56
  • data4
    #56
    Jópár ilyen ember van csak megkéne hallgatni őket:)
  • _Vegeta_
    #55
    Eloszor inakbb az elmeleti fizikaban/matematikaban/csillagaszatban kellene szereznunk egy uj einsteint, aki megmondja mi hogy mukodik es hogy lehetseges ezt meg azt megcsinalni. :D
  • data4
    #54
    ezt vágom, de 30 év tech fejlődés után ezt a kis hatásfokot is fellehet turbozni szerintem, elvégre mindennek nött a teljesitménye akkor ez is megoldható szerintem.
  • Sanyix
    #53
    Azok nem olyan igazi nagy atomreaktort vittek megukkal, hanem csak RTG-ket(ezeket amúgysem ismerik a ződek, bár ezek is lehetnek veszélyesek).
  • data4
    #52
    30 éves Voyager szondáknak az energiatermelése is atomenergiával van megoldva igaz a meghajtás nem, de ha 30 év után még müködnek akkor az elég biztonságosnak tűnik, ez kombinálva ionhajtómüvekkel és a napelem mehet nyugdíjba.
  • oneman
    #51
    tényleg jó cikk, thx! jó lesz Talérdre :)
  • Nuki
    #50
    wow :D
  • _Vegeta_
    #49
    Warp drive, When?
    Ez lenne az a cikk, szerintem tokjo olyan hulyeknek is ertheto mint en. :D
  • _Vegeta_
    #48
    Ha objektiven nezem a temat akkor arra jutok hogy sose fogunk bolygok, neadjisten csillagok kozott utazni. A nasa hivatalos oldalan van egy iszonyu jo cikk, szepen leirjak miert is nem megyunk/mentunk mar marsra pl. Ok se hulyek de 4-5 tudomanyagban kellene forradalmi fejlodesre szert tenni. (Mindjart mekkeresem a cikket mert marhajo tobbekkozott a startreket is folhozzak, hogy jo az alapelgondolas, de olyasmire epit amit meg nem is ismerunk.)

    Ez a repulo "szonyeg" pedig ahogy a cikk is emliti max szondakhoz lehetne jo. Szepen elkuldenenk a marsra, jupiterhez europara, iora, szaturnuszhoz a titanra pl. Emberi kuldetesre szinte biztosra veszem hogy alkalmatlan.
    Szerintem a lehetetlen utan kutatunk. :)
  • Sanyix
    #47
    Ott már nincs mit felhasználni a napenergiából, mert nincs :)
  • dirty dogg
    #46
    azért lássuk be, hogy csak jobb lenne egy olyan meghajtás, ami a napenergiát használja fel....ha már lenne rá lehetőség. bár az kétségtelen, hogy ez még x év(tized) az atomenergia meg már felhasználható lenne.
  • teddybear
    #45
    Ami a napelemek teljesítményét illeti a Plútónál, ha jól emlékszem a Plútó és a Nap távolsága kb. 40 csillagászati egység. Ebből következik, hogy az odáig eljutó energia mennyisége 1/40*40, azaz 1/1600 -od része a földkörüli pályán leadottnak.

    Úgy naggyából egy telefont azért talán feltölt. De itt van a hideg problémája is, az itteni hőmérsékleten már érdekesen viselkednek az általunk közöséges anyagok.
  • dez
    #44
    1. Az 1% az 100-ból 1...
    2. Lehetni lehet. Kérdés, mennyivel bonyolítja és drágítja ez meg a dolgokat. Kisebb eszközöknél biztos nem fognak ilyesmivel "szórakozni", csak esetleg nagyobb projektekben.
  • dez
    #43
    A rák a 2. leggyakoribb halálozási ok, és egyre több van belőle. És [hivatalosan] senki sem tudja, mitől...

    Akinek volt már a családjában, kicsivel óvatosabb lesz.
  • Sanyix
    #42
    már az uránusznál is egy sima csillagnak látszik mint a többi:) pedig az "kicsivel" közelebb van :)
  • NEXUS6
    #41
    A kérdés autentikus!;)

    A Plutónál a Nap olyan mint egy fényesebb csillag, szal a napelem hatásossága elég erősen konvergál a zéróhoz.
  • Balage74
    #40
    Nekem csak egy kérdésem van. Nem vagyok sem fizikus sem tudós, de józan paraszti ésszel gondolkodva ez a napenergiás hajtómű csak a naptól távolodva fejti ki hatását. Remélem nem embereket akarnak a plútóra küldeni ezzel a hajtóművel:D mert az rendben, hogy 1 év oda az út, de mennyi lenne vissza?....
  • Thrawn
    #39
    Röviden leírom az elérhető sebességváltozás kiszámításának módját, mivel úgy látszik, itt némi homály mutatkozik.

    v=r*ln(Mi/Mv)

    ahol r a kiáramló égéstermék sebessége
    Mi a rendszer induló tömege
    Mv a rendszer üzemanyag nélküli tömege
    ln e alapú logaritmus

    Mi/Mv helyett Mi/(Mi-Mü) is írható, ahol Mü az üzemanyag tömege.

