113
  • Kara kán
    #113
    Például téged is érdekelhet, mert tudod, hogy ezután is kit kell gyűlölni.
  • Juszufka
    #112
    Kiafaszt érdekel? Miért hiszed, hogy ez az egész oldal egyedül te körülötted forog?
  • djhambi
    #111
    "Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk."

    Irány a Nap!
  • Epikurosz
    #110
    NEVET VÁLTOZTATTAM!
    Újjászülettem!
  • philcsy
    #109
    Én meg azon gondolkodtam hogy tényleg nehéz dolog közel fénysebességre gyorsítani.
    Legyen a cél v = 0.1*c (itt még nem nagy hiba a relativisztikus hatás elhanyagolása) ekkor E = 1/2m*v^2 = 1/2m*c^2 / 100 energia kellene.
    Ez azt jelenti hogy 100%-os hatásfoknál is az űrhajó tömegének 1/100-ad részét kitevő antianyagnak megfelelő energiaforrás kellene a gyorsításhoz és ugyan ennyi a lassításhoz.
  • Deus Ex
    #108
    De egyébként elgondolkodtam a miért is nem építünk csillagközi relativisztikus sebességű űrhajót kérdéskörön, és arra kellett jussak, hogy a korábbi, nem lennénk rá képesek egy évszázadon belül c. kijelentésem baromság. Lehetne, csak kellene egy politikus, aki azt mondja, hogy embert juttatunk az évtized végéig a legközelebbi csillagig, és onnan biztonságban vissza is hozzuk.

    Nem tudja valaki Obama e-mail címét?

    U.I.: Azt is megírom neki, hogy Dallasba semmi esetre se menjen kampányolni.:-]
  • Deus Ex
    #107
    Erre általánosságban válaszolnék: nyilván nagyon sok minden megoldható a mai technológiai szinten, sokkal több dolog, mint amit meg is finanszíroznak, ellenben olcsóbb és bejáratott technológiával lényegesen elérhetőbb lenne alapvetően az egész űrutazás, beleértve a bolygó vagy csillagközi repüléseket is.

    Azt gondolom, ennek a nanotechnológia a kulcsa, lévén így nem csak rendkívül kis méretű, hanem nagyon erős szerkezeteket is készíthetünk, úgymond minden egyes atomi kötést a saját szolgálatunkba állíthatunk. Ma, ha készítünk egy vascsövet, akkor annak falában sajnos az atomok közötti kötéseknek csak kisebb hányada mutat olyan elrendezést, ami számunkra - akinek csőre van szüksége - fontos, a beépített anyag nagyobb része azért kell, hogy statisztikailag létrejöjjön a szükséges erősséget biztosító kötéstömeg. A nanotechnológiával készült csőben nincs selejt kötés - legalábbis elvileg - így lényegesen tömeghatékonyabb az így készült alkatrész. Azt pedig gondolom nem kell részletezzem, a repülésben így az űrrepülésben is miért lényeges a könnyű és erős anyagok használata.
  • philcsy
    #106
    "Ezek szerint te alapvetően generációs űrhajóra gondolsz"
    Nem én csak tartottam magamat a 300km/sec-es sebességkorlátodhoz. Mint írtam nem tudok semmilyen olyan tényezőről ami ezt indokolná (talán kevés energiát tudunk "magunkkal vinni"). De ha tényleg van ilyen technikai korlát akkor természetesen csak a generációs űrhajó jöhet szóba. Éppen ezért ahelyett hogy értelmetlen vitába folynánk, erről írok.
    Én így képzelném el:

    Egy kisbolygó belsejében kialakítani az "utasteret". Megfelelő energia és nyersanyagellátással a szerkezeti elemeket karban lehet tartani.

    A létfentartás sem megoldhatatlan. Az emberek ellátása:
    -növényi alapon: szénhidrát termelés, fény és tápanyagellátást mesterségesen meg tudjuk oldani
    -bioszintetikus úton: fehérje előállítás gombák és baktériumok által
    -ha szükséges tudunk oxigént ezen felül előállítani
    -nyomelem és vitamin ellátás se lenne gond
    Bár a mesterséges bioszféra-programok (tudtommal) nem sikerültek, ott nem is avatkoztunk be a dolgok menetébe, mindent a természetre bíztunk.

    A hulladék újrafeldolgozását is megtudnánk oldani, csak energia kérdése. A szerves hulladék újrafeldolgozása történhetne biológiai úton. De úgy általában a hulladék potenciális nyersanyag (az hogy jelenleg nem éri meg feldolgozni az nem azt jelenti hogy nem lehetséges feldolgozni). És persze a termelt hulladék is minimlizálható ha akarjuk.

