54
Teljes művek vagy csak részletek, elemzések stb.
  • Tsol
    #54
  • Tsol
    #53
    Mosolyom üres, reggelig kitart
    Az égen egy kifili csillagot takar
    Mellette Hold, gyenge villanykörte
    Retteg, hogy fénye nem marad örökre
  • Tsol
    #52
    jaja :D
  • legolas555
    #51
    Én nagyon kedvelem Egri László, hajdúszoboszlói költő munkáit. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
  • georgesmatyas
    #50
    Hogy ide linkeljem amit írtam? :DDD
  • Tsol
    #49
    Köszi. Még aktuális most is. :)
  • highlander15
    #48
    Amúgy még keresem a hangom.3-4 éve kezdtem írni.Volt egy lány,akibe fülig szerelmes voltam,és ő adta az ihletet az íráshoz.Egy A4-es spirálfüzet tele volt írva.Amikor minden kapcsolatot megszakítottam vele,egy ezüstláncot mellékelve hozzá,az összes addig írt verset neki adtam.Mondjuk most már bánom,de vissza már ugye nem kérhetem.
  • highlander15
    #47
    Ha gondoljátok...Három itt a blogomon.

    Cenzúrázatlanul
  • Tsol
    #46
    De jó! Néhányat nem mutatsz meg nekünk?
  • highlander15
    #45
    Néha-botcsinálta költőként-magam is írok verseket,bár magamról eddig még sohasem írtam.
  • jax
    #44
    Csöndes Bálint: RÚZS

    zokogsz mint a mélyviasz
    rúzsozd ki a szád gyertyával
    bár épp nem ez a férfias
    fájdalom tűrés mi rád vall
    ha éget az már félvigasz
    már jókedved morzsolod
    e hűlő hártya félig az
    mi tartósítja mosolyod
    az elmúlás ma heges szájhús
    bőrén időnk úgy fogy el
    kopik csonkig mint egy szál rúzs
    lágy tónusú akvarel
    a halál is oly loreal
    mi maradt már csak pár nyalat
    már nem is szánk mi csókra áll
    csak bőrén az árnyalat
  • Tsol
    #43
    Csak békésen
  • tigeroo
    #42
    azt mondd már meg hogy mi a különbség 2 ilyen szöveg között?
    ebben is vannak metaforák, hasonlítok, rímek stb...

    persze ha 4-8-tetszőleges sorú strófákra tagolom és az mc polgári nevét írom szerzőnek akkor már vers?
  • Lacee86
    #41
    Egyetértek. Kéne egy kis általános műveltség a Himnusz értelmezéséhez, ami valszeg a srácnál hiányzik...
  • sz4bolcs
    #40
    Két kedvenc versem:

    Edgar Allan Poe: Külön

    Gyermekkoromtól fogva nem
    Olyan vagyok, mint más. Szemem
    Nem úgy lát, nem közös kutak
    Habja bennem az indulat.
    Nem közös forrásból ered
    Bánatom. Gyújtva szívemet
    Más fokra izzik örömöm.
    S ha szeretek: azt is külön.
    Ott – gyermekkoromban – a vad
    Élet hajnalán: ott fakadt
    Ez a varázs – a jó s hamis
    Mélyekből –, mely kötöz ma is:
    Forrásból lett, gyors patakból,
    Sziklahegyen rőt falakból,
    Napból, mely lekörözött
    Oszi aranyfény között,
    Villámból az ég alatt,
    Amint elszállt, elszaladt,
    Dörejből, vihar ha forrt,
    S fellegből, mely olyan volt
    (Bár kéklettek az egek)
    Szemre, mint egy szörnyeteg.

    (Tellér Gyula fordítása)



    Ady: AZ ÚR ILLÉSKÉNT ELVISZI MIND...

    Az Úr Illésként elviszi mind,
    Kiket nagyon sujt és szeret:
    Tüzes, gyors szíveket ad nekik,
    Ezek a tüzes szekerek.

    Az Illés-nép Ég felé rohan
    S megáll ott, hol a tél örök,
    A Himaláják jégcsúcsain
    Porzik szekerük és zörög.

    Ég s Föld között, bús-hazátlanul
    Hajtja őket a Sors szele.
    Gonosz, hűvös szépségek felé
    Száguld az Illés szekere.

