29
-
Nonix #29 Lehet nem is olyan regi ez a noveny, mivel lehet nem volt bedugva az a bizonyos kabel. -
#28
Mondjuk ha a kihalása óta ökológiailag nem változott semmit a környezete (amit nem hiszek), akkor nyilván nem fog elterjedni (legalábbis ott). -
#27
A botanikusoknak biztosan gáz lenne, mert elrontaná többéves, a szibériai tundrai társulások összetételének vizsgálatára irányuló terepmunkájukat :D. Van egy csomó Silene faj, gondolom valamelyik(ek) rovására elterjedne, és fokozottan védetté tenne más, recens arktikus Silene faj(oka)t. És esetleg olyan helyen is elterjedne, ahol eddig nem volt, mármint más kontinens (pl. Észak-Amerika) sarkvidékén. De világvége nem lenne belőle... :D -
finizlik #26 Am az nem gáz ha ez a gaz most valahogy elterjed?
Csak azért gondolom mert eddig nem volt, és nincs helye már a természetben sehol -
hammerjoe #25 jav:dolgot -
hammerjoe #24 Ott az első -akár elméleti is lehet, ha belegondolsz- akadály, hogy a fagyott agyvíz szétrepeszti a koponyát, vagy ha nem, akkor rendesen agysérültet csinál belőled! Már ha túléled a dogot, és fel tudnak "támasztani". És még ehhez jön a fagyott sejtek rongálódása is. Az embert valahogy nem ehhez a körülményekhez tervezték! 70% folyadékkal a testünk soha nem fogjuk kibírni a fagyasztást! -
teddybear #23 A gleccserekből, a grönlandi és antarktiszi jégtakaróból vett fúróminták kormeghatározását is így végzik, mert nincs jobb. A lefagyott magvakban ugyan van szén, de a víztartalmuk sem cserélődik. Ebben az esetben is működik a dolog. -
Lucy in the Sky #22 Vízleadás és -felvétel egy ledugózott palack bornál tényleg kizárható, ugyanerre egy szabadban, akár a föld alatt heverő bárminél nem lehet alapozni. A benne lévő víz tetemes része sokmillió éves gleccserolvadéktól a tavalyi ürgepisáig bármiből származhat :) -
teddybear #21 Kivéve a vizet, azaz az oxigén és a hidrogén izotópjait. Hasonló módszerekkel tudják a márkásabb, ritka évjáratú borok korát megállapítani. -
teddybear #20 Bizonyos esetekben kevesebb C-14-es izotóp kerülhet az élő növénybe, ez meghamisíthatja a mérési eredményeket. Ez akkor fordulhat elő, ha szén- vagy olajfűtésű hőerőmű közelében nő, vagy például nagy forgalmú utak mentén. Az elégetett ásványi szénben illetve olajban gyakorlatilag nincs C-14, már régen lebomlott.
"Nem úgy volt, hogy újabb kutatások szerint nem annyira megbízható, mert még sem annyira állandóak a bomlás jellemzői?"
Ez hülyeség, semmi sem támasztja alá. -
Inquisitor #19 "ha a radiokarbon ellentmond a többinek, akkor lehet csalásra gondolni."
Nem úgy volt, hogy újabb kutatások szerint nem annyira megbízható, mert még sem annyira állandóak a bomlás jellemzői? -
#18
Jah, akkor először értettem jól. :) -
Lucy in the Sky #17 A többi radiometrikus módszer kőzeteknél hasznos, részben a felezési idők nagyságrendi eltérése miatt (túl pontatlanok ilyen rövid távon), nameg azok az izotópok a szénhez képest csak nyomokban találhatók meg élőlényekben. Meg folyamatos utánpótlásuk sincs.
Abban igazad van, hogy egy irat esetében tényleg van bőven más kormeghatározási lehetőség, hülyeségeket beszéltem.
Viszont mit kezdesz egy maggal?
Esetleg a ma élő feltételezett utód fajok DNS-ét veted össze a mintával és egy feltételezett mutációs rátával megbecsülöd a korát, ami azért elég sok feltételezés ahhoz hogy az ember minimum kételkedjen.
A lelőhely is lehet támpont, de önmagában nem ad elég információt.
A C-14 koncentrációt külön megkavarja hogy a cucc a szibériai permafrosztból került elő, ahol tele a talaj régesrég megkötött szénvegyületekkel - ilyen terepen egy melegebb időszakban a folyamatos kipárolgás miatt egész más lehet a levegőben lévő izotópok aránya mint a globális átlag, a növény ezeket építi be, máris lehet eldobni jó messzire a tuti radiokarbon eredményeket...
Utazás: nem felnőtt emberi lényekre gondoltam, elég néhány petesejt v. embrió, mesterséges anyaméh, inkubátor, oktatóprogramok etc., sokan leírták már ezt, tudod miről van szó :)
Ha pedig igaz amit a ruszkik állítanak a magok koráról (kétlem), akkor elméletben így megvalósítható. Talán egy hajszálnyival kevésbé scifi mint a hibernáció :D -
teddybear #16 Nem csak a radiokarbon kormeghatározás létezik. Van másfajta is, és ha a radiokarbon ellentmond a többinek, akkor lehet csalásra gondolni.
A csillagközi utazás alatt nem szimplán lefagyasztják a legénységet, hanem hibernálni fogják. Ez még nem kidolgozott technika, még nem működik, de elméleti akadálya nincs. -
teddybear #15 Én szigorúan Európán belül gondolkodtam.