    Az egészségügyi ellátást optimalizálása talán egy kicsit embertelen lenne.

    Mi kell még a túléléshez?

    A fejlődés pedig nem állna meg az elindítással, ők a fedélzeten is fejleszthetnek, a földről is küldhetnek utánuk információkat egy ideig.

    A legénységet is válogathatnánk. Az eugenetika igenis működik, vagyis működött amíg nemkívánatossá nem nyilvánították (egyébként teljesen érthető), de a cél szentesíti az eszközt.

    "hacsak nem következik be valami egetverő áttörés az anyagtudományokban (közelebbről az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában." Milyen forradalmi áttörésre gondolsz? És egyáltalán milyen a jelenlegi technológiával megoldhatatlan problémát látsz?

    Az emberek emberfeletti tettekre képesek ha okot adsz rá nekik. Az ókor csodái, a középkor hasonlóan csodás építészete, az egy északa alatt megtanult féléves anyag, mind ezt bizonyítják.
  • Deus Ex
    #105
    Nos, azon kívül, hogy kis túlzással piramison és kőbaltán kívül még semmit sem építettünk, ami évezredekig rendeltetésszerűen használható lett volna, lényegében semmi. Ezek szerint te alapvetően generációs űrhajóra gondolsz, nem mélyedtem el a területben különösebben, de azért sekély belgondolással is akadna gond szép számmal. Ki merném jelenteni, nem lennénk képesek önfenntartó, több ezer vagy több tízezer ember létfeltételeit évezredeken át biztosítani képes űrhajót építeni ötven éven belül, hacsak nem következik be valami egetverő áttörés az anyagtudományokban (közelebbről az alkalmazott nanotechnológiában)/fizikában.
  • Epikurosz
    #104
    Nem a KSH adta meg az biztos. Angol wikiből szedtem.
  • philcsy
    #103
    "Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhető leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtóművel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec"
    Ebben kételkednék. Mi akadályozza meg azt hogy 300km/sec-nél gyorsabban haladjon? A közegellenállás a relativisztikus sebesség eléréséig nem okoz gondot. A sebességnek már csak az elérhető energia szab felső határt. De legyen igazad. 300 km/sec max sebesség. Miért probléma az hogy évezredekig halad az űrhalyó?
  • Deus Ex
    #102
    Végülis a Marson letelepedés menne fél évszázadon belül valami számottevő populációval, de ezt a közeli csillagokig eljutást - a Nap nem ér - hogy gondoltad? Ismereteim szerint a ma elvi szinten elképzelhető leggyorsabb meghajtási mód, az ion/plazma hajtóművel kombinált magnetoszféra vitorlás sem volna képes többre, mint 300 km/sec, ezzel pedig a legközelebbi csillagrendszer is néhány évezred..
  • philcsy
    #101
    Először is leszögezném hogy nem áll szándékomban antianyag-akkumulátorral megmenteni a földet.
    Amiket említesz azok technikai jellegű problémák, így elvileg megoldhatóak.
    Jelenleg alacsony hőmérsékletű mágneses csapdázást alkalmaznak nagy vákuumban. Biztos lehet rajta még fejleszteni ha mást nem jobb vákuumot, alacsonyabb hőmérsékletet, erősebb mágnest alkalmaznak. Szintén megkönnyítené a tárolást ha az antiprotont fúzióval nagyobb tömegű antielemmé alakítanánk.

    "2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag" Már egy pozitron is antianyag.

    Az előállítás és a lehűtés, mint írtad, tényleg nehéz dolog. A pozitron és az antiproton lefékezése nem probléma (mágneses térben eltérítve energiát vesztenek), ha viszont antihidrogént készítesz belőlük energia szabadul föl. A keletkező antihidrogén energiáját és impulzusát el kell távolítani:
    -spontán rekombináció (az energia és az impulzus majd "elszivárog")
    -lézer-indukált rekombináció (indukált emisszióval kilépő foton elviszi az energiát és az impulzus egy részét)
    -három-test ütközéses rekombináció (2 pozitron 1 antiproton) (ezt írtad te, az egyik pozitron elviszi az energia és az impulzus egy részét)
    -pozitrinium(elektron-pozitron "atom")-antiproton ütközés (az elektron elviszi az energia és az impulzus egy részét)

    Az energia visszanyerése ezek után már "nem probléma". Fűtesz vele kazánt.