    Szívük izzik, agyuk jégcsapos,
    A Föld reájuk fölkacag
    S jég-útjukat szánva szórja be
    Hideg gyémántporral a Nap.
  • Fbn Lx
    #39
    ha neked a Himnuszból az jön le, hogy egy senki népéhez tartozol, eláshatod magad.
  • Fbn Lx
    #38
    unalmas, semmitmondó és 10+2 az egy tucat.
  • _Atti_
    #37
    hát az igazság hogy így leírva egy tucatszöveg vacak.
  • LasDen #36
    József Attilától én a születésnapomra-t szeretem a legjobban :D

    SZÜLETÉSNAPOMRA

    Harminckét éves lettem én -
    meglepetés e költemény
    csecse
    becse:
    ajándék, mellyel meglepem
    e kávéházi szegleten
    magam
    magam.

    Harminckét évem elszelelt
    s még havi kétszáz sose telt.
    Az ám,
    Hazám!

    Lehettem volna oktató,
    nem ily töltőtoll koptató
    szegény
    legény.

    De nem lettem, mert Szegeden
    eltanácsolt az egyetem
    fura
    ura.

    Intelme gyorsan, nyersen ért
    a „Nincsen apám” versemért,
    a hont
    kivont

    szablyával óvta ellenem.
    Ideidézi szellemem
    hevét
    s nevét:

    „Ön, amig szóból értek én,
    nem lesz tanár e féltekén” -
    gagyog
    s ragyog.

    Ha örül Horger Antal úr,
    hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
    sekély
    e kéj -

    Én egész népemet fogom
    nem középiskolás fokon
    taní-
    tani!

    1937. április 11.
  • TommyC
    #35
    mondjuk ha jobban belegondolok, akkor nincs szóról szóra leírva a versben h mit gondol magáról, de átvitt értelemben benne van (ahogy a legtöbb versben);
  • TommyC
    #34
    - József Attila -


    KLÁRISOK

    Klárisok a nyakadon,
    békafejek a tavon.
    Báránygané,
    bárányganéj a havon.

    Rózsa a holdudvaron,
    aranyöv derekadon.
    Kenderkötél,
    kenderkötél nyakamon.

    Szoknyás lábad mozgása
    harangnyelvek ingása,
    folyóvízben
    két jegenye hajlása.

    Szoknyás lábad mozgása
    harangnyelvek kongása,
    folyóvízben
    néma lombok hullása.

