csinál. (ezt konkrét esetből szedtem amúgy). :D ...Nem beszélve az így keletkezett eltérő nagyságrendű költségekről. -
vumbi #47 Jaja, ez a valasz. Ha meg tudni fogok valamit magamrol, akkor tenyleg van elet a halal utan. Valszoszinutlen. Vagy meghalok es ..... semmi. Ez az a valasz amit ertettem.
Fuggetlenul attol, hogy pancsolsz, vagy lepesrol lepesre haladva feltarod a sztorit, bent vagy a laborban. Akinek bejon, az folytatja a kutatoi palyat, akinek nem, az nem.
En is ismerek laborokat amik csak helyet foglalnak. Azert ne essunk at a lo tuloldara. Az eredmenyeket, csak raforditott munkaval lehet elerni, es en errol irtam. -
#46
A tudomány szerint, ha meghalsz, akkor egyszerűen nem fogsz létezni mint biológiai rendszer, szóval nem fogod tudni a választ. (:
A 10-12 órát dolgozó "tudósok" között azért egy csomó olyan is akad, aki tulajdonképpen nem csinál semmit, csak értelmetlenül pancsol valamivel, hogy úgy tűnjön, mintha csinálna is valamit. Vagy tényleg értelmes, és rengeteg mindent tud, de egyszerűen nem alkalmas kutatói pályára (legfőképpen azért, mert ez nagyrészt önálló kreatív munkát igényel), mégis valamilyen okból kifolyólag azt választotta.
Szóval egy ilyen oldala is van a dolognak.
Persze rengetegen vannak (akikről gondolom te is beszélsz), akik rengeteget vannak a laborban, gyakorlatilag minden napjuk nagy részét erre a hivatásra szánják, és elég komoly eredményeket mutatnak fel hétről hétre. -
vumbi #45 Koszonom.
Mivel kozel all hozzam a tudomany, igy szivesen olvasok tudomanyos hireket.
Meg szivesebben forumazgatok rola.
Am ahogy olvasom a forumot, rendre olyan irasokat talalok, amiktol kinyilik a bicska a zsebemben. Nem azoktol, amelyek istenrol meg evoluciorol vitaznak. Isten letet a tudomany sosem vizsgalta, mivel kivul esik a vizsgalhato univerzumon, sem cafolni sem bizonyitani nem lehet. Majd, ha meghalok, akkor tudni fogom ra a valaszt. Reszemrol a tema lezarva.
Azok viszont, akik folyamtatosan hamisitassal, plagizalassal, semmittevessel, vagy korrupcioval vadoljak meg a tudosokat, felhaboritoak.
Nap mint nap latom, ahogyan PhDsok, fiatal posztdokok, de fonokok is 10-12 orakat dolgoznak, buli meg szorakozas heleyett, tobbseguk rossz kocsikon jar melozni vagy bicajjal, mert ezt a munkat nem jol fizetik. Bent goriznek telleg, odaszanjak azokat az eveiket amiket az atlag ember vegig dorbezol, hogy megtanuljanak "kutatni". Minedezek ellenere konnyen megtortenik, hogy tobb hetes, olykor honapos munkak erdemenyeit dobjak ki ha kell, ha kiderul hogy rosz uton indultak el, rossz megkozelitest alkalmaztak, vagy tevesen ertelmeztek adatokat. Irom ezt most vasarnap fel kettokor a laborbol, ahol egesz heten heten es hetvegen dolgoztam.
Nekem ne jojjon valami senkihazi kamasz, vagy akarhany eves luzer, aki 6kor eldobja a munkat, vagy eleve fel sem veszi, hogy egyedul onmagaban megfejtett mindent, mig a tudosok, azok hulyek gyulekezete, ostobak es lustak es korruptak. Ne jojjon azzal, hogy o kisujjbol kiszopta az egyetlen nagy Igazsagot. Sem azzal hogy miert hamis egy egy eredmeny, sem azzal hogy miert nem jottek mar erre meg erre hamarabb, hiszen o mar a kisagyban azt visitotta "Higgs bozon!!!".
Vannak viszont olyanok akik nem ertenek egy egy temahoz, formalnak egy gyors velemenyt, de nem ragaszkodnak hozza. Szivesen megtargyaljak, es akar megvaltoztatjak azt. Na azert kell leoltani az idiotakat, hogy aki tanulni akar az ne a hulyeseget kapja itt hanem normalis valaszokat. Arra hogy ki az idiota es ki az aki tanulni akar, csak azutan jossz ra ha irtal neki egy normalis valaszt. Akkor rogton elvalik.
Nah ez a motivacio, a cel es a modszer rovid summazatja!
Szep napot Etinger! -
Vol Jin #44 A Mars felszínén a jég azonnal szublimál, és nem lehet folyékony, olyan alacsony a nyomás. -
Vol Jin #43 "Nekem az a furcsa, hogy ez a marsjáró kb olyan adatokat szolgáltat, amit egy keringő műhold is tudna, ha azt számításba vesszük, hogy több száz fényévre lévő bolygókról is miket megállapítanak..."
Hát nem. Valamit félre vagy csak tisztán nem értesz. -
Etinger #42 Egészen tiszteletre méltó, hogy érvelsz és tényeket mondasz egy olyan fórumon, ahol 5000 oldalt megérnek olyan témák, hogy "megtörtént-e a Holdraszállás". A #14-es kommentedben van amúgy a lényeg, és sok mindenkire (aki nem trollkodásból írja a baromságait) elolvashatná. Milliószor (nem túlzás), ott van egy hosszan levezett, sok oldalról bizonyítást nyert tény, amiket mintha egyesek figyelembe sem akarnák venni. -
#41
Először elrontották a Viking képeinek a színezését, mert nem használták a színskálát, csak abból a feltevésből indultak ki, hogy kék az ég. Gondolom a cikkben szereplő kép is valami korai verzió lehet. -
csimmasz #40 Sajna én már tudom mit talált 
Láttam a marsi adón, vandálokat akik az előző szondát megrongálták, most megy a kiadatás, de amíg nincs meg a végzés addíg hírzárlat.!
-
#39
Ja ezt én is hallottam!
De újabb elemzésnek vetették alá, és kiderült, hogy nem dec 22-én, hanem dec 31-én. És nem világvége, hanem évvége.
-
Lollerka #38 bejelentik h a marson is talaltak maja naptart ami szerint deember 22en lesz vilagvege:D
-
vumbi #37 Most szerintem kette kell valasztani amit egykent targyaltunk.
Amikor a "tudast" alkalmazod, pl. mernoki munka, akkor nyilvan nem talalgathatsz tulzott mertekeben. Pont
Amikor kutatsz, akkor az ismeretlenre keresel magyarazatot. Ha tudnad a biztos modjat a megoldasnak akkor nem lenne ertelme a kutatasodnak. Viszont: az ismeretlenre ismert techikak, ismert korulmenyek kozotti felhasznalasaval igyekszel valaszt adni. Es ez a valasz alt egyegyszer igen-nem.
Igy mukodik (legalabbis molbiban)
1. Hiptezis: ez meg ez a molekula szerintem kolcsonhat egymassal
2. Kiserlet: reprodukalom a fiziologiai korulmenyeket egy egyszerusitett rendszerben, poztiv es negativ kontrollokkal bizonyosodok meg modell josagarol.
3. kiolvasom a valaszt: lattam a kolcsonhatast, vagy sem. .Pont
A magia amit irtal ott jon ahogyan a reprodukalod a fiziologia korulmenyeket. Ott kezd el vert izzadni es p*salni az ember.
Az, hogy mindnenkinek mas es mas elmelete van, termeszetes es szukseges. A bioogiaban a valtozatossag egeszeseges populaciot sejtet, mert sok kulonbozo behatas eseten is valszeg lesz eleg egyede ami megfeleloen tud alkalmazkodni. Kutatasban ugyanez van. Sok ember sokfele otlete dob be, velhetoen lesz egy jo. A PI feladata tapasztalat alapjan szukiteni a kort. -
Déta #36 Én remélem, hogy a Pirate Bay új szerverét találták meg... 
-
fszrtkvltzttni #35 Az a baj, hogy közel van a hármaspont, ami alatt nincs folyékony halmazállapot.
A hármasponthoz tartozó nyomás: 611,7 Pa -> folyékony víz már gyakorlatilag nincs
A Marson lévő nyomás: 700-900 Pa -> pár fokos intervallumban van folyékony víz
A földön lévő nyomás: 100000 Pa -> 100°-os intervallumban van folyékony víz -
fszrtkvltzttni #34 De azon a nyomáson csak egy szűk, pár fokos intervallumban marad cseppfolyós a víz. Alatta megfagy fölötte forr, a kettő között pedig erőteljesen párolog, hiszen közel van a forráspont, ettől viszont gyorsan lehűl és megfagy. (Olyan ez mint a 90-100°-os víz. Az is erőteljesen párolog a közeli forráspont miatt, és gyorsan lehűl a nagy párolgáshő miatt...) -
fszrtkvltzttni #33 Persze az alapok rendben vannak, a földön mindent le tudunk írni. Elvileg. Gyakorlatilag viszont amikor felteszünk egy kérdést, akkor meghal a jól megalapozott elmélet, és elkezdődik a sötét mágia, hogy hogyan lehet az jól megalapozott elméletekkel az adott problémákat mégis megoldani. Aztán ahány ember elkezdi, kb annyi megoldást/értelmezést lehet találni. Ami a mérnöki részbe bekerül, az valamennyire megalapozott, ami viszont kutatás, az boszorkányság.
Egy matematikus a fejét szokta fogni, mikor megtudja mit csinálnak a fizikusok/kémikusok/biológusok. -
fszrtkvltzttni #32 Eltaláltad!
Ott azt írtam, hogy "Azt a betyár mindenit, ti betegek vagytok..." Ugyanis már csak arról folyt a beszélgetés, hogy ki mit mondott és mit nem... Ez nem normális!
Itt meg SimonTower elkezdte a marsi képek hitelességét kétségbevonó fejtegetés első lépését, hogy mikor miért olyanok a színek amilyenek. Ez egy régi téma, ami szerte a neten el van magyarázva, de mindig van valaki aki elkezdi, hogy fake vörösek a színek a képen...
Ilyen jellegű kommentekre ilyen jellegű válaszok adhatóak. -
xyl #31 Egyébként pedig:
1. A mars felszínén, ott, ahol a Curiosity leszállt lehetséges a folyékony víz.
Ellenőríztem a nyomás-hőmérséklet adatokat, valamint a víz fázisdiagramját. Utána akartam keresni, hogy belinkelhessem, de most nem találom. Szóval kb. +10 C-ig a víz folyékony maradhat azon a pár Pa nyomáson. A napi hőmérséklet meg átmegy azon az intervallumon, ahol a víz folyékony.
2. Lehetőségek:
A - A Marson most is van élet.
B1 - A Marson nincs élet, de volt.
B2 - A Marson nincs élet és soha nem is volt.
A B2-t bebizonyítani gyakorlatilag lehetetlen. Az, hogy valahol nem találnak semmit nem jelenti azt, hogy máshol nincs, vagy nem volt.
Szerencsés esetben az A-t vagy a B1-et lehet bizonyítani. -
#30
A mészvázas héjat nem igazán egy ilyen minilapátolás után gondolom megtalálni, inkább a megtalált "folyómederből" kilógó bordacsontként képzelném el.
Minden más mészváz túl kicsi, hogy ettől beizguljon a NASA, nem is beszélve arról, hogy azt nem is nagyon tudják ellenőrző kisérletekkel újra-ellenőrizni. Az ellenőrzésre csupán olyan esetben van lehetőség, amit egy újabb lapátolással vett mintában újra megtalálhatnak! A fosszíliák nem ilyenek! A mini fosszília az egyik lapátolásban megvan, a másikban nem feltétlenűl. -
keembo #29 Az előző, Curiosityvel kapcsolatos cikk alá semmi mást nem írtál, csak azt, hogy: itt mennyi hülye van. Látom itt is csak ez megy (néhol kissé burkoltan). Te ilyen online megmondó ember lehetsz. Bárcsak mi is olyanok lehetnénk, mint te. -
vumbi #28 hat minden embernek maga fele hajlik ahogy mondani szoktak. Ennel szerintem nem bonyolultabb a dolog. Hajlasz olyan velemenyt alkotni ami alatamasztja elozo donteseidet, vagy tamogatja a terveidet. de csak olyan mertekben teheted meg ami rovid es kozeptavon sem karos. Valahol az a szubjektivitas pont jo. Ellensulyozza az allando ovatoskodasbol fakado egyhelyben toporgast. Valami biznod kell, ami vezeti a tetteidet, akkor amikor az ismeretlenben tapogatsz. Ahogy te is irtad..
Olyan emberbol nem lesz kutato aki csak biztosra megy. az olyanbol laborans lesz.
Masreszt en egyaltalannem gondolom hogy sotetben tapogatodzas menne, minden szinten (a hozzaszolasod ezt sejteti). Eleg kiforrott alapokon nyugszana a mai tudomanyos ismeretek. Az hogy egy egy reszlet meginog, altalaban a gyakorlati alkalmazasban nem is erzodik. Mire a tudomanyos kozosseg megrag es kikop egy temat addigra az keszre forrt. KIvetelek vannak, de ezen ne akadjunk fel.
A kiserlettervezeskor, meg nyilvan tapasztalatra, neha csak sejtesre alapova indulsz meg egye egy iranyba, de enelkul nem talalhatsz ujat, csak ezerszer megragott csontokat. Es ha messzire akarsz jutni akkor a kiertekeleskor nem nagyon lehetesz szubjaktiv. Ha kollegeaidal megbeszelsz egy egy problemat, besamolot tartasz, beadsz egy publikaciot akkor azonnal kiutnek ezek a problemak. EGy szeruen mert akollegait, referee-k mas erdekeltseggel rendelkeznek, igy megnyesik az almaidat, es megtartjak a megbizhato dolgokat. Es ha eleg sok kulonbozo erdekeltsegen megy at a kutatasi anyag akkor a vegere eleg nyugodt szivvel lehet bizonyitottnak tekinteni. -
fszrtkvltzttni #27 Biztos hallottad már a magyarázatát, de vagy hülye vagy, hogy felfogd, vagy direkt idegesítő. -
fszrtkvltzttni #26 Előre haladni úgy lehet ahogy írtad, de mindig szem előtt kell tartani a szubjektivitást is. A mérés egy objektív dolog, de a kiértékelés már nem az. Mi pedig mindig a kiértékelésen keresztül látjuk a valóságot, ezért szubjektív lesz. Inkább vagyunk vakok, és csak tapogatózunk. -
vumbi #25 Ez mind igaz. Viszont nem irtam abszolut meresrol. Osszehasonlitottam a pontossagot 3 kulonbozo modszer kozott.
Masreszt nem ertem, miert az extrem dolgokon lovagol mindenki? Tele van az eletunk jol megbecsulheto, atlagos dolgokkal. Nem meglepo modon az embersieg ott telepszik meg ahol a korulmenyek es a valtozas egy jol elviselheto atlagot ad.
A mindennapi eletben a jol bevalt dolgokat hasznaljuk. Ha valamit fel akakrsz fedezni akkor szembesulsz az extrem, varatlan korulmenyekkel.
Hulyeseg azon lovagolni, hogy "de egyszer, valahol valahogyan teljesen mashogy, bla bla". Ezzel a fajta gondolkodassal nem lehet messzire jutni az eletben. Ahhoz hogy tervezhess tudni kell mire szmithatsz altalaban, az extrem, vagy varatlan dolgokra meg kesznek kell lenni, de nem visszaretteni mar jo elore. -
fszrtkvltzttni #24 Ha belemegyünk a részletekbe, a hőmérséklet mérésével elég sok baj van. Hőmérséklet mérése megkívánja a termodinamikai egyensúlyt, ami soha nem teljesül. Sokszor pedig nagyon távol vagyunk tőle. Extrém eseta világűrben van, ahol elvétve van néhánybolyongó részecske kis energiával, és a napból száguld egy csomó rohadt nagy energiával. Ez annyira távol van az termodinamikai egyensúlytól, hogy értelmetlen a világűr hőmérsékletéről beszélni. Kidughatod a hőmérőt, de azon hülyeség lesz. -
fszrtkvltzttni #23 Mik azok a kb olyan adatok? Hogy számok! Hátpersze Móricka... -
xyl #22 Na jó, hát filozófálgatni tényleg lehet, hogy hol, miféle élet létezhet és miféle nem. Én a magam részéről abban maradnék, hogy azt keresem, ami itt a Földön is létezik. Elég sok extremofil létezik, úgyhogy a keresés még így is eléggé tág.
-
SimonTower #21 Azért álljon már meg a menet. A cikkben szereplő kivágott képre ráömlött valami piros retek?
![]()
-
vumbi #20 Ez igaz. Nem kellene elvinni a tarsalgas vonalat.