    Egyébként engem személy szerint a pozitrínium létezése is csodálattal tölt el.
  • halgatyó
    #100
    Fülrágás-menet:-))
  • halgatyó
    #99
    A biztonságos tárolást hogyan lehet megoldani? (Hmm...)
    Úgy, hogy másodpercenként ne szökhessen el túl sok részecske, mert a miattuk fellépő sugárzás esetleg tovább növeli a szökési rátát.
    2-3 db antihidrogén atom még igazából nem antianyag

    Az előállítás is problémás. A pozitront és az antiprotont ugyanis le kell fékezni, hogy a befogás megtörténhessen, amellett a befogáshoz még egy (azaz harmadik) részecskére is szükség van amennyire én tudom.
    Ez a lefékezés -- ha a részletekbe belegondolok -- eléggé bizonytalan (szerintem normál anyaggal gyakorlatilag nem megy).

    Az energia visszanyerése sem igazán megy (kisebb méretekben)

    Epikurosz: a 98.-beli számadatokat ki adta meg és mi alapján?
  • Epikurosz
    #98
    Assuming an optimal conversion of antiprotons to antihydrogen, it would take two billion years to produce 1 gram or 1 mole of antihydrogen (approximately 6.02×10-23 atoms of antihydrogen).

    Antimatter is said to be the most costly substance in existence, with an estimated cost of $25 billion per gram for positrons[17], and $62.5 trillion per gram for antihydrogen.
  • Epikurosz
    #97
    ...nem azért mert könnyű, hanem azért mert nehéz...
  • philcsy
    #96
    Van ilyen energiatárolási formánk az antianyag. Elő tudjuk állítani, tudjuk biztonságosan tárolni. Csak az egész procedúra hatásfoka rettenetes.
  • philcsy
    #95
    Ezek az elképzelések amiket említesz nem hiszem hogy meg fognak valósulni.
    Amikor az "összes eddig megismert anyag"-ról írsz akkor gondolom a proton-neutron-elektron anyagokra gondolsz. És valóban minden megváltozna ha találnánk valamilyen új stabil részecskét, de ezekkel szemben én szkeptikus vagyok.
    A példáddal nem értek egyet. Már a ami technológiával képesek lennénk a Marson letelepedni, vagy más közeli csillagokra eljuttatni az emberi fajt ha erre szükség volna. Nem azért nem tesszük ez mert nem vagyunk rá képesek, csak még túl sokba kerülne ahhoz képest hogy nincs semmi igazi okunk rá. Van más bajunk is.
  • philcsy
    #94
    Igazad van.
    De ha megnézzük a modern fizika hatókörét, ahol bizonyíthatóan vagy várhatóan helyesen írja le a valóságot, akkor azt találjuk hogy a körülöttünk lévő világot szinte teljesen leírja. A gyakorlati problémákhoz nem valószínű hogy új elmélet kell, legfeljebb ha az egyszerűbb formalizmussal rendelkezik.
    A fejlődésünket elsősorban a jelenlegi elméletek használhatóságának növelése fogja jelenteni.
  • Epikurosz
    #93
    ..és itt megállnék. Ahol egy pofon nem használ, ott már csak a válópör segít. Fölösleges tovább erőlteni.
  • Epikurosz
    #92
    Hálistennek nem, mert én nem az a típus vagyok. Én, mintsem hogy felakasszam magam, lehúznék két nagy pofont a csajomnak (ha bevállalja a büntit). Vállalva azt a kockázatot, hogy a jogvédő hisztérikusok családi erőszak bélyegét süssék rám.
  • djhambi
    #91
    Megölted az ex-nejed? :P

    halgatyó: a 6 perves hsz-különbségedből ítélve gyors menet lehetett. xD

    Miért április 4-én jön ki rajtam a tréfálkozás? :)
  • Epikurosz
    #90
    ...és hogy folytassam a gondolatmenetet: létezik a végzet asszonya is, aki amíg domináns szerepben vagy felnéz rád, utána meg húzza a száját. Ez néha tragédiához vezethet.
  • Epikurosz
    #89
    EZEK AZ ASSZONYOK MINDIG akkor zavarják meg a férfiak dolgát, amikor nem kellene.
    Asszonynak a fakanál mellett a helye!!! (Mármint kavargassa vele a levest, nem üthet!)

  • halgatyó
    #88
    Folytatom, csak az asszony megzavart.
    Nem találtunk olyan energia-eltárolási lehetsőéget sem, amely pl. a részecskefizikában szokásos energiaszinteken működne, vagyis az eltárolható energia meghaladhatná még az urán energiasűrűségét is.