    1928 nyara
  • tigeroo
    #33
    Főnix - Si Donum Voluptas Est

    Mondhatod 1000 féleképpen, 1000 féle nyelven
    Én már akkor sem értettem, süketnek néztél.
    Rom lettem, egy porszem a forgószéllel szemben,
    Mit felkaptak, sziklákat koptatott, ez mélység.
    Én feladtam, eldobtam magamtól mindent,
    a hitem elvesztettem, mi egykoron még táplált.
    Nem bírtam élni, nem nevettem többé viccen,
    Belsőm gránittá változott, hozzám a gonosz átállt.
    Azt hittem tisztán látok, és könnyes szemmel zuhantam,
    Megismertem a világot, pedig sohasem utaztam.
    Magammal beszéltem burkomben, játszottam bábokkal,
    Létra alatt sétáltam, halva született álmokkal.
    Stabilan álltam, nem hittem többé a csodákban,
    Egy lábbal, vakon, csoszogtam a homályban.
    Szemed üres lett, belsőm sivár, a nap is csak kiszívott,
    Igaz, senki sem szidott én csak tudtam, mi vár engem.
    Hogyha szorítani akartál, mondtam, hogy inkább engedj,
    Inkább menj el, mert félek tőled, tőle és tőletek.
    Ha elegetek van belőlem, nyugodtan lőjetek rám,
    Hálót szőjetek rám, öljetek meg!
    Lehet nem vagyok méltó arra, hogy köztetek létezzek,
    Hogy érezzem belsőtök, lehet el kéne véreznem,
    Pedig legbelül még élek, még hiszek benne,
    Hogy valahol vagy nekem, és ez nem pusztán véletlen,
    Még hiszek benne, hogy újra tudok érezni,
    Hogy újra tudom élvezni az életet.
    Lehet rám raktad a bélyeget és most csalódást okozok,
    Mert nem látom, ki kéreget, csak a fény felé csoszogok.
    Ajkad, szemed, kezed, illatod magammal hordozom,
    Köszönöm, hogy kopott belsőmet te újrafoltozod,
    Köszönöm, hogy vagy, hogy álmodhatok rólad,
    Hogy adtál még egy esélyt mielőtt sínekre állok.
    Érzem melegét a hónak, ha velem vagy nem kiáltok,
    Nem szúrnak szilánkok és van értelme a szónak.
    Ölelésed védőburok, szemed a fény.
    Eső a mészkőn, természetfeletti lény vagy
    Ki energiát ad fáradt, keserű lényemnek,
    Keselyűk véreznek, az árnyék meghalni látszik,
    Pedig karöltve jártunk, de mostmár egyedül mászik.
    Most te vagy mellettem, szükségem van rád,
    Nem kell más, tudom, megértesz, csak karolj át,
    A sínek kacagnak, azt hiszik győznek majd ellenünk,
    Pedig összekötnek minket, nem taszítanak el,
    Ha szítanak ti maradtok, mi viszont elmegyünk,
    Vagy elmész. Akkor én is, mert rád vártam eddig,
    Nem leszek Orfeusz, és nem vagyok Párisz.
    Eltörpül Hádész, nem hervad el a nárcisz.
    Te vagy a menedék, a mankóm, a nyájam már nem terelném.
    Szemedben látom, hogy érdemes volt újra megpróbálnom,
    Szavakba nem önthető, vagy csak egy valóra vált álom.
    És tudom, belül érzem, hogy érdemes volt várnom,
    Megtudtam milyen, mikor az ember nem csak a porban van,
    Járunk a hóban, a napról beszélünk, így olvad,
    És már nem kérdezem meg, mert tudom, hogy te hol vagy.
    Ez nem délibáb, nem leszek könnyelmű Orfeusz,
    Hiába a hosszú út, nem tud elaltatni Morpheus.
    Ébren vagyok, ébren álmodom, ébren alszom.
    Kaptam létet, hol csak voltam,
    Adtál létet, hogy éljek.


    ez mi ha nem költészet?
  • _Atti_
    #32
    Tupac reppelt, ennyi erővel bármely vokállal rendelkező előadót költészetként fellehetne fogni, miért épp a repperek szeretik mostanság modern költőnek beállítani?:D Nem a rímek teszik a költött verset. Én szeretem a hiphop minden formáját és van művészet a repben is és remek önkifejezési forma, de nem költészet és remélem hogy soha nem is lesz az.
  • LasDen #31
    Tupac versei is olyan témákat dolgoznak fel, amiket bármelyik másik írónál, költőnél megtalálhatnál....csak más a szövegvilága...
  • _Atti_
    #30
    Hát én birom ezeket de ezt ne tanítsák legfeljebb hiphop szakosoknak:D
  • Tsol
    #29
    Nyugodtan lehet kortárs! :)
    A lényeg hogy szépirodalom legyen és hogy a költő/íról magáról írjon.
  • tigeroo
    #28
    pedig lovasi pont most lett kossuth díjas!:D
  • Lacee
    #27
    akkor Lovasi Andrást, Kiss Tibort nem is másolok be :)
  • tigeroo
    #26
    Azt nem mondtad hogy kortárs nem lehet...:P

    Amúgy megnyugtatlak hogy pár év múlva már őket is fogják tanítani az iskolákban..ahogy az amerikai egyetemeken is tanulják napjainkban Tupac-t (másik művésznevén Makaveli... >> Machiavelli, az ő neve mondd valamit??)

  • Lacee
    #25
    kortárs nem is lehet? ejnye :P
  • Tsol
    #24
    ő, ha lehet inkább Petőfi, Ady, József, Radnóti stb. köszi :)
  • tigeroo
    #23
    józsef atillának vannak ilyen önelemző versei, főleg a későbbi (pl Nagyon fáj c.) kötetében vannak ilyen egyéni fájdalmak amikről ír
  • tigeroo
    #22
    újonc (akkezdet phiai) - tarzanborz (részlet)