    Ez a képlet nemrelativisztikus sebességre érvényes, de tökéletesen használható mivel sajnos ott még nem tartunk.
    Látszik, hogy az elérhető sebességváltozás az üzemanyag kiáramlási sebességétől, valamint
    a teljes tömeg és az üzemanyag tömegének arányától függ. Tehát kémiai üzemanyaggal is elérhető igen nagy sebesség, csak iszonyatos üzemanyagkigénye van, mivel a szükséges mennyiség exponenciálisan növekszik az elérhető sebesség függvényében. Az ionhajtóművek kiáramlási sebessége nagyságrenddel meghaladja a kémiai hajtóművekkel elérhető kiáramlási sebességet, így ezekkel valóban nagyobb sebesség érhető el, mint azonos tömegű kémiai üzemanyaggal. Azt kijelenteni, hogy ezzel vagy azzal a hajtóművel pontosan mekkora sebesség érhető el, a fentiek fényében nyilvánvaló badarság, tehát ez a 666000 kilométeres sebesség is az. Attól függ, hogy a fent említett 200kg-os szondában mekkora arányt képvisel az üzemanyag, illetve az ionhajtóműből mekkora sebességgel áramlik ki. Az eredeti cikk nyilván konkrét értékeken alapul, de ezek leírása nélkül csupán a sebességet közölni nem szerencsés.
  • uniu
    #38
    "nukleáris hulladékként radioaktív anyagával szennyezheti a bolygóközi űrt." szegeny ur :( inkabb a Foldet kene vedeni, nem pedig a vegtelen vilagurt.
  • teddybear
    #37
    Na igen!

    Eltekintve attól, hogy azt nukleáris hulladéklerakónak is építették. De volt egy szuper sorozat belőle! Tavaly ismételték a Filmmúzeumban, nagyon jó volt!
  • NEXUS6
    #36
    Alfahódbázis RULEZ!

  • palcsika
    #35
    Star Trek-es technologia kéne ide itt is van egy cím a trekkis technika megvalósitása http://ssdoo.gsfc.nasa.gov/education/just_for_fun/startrek.html
  • teddybear
    #34
    Ez a holbázis már nekem többször is eszembe jutott. Szerintem egy nagyobb bázist simán felépíthetnének a holdtalajban, mint a metrót itt nálunk. Ebben az esetben a sugárveszélyt is kivédnék. A kohókat a felszínen építenék fel, és távvezérelt ezközökkel automatikusan működtetnék.

    Mivel a Hold körüli pálya eléréséhez jóval kisebb teljesítmény is elég, ezért ehhez olcsóbb rakéta is elég lenne, vagy egy lineáris gyorsító.
  • teddybear
    #33
    Főleg az a gond, hogy a szemét itt van a földön, vagy alatta, az energiára meg a világűrben lenne szükség. Amíg nincs olyan módszer az energiatárolásra, amellyel gazdaságosan szállítható lenne ez a megtermelt energia, addig ez így egy hamvábaholt ötlet.

    Arról nem is beszélve, hogy a sötétzöldek már az elkészült szemétégetőművek minden műszaki hibájánál azért üzöltöznek, hogy zárják be mind. (Dorog, Újpest)
  • [NST]Cifu
    #32
    A probléma ezzel, hogy csak reálisan a belső bolygóknál lehet használni, ahogy távolodunk el a naptól, úgy romlik a hatásfoka ennek a megoldásnak. Emiatt van szükség nukleáris energiára ami az egyetlen általunk ismert és jelenleg is elérhető energiaforrás egy ilyen külső bolygókhoz induló, hosszú élettartamú műholdnak.
  • [NST]Cifu
    #31
    1.: Az a "nem olyan ritka" esemény azért a megbízhatóbb hordozóeszközöknél olyan 1% körül van.
    2.: A hasadóanyagot később, a világűrben is be lehet helyezni a reaktorba, tehát tényleg elég csak az üzemanyag tárolótartályát felkészíteni a balesetre.
  • darph
    #30
    Miben van "ráció"? Abban hogy rohadt sok a szemét vagy hogy semmire sem lehet használni?
    Amit leirtál kb. annyit takar, hogy lehetne akár egy csodalámpánk is 3 kivánsággal és az mindent megoldana.
  • tomcs
    #29
    es arra is van otleted hogy azt a rengeteg pelenkat hogyan vigyek fel az urbe?