    Lehetne még sorolni, csak nem akarok scifit írni.
  • halgatyó
    #87
    Nem vitatom az általad felsorolt fejlesztések óriási jelentőségét, csupán kiegészíteném a 66. hozzászólás végén található listát, hogy világosabb legyek.
    Nem találtunk pl. olyan anyagot, amely szilárdsága pl. a gyémántnál sok nagyságrenddel nagyobb, vagy olvadás (bomlás-) pontja mondjuk tbb millió fok lenne.
    Az összes eddig megismert anyag tulajdonságait az elektronhéj alacsony (max. néhány eV) energiaszintjei határozzák meg, és jól látható és kb. jósolható ezen anyagok tulajdonságai.

    Nem találtunk antigravitációs effektust (amit itt a Földön létre tudnánk hozni), továbbá nam találtunk különféle erőtereket sem, amelyeket generátorokkal lehetne fejleszteni.
    Például olyan erőteret, amelyet kívül elhelyezkedő forrással befelé irányuló erőként lehetne alkalmazni (tudjuk: az elektromosan töltött gömb belsejében a térerősség zéró, ha nincs belül is töltés)

    Az általad felsorolt -- igen fontos -- találmányok túl messzire nem fejleszthetők már tovább, az anyagban rejlő fizikai korlátok miatt. (Ne legyen igazam:-))

    Például: ha a Nap egyszer túlmelegedni kezd (NEM biztos, hogy ehhez 5milliárd év kell) vagy más komoly probléma támad, az emberiséget a jelenleg ismert eszközök nem mentik meg. Ez igaz a még nem kifejlesztett, de a mai tudomány által belátható jövőbeni találmányokra is.
  • Epikurosz
    #86
    Jóuzsi, te mit csinálsz itt?
  • Emmegki
    #85
    Amiket írsz (lézer, félvezető, Casimir effektus, stb.) azok mind a 20. század elején kidolgozott kvantummechanikának a termékei. És igenis egyidősek a maghasadással/fúzióval, mert a 40-es 50-es évekre esik a megjelenésük. (Kivétel az AFM (80-as évek), szupravezetés (1911)) Mondhatni ma is abból élünk, amit a század első harmadában kitaláltak, a többi csak finomítás. Persze, hatalmas a fejlődés, mint ahogy az autók is fejlődnek, de a mai motorok is ugyanazon az elven működnek, mint Daimleré 120 éve.
  • Juszufka
    #84
    Nem tudom, hogy miért nem lehet, de akkor se a tudományos cikkek alatt éljék ki magukat.
  • Balumann
    #83
    Mondanám én is, hogy jogosan kaptak büntipontot (nekem is járt volna), de valamiért mégsem. Miért nem lehet létrehozni ezeknek a "tiltott" kérdéseknek egy megfelelő topikot, pl. politika, a pártok eddigi tevékenységei (ami már történelem), ugyanez igaz a holokausztra, a mai állítólagos neonácizmusra, és ezekre. Mivel van több jogosultsága ezen az oldalon, forumban az olyan témáknak, mint pl. "Hogyan néz ki a cipőd?", mezőgazdasági topik, meg úgy a topikok 99% -a.
  • who am I 7
    #82
    Igen, láttam..mindennek a gyökere az ember, és az, h önző és kapzsi, még nem tudta kinőni.. :) Nem kell itt politikai erőket, oldalakat védeni.Felelősen kellene irányítani a dolgokat, és nem lenne baj.Mondjuk, mindentől függetlenül, kultúráltan szoltatok hozzá..bár megvan szabva, h nem lehet politizálni, de ha valaki kultúrált, nem tudom, h miért kell baszogatni.Nah mind1.
  • WoodrowWilson
    #81
    Egy esetért kaptátok, de simán kijárt, mert állandóan teleszarjátok a topikokat a hülye a politikai világnézeteitekkel.
  • djhambi
    #80
    OFF