    Szívni slendrián,indián lány liánt
    inni finnlandiákokkal,villám-virágirtás után egy
    spirálisan klimatizált csilliárdos csillárspirán
    kimutatom a fogam fehérnép, vagyis a szimpátiám
    mint egy fölcsimpánzkodó fülcimpávián a pátriárkák iránt,
    örökké falazok az árkádiába bárki árkát kívánd
    igen a lambérián landol Land Roverem
    a mangróva erdőbe zabálom a mangót közben a magnót verem
    ez egy párhuzamos valóság,egy paralell világ,
    ahol bármikor kijöhet a porallergiám
    Jean-Claude megjárta már Algériát,Iránt
    de nem tudja mit ér ez az alba régiai galérián alvó valériád iránt



    amúgy igaz hogy repperek (meg slam poetry-t is tolnak szóval nem is annyira off), de olyan nagy a szókincsük hogy hihetetlen... mondjuk ahhoz hogy ilyeneket találjanak ki már eléggé el kellett szívniuk az agyukat :D
  • tigeroo
    #21
    áh akkor már inkább a szleng blogos írások:D
  • tigeroo
    #20
    áh, akkor már inkább szleng blog, ott vannak olyan írások hogy beszarsz:D
  • Tsol
    #19
    Ha valaki tud, akkor hozzon prózarészletet, amiben az író önmagáról ír. Ilyet nem találtam, kíváncsi volnék egyre.
  • Tsol
    #18
  • tigeroo
    #17
    saiid (akkezdet phiai) - kiskece/hisz sztori (részlet)


    A földről hallgattam meg az első csontroppanást,
    miután végignéztem az ősrobbanást(1)
    Az első házaknál én voltam a sár
    Voltam leprás király és másra éhező cár

    Tapasztaltam, mi Aphrodité valódi bája
    Norbinak(2) vagyok a ledobott kalóriája
    Nem a Való Villából(3) jöttem a való világra
    Voltam -- és még leszek -- önmagam paródiája

    Vegetáriánusnak egy szendvics, ami sonkás
    Voltam napnál fűtő(4) és Medúzánál(5) fodrász
    Áldás és oltás; márkás sporttás-
    ka, aminek a mélyére senki más, csak a lány ás

    Sztálin parancsára százszor ordítottam: kaputt(6)!
    Trójában a falónak valóban én nyitottam kaput
    Játszottam Casanovát megbabonázó szüzet
    és 68-ban én csináltam először meg a tüzet(7)

    Én találtam ki, hogy a katonák, az üzlet,
    és én voltam az oka annak, hogy Dániában bűz lett(8)
    Leonardo kezében én voltam a tartás(9)
    Tatárokkal együtt toltuk a tartár mártást(10)

    Azt a havat olvasztom, amit délre majd a Tisza visz,
    ahol a vámpírok ellen készítettem crucifix(11)
    Amíg Hitlerék azt mondták rám, hogy gond van,
    utolsó perceit végignéző tarkó voltam

    Voltam senki, de a fiam úgy hívták hogy Pelé
    Elvis haján, bazd meg, én voltam a zselé
    Voltam hegy és szakadék, vizet hozó folyó
    Arany tojó, Kennedy fejében a golyó

    Előfordult, hogy a kedvem szolgák lesték
    A berlini falon voltam króm, bomba, festék
    Voltam pisztoly, penge, páncél és penna
    A kanyar én voltam, ahol behalt a Senna

    Hitehagyott pap, a pietárra ráborultam
    Többször voltam fegyverben a százéves háborúban
    Mindkét oldalon gyalogos és tiszt is
    Az egyik bankban engem rabolt ki a Viszkis

    Voltam hatalmas tábornok, aki éppen kapitulál
    Szalutáló kamikaze, és nem katapultál
    Baszott nagy zacskó koksz lapulva a pultnál
    Én voltam a spanod, akit tegnap szapultál

    Voltam fény a vaknak, kéj a papnak
    Összeomló istáló, amiben halott lovak laknak
    Akkora raj csávó, hogy kajak szopattam csak
    Máskor fullos gádzsik örültek, ha szopathatnak

    Az első jó érzésed egy kúrás kint a szabadban
    Testvér, te mást kerestél az itt lefestett szavakban
    Sosem kérdezted, mégis sosem tagadtam:
    saját magam hite vagyok magamban

    Lelki multimilliárdos(12) -- mégis valamit várva
    Bent százezreket szórtam el alamizsnára
    Hülyét csináltam magamból a Szalacsit(13) játszva
    és az Atlantiszt(14) várta
    dalaim látva
    a Dalai láma
  • joebacsi
    #16
    kortárs, ezt elemezzétek :)

    Dezsőmail
  • Matthew Baker
    #15
    mindig is utáltam az irodalmat