    egy uj reaktor nem tartalmaz szuksegszeruen sugarzo anyagokat, ha az szejjeltrancsirozodik a fold felszinen keletkezik nemi anyagi kar, esetleg raesik vkire, de ez csak a sajtonak katasztrofa, siman baleset nagysagrend.

    maga az uzemanyag a problemas de azt fel lehet vinni kulon, erosen tulbiztositva hogy majd fent belerakjak. (par kilo cucc, baromi eros kontenerben, plusz ejtoernyo hozza meg mi1mas) az meg hogy vhol a tavoli urben szetszorodik, mar boven vallalhato kockazat, mondta mar mas is, van ott rosszabb is ennel.
  • Sanyix
    #28
    Fú ez a mondat tényleg olyan mintha az Árpi, Szalacsi "Miko" Sándor barátja mondta volna :)
  • Ecology #27
    Véleményem szerint egy olyan hajtómű sem lenne rossz amiben az energiát a földön lévő rengeteg szemét elégetése szolgáltatná. Abból aztán van bőven. Épp minap olvastam egy cikket az interneten,hogy csak használt pelenkából annyi termelődik egy évben ,hogy egy 1 méter széles és 1 méter magas töltést lehetne felhúzni belőle az egyenlítő mentén. És ez csak a pelenka!! Most nyugodtan lehet engem támadni,hogy mekkora hülyeséget mondtam de véleményem szerint van benne ráció!
  • gere1
    #26
    "ha az általa hajtott eszköz üzemképtelenné válik, nukleáris hulladékként radioaktív anyagával szennyezheti a bolygóközi űrt."

    ennel azert ritkabban olvasok nagyobb ostobasagot. a vilagur egyreszt vegtelen, masreszt vannak ott csunyabb sugarzasok is
  • mrzool
    #25
    "Einstein tanulmánya szerint soha nem fogunk tudni atommeghajtású űrhajót/rakétát építeni."

    Erre tudsz hozni vmi forrást? Már a 60-70-es években építettek atomhajtóműveket, lásd pl. a NERVA programot.
  • pimplike
    #24
    "Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos rakéták egyes üzemanyagai is igen csak mérgezőek és azok is a légkörbe jutnak, akkor lehet, hogy az atomenergia lenne a kedvezőbb megoldás.
    Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erőműveknél."
    Csak az a baj, hogy míg az atomerőművek nagy számú hőerőművet váltanak ki, addig a reaktort cipelő szondákat ugyanolyan rakétákkal kell feljuttatni.
    Einstein tanulmánya szerint soha nem fogunk tudni atommeghajtású űrhajót/rakétát építeni. Remélem tévedett! :)
  • Caro
    #23
    Egyébként lehetne a napsugárzás termikus energiáját is kihasználni.
    Az lenne az izgalmas.
    Akár arra is felhasználható lenne, hogy a rakéta csak vizet visz magával, azt meg lehet magas hőmérsékleten disszociáltatni, rá egy mágneses teret, hidrogén-oxigén kettéválik, mehet a rakétába.
    És akkor asszem minden környezetvédelmi előírásnak eleget tettünk :P
    Persze az lendület/tömeg arány nem lesz túl jó.
    Ahhoz valóban nagy sebességgel kilépő ionok kellenek.
    Csak akkor meg a lendület/energia arány romlik el.
    De ha valakit érdekel, akkor nézzen fel a wikipediára, ott van elég sok létező és lehetséges meghajtás.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Spacecraft_Propulsion
  • Caro
    #22
    Én is erre gondoltam. És akárhányszor fel lehetne használni.
    Mindegy mi hajtja.
    Talán egyszer fúzió fogja...
  • Munkas
    #21
    A piszkos bombák is csak kis távolságokra hatásosak (mint a városközpontra zuhanó reaktor), és az sem „a mindenki meghal a többiek meg rákosok lesznek” eredménnyel zárul, mivel igen könnyű védekezni ellenük. A hatásuk majdnem kizárólag csak pszihikai és anyagi károkat okoz.