Európában ie. 200 ezerből csak neandervölgyi maradványokat találtak. -
Inquisitor #14 "Ez a legidősebb növény, amit valaha is újra alkottak, messze maga mögé utasítva a korábbi csúcstartót, az izraeli Masada egy ősi erődítményében talált 2000 éves magvakból termesztett datolya pálmát."
Ez mennyire tutit, mert nekem rémlik valami 2300-2500 éves lótusz magos kavarás egy már régebbi dokumentum filmből. -
#13
Az oroszok nagy koponyák ezt eddig is tudtam, megemelem a nemlétező kalapomat előttük :) -
Lucy in the Sky #12 - "Murdoch a mákot hozta fel példaként, melynek magjai az orosz tanulmányban szereplő -7 Celsius fokon tárolva, 160 év után 98 százalékban már nem csíráztathatók" - honnan ez az adat, hol tartanak az 1850-es évek óta bizonyíthatóan stabil -7 fokon mákot? Vagy ez így hogy?
- A radiokarbon kormeghatározás pontossága a mintát ért sugárzás függvényében hogyan alakul? Tudom off, ezek a magok alig kaptak, de böki a csőröm: ha teszemazt valaki korabeli technikával készít papiruszt és óhéber nyelven teleírja hülyeségekkel, majd bedobja pár körre egy röntgengépbe / lerakja Pripjaty tetszőleges pontján néhány hónapra / működő reaktor zónáján melengeti / cubesat fedélzetén utaztatja, épségben visszahozza és még meg is találja (helyes válasz aláhúzandó) - lehet hogy van esélye megvezetni a komplett emberiséget? De még ha ez a példa kicsit túlzás is, pár maggal nyilván sokkal könnyebb dolgunk van...
Am. ha a DNS tényleg kibír 30k évet, az a csillagközi utazás gyakorlati megvalósíthatóságát is jelenti mai hajtóműtechnológiával, a célállomás közelében bekapcsoló inkubátorokkal, gépekkel nevelt legénységgel / telepesekkel. Aminek persze értelme az nem sok van, meg néhány apró technikai probléma is akad, a számtalan etikairól nem is beszélve, de attól még az elméleti lehetőség adott. -
#11
Azóta már találtak kb. 200000 éves Homo sapiens sapiens leletet is - valóban Afrikában. (Egyetemen, antropológiából is így tanítják.) És nem elég, hogy afrikai, még archaikus morfológiai jegyeket is hordoz... szóval valóban nem hasonlítana egy ma élő emberre.
NEXUS6: A dauer szériatartozék, arra nem kell külön költeni. Viszont manikűr, pedikűr, foxszabályzó... kicsit költséges lenne. :D Talán már megérné a klónozásodon gondolkodni. :D -
teddybear #10 Főleg azért nem hasonlítana, mert akkor leginkább a neandervölgyiek éltek Európában. A legkorábbi Homo Sapiens leleteket a Közel-keleten találták, és csak olyan 130 ezer évesek. Európába jóval később vándoroltak be. -
#9
Figyusz, manapság már vannak hímkozmetikások is, hidd el csodákra képesek! Kicsit fellazítanák a napszítta bőrét, kinyomogatnák a miteszereket, kapna egy férfi szemránckrémet, szőrtelenítést, meg kis dajjert, és egy kis ajakfényt.
És már kész is, úgy nézne ki mint én...másnaposan.
:D
-
noland #8 Mikor lehet ilyet a Tescoban kapni? Kéne! -
#7
:D Ez csak azt jelenti, hogy ha egy 200000 évvel ezelőtti csecsemőt mostani körülmények között nevelnének fel, ugyanarra képes lenne, mint egy mai ember. Nem biztos, hogy hasonlítana rád, sőt biztos nem... :D -
#6
"Pl. a 200k évvel ezelőtti ember gyakorlatilag teljesen ugyanolyan volt, mint a mai"
Ez tök jó lenne, mert akkor kéne egy ilyen kicsicsíra, aki ezexerint pont úgy nézne ki, mint én. Ő melózna, én meg mennék százzal gázzal a verdával, de őt küldeném be a jardra a gyorshajtást intézni, a megunt barátnőket is ő vinné, meg ilyenek.
Tök klafa ez a tudomány, de erről jut eszembe, hogy Afrikában meg éheznek.
;D -
MR007 #5 És a végén ránkszabadítják azt a húsevő növényt, amely akkoriban majdnem kipusztította az egész Földet. Vmikor a Gyűrűk Ura idejében. Ha jól emlékszem zablus-nak hívták. Nesze neked 2012. -
#4
Ha máshogy nem, úgy is visszahozhatták volna, hogy egy rokon növény enukleált protoplasztjába injektálják az embrió egyik sejtjének DNS-ét (persze előtte PCR-ral felsokszorozzák stb...). Ha pedig hiányos a DNS, akkor kiegészíteni a rokon növény homológ szekvenciáival. 30k év nem valami hosszú idő törzsfejlődési szempontból (Pl. a 200k évvel ezelőtti ember gyakorlatilag teljesen ugyanolyan volt, mint a mai - igaz, a növények kicsit mások ilyen szempontból...) Aztán táptalajon kalluszt növesztenek belőle, majd növénykét stb., és kész is.
Inkább technikai szempontból érdekes az eset. Legalábbis nekem, mert nem igazán érdekelnek a növények. -
#3
Pontosabban: ősi ürge üregekben levő öreg ürge ürülékből.
:))) -
Mardekár #2 A dinoszauruszok már uralni fogják oroszországot, amikor végre megállapítják, hogy valóban sikerült visszahozni egy 30.000 éves növényt. 
Ja, egyébként szép az a fehér ibolya a képen... 
-
#1
"ősi ürge üregekből" :)