    Ez így nem korrekt. Szeretném megértetni: nem, azért kaptuk, mert túl sokat politizáltunk, hanem mert egyszer politizáltunk. életlenül elolvasott egy moderátor egy olyan topicot, amibe Epikursz belinkelt valamit, meg én válaszoltam egy érdekességgel, hogy azért mi mindennek a gyökere, és erre a két hsz-re kapcsiból járt 4 büntipont fejenként. :) Normálisan már kb. tízszer ki kellett volna rúgolódnunk, és másoknak is virulniuk kéne büntpontokkal, de ez egyfajta színvonal, az SG-sek biztos nem szeretnek tudományos fórumot olvasni, mert pl. nem értenek hozzá, és elsikkadt kicsit a moderálás is ezzel.
  • Deus Ex
    #79
    Ezt a gondolatmenetet folytatva, vajon milyen mélységig érthető meg az univerzum az ember képességeivel? Mikor válik a legrátermettebb elmével rendelkezők számára is áttekinthetetlenül bonyolulttá az absztrakciós szint?
  • who am I 7
    #78
    túl sokat búvárkodtak a politika mélytengerében... XD
  • Lmntal
    #77
    "HA nem tudjuk mérni akkor nem is kell foglalkozni vele."
    "Jelenleg nincs olyan jelenség amire azt tudnánk mondani hogy ez egy ilyen "fénynél nagyobb sebességű világgal" való kölcsönhatás."
    Kiegészíteném azzal, hogy: vagy legalább is nem vesszük az adott helyszínen jelentékenyen észre, vagy komplexitását tekintve magasan felette áll a "lineárisan követhető" kölcsönhatásoknál. Gondolok itt pillangó hatás; káosz elmélet; húr elmélet...
    De amúgy tetszett a válasz.

    "Mi a baj(om) willcox-al?" - na ezért írtam, hogy: "A "Ti"-t az veszi magára akinek nem inge" (te bizony felöltöztél... :-) )
  • philcsy
    #76
    "Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni."
    Én erre azt mondom:
    Golyót, vízet ahogy hullámzik még sosem láttunk, csak fotont.
  • philcsy
    #75
    off: Mire kaptad a büntipotot. Láttam Epikurosznak is van. Csak nem összekaptatok?
  • djhambi
    #74
    "Sajnos a nagy sebességeknél tapasztalható rendellenességek tények, ezeket meg kell emészteni."

    Igen, a fizikával közelebbi köszönőviszony kialakítása esetén alapvetően szükséges némely hétköznapi fogalom tartalmi kibővítés/átírása. Egy ötéves, egy ötödikes és egy ötödéves teljesen más tartalmat ért az "idő" szó mögött. Egy középiskolás kábé annyit mond, ha megkérdezed, mi az a foton, hogy fényrészecske. Úgy képzeli el, mint egy golyót, és röpköd, és világít. Néha összeköti a hullámokkal, mert hallott valamit a "fény kettős természetéről". Sok helyen találkoztam az utóbbi években a fénnyel, mint elektromágneses hullámmal. Többek között Fizikában és Elektromágneses terek c. tantárgyban is. A középiskolás fény képem gyökeresen megváltozott. Megtanultam, hogy a belém nevelt foton, a golyócska szemléletes ugyan, de távol áll a valósától. Mivel senki se látott még fotont, ezért el sem tudjuk, mi emberek képzelni, "hogy nézhet ki", vagy egyáltalán milyen. Valami ilyesmi lehet: az elektromos és mágneses tér gyors egymásba alakulásának térbeli tovaterjedése, mely ipulzust szállít, és kvantált energiacsomagokkal közöl energiát a környezet felé. Ez baromira nem egy golyócska, de még nem is szinuszhullám, ami a tankönyv egyik végéből a másikba megy. Néha úgy viselkedik, hogy az ember egy hullámmal tudja könynen jellemezni, néha úolyan tulajonsága döntő, hogy golyóval szemléletes az ábrázolása, de nekinem kettős természete van, ő valójában egy harmadik valami, egy ember számára elképzelhetetlen jelenség, egy foton. Hogy miért elképzelhetelen? Mert még sohasem láttunk ehez hasonlót se életünkben! Golyót, azt láttunk, látuk, ahogy a víz hullámzik, de fotont még nem láttunk, ezért csak ezekhez tudjuk kötni. Ugyanez igaz a speciális relativitás elméletre is. Az emberi tapasztalattól olyan messze áll, hogy sok esetben elképzelhetetlennek tűnik. Megpróbáljuk a saját ismereteinket ráerőltetni, hogy majd az 2c-vel mozog, mert a kocsik is ennyivel távolodnak. A foton nem golyócska. A nagy sebességgel mozgó autók nem fognak 2c-vel távolodni. Szépen leírta előttem sok rendes hozzászóló az ideillő transzformációt és képleteket. Az, hogy van valaki, aki nem tudja különösebben elképzelni ezt a bonyolult, embetől távoli nagysebességű világot, egyáltalán nem bűn, vagy baj. Csak az emberben lehetne annyi szerénység, hogy elfogadja, hogy nem érti, és tiszteletben tartja azt, hogy a másik érti. Ez mondjuk nem zárja ki azt, hogy ő legyen a legjobb ács az országban, amely becses mesterséghez pedig a sok kétbalkezes fizikus nem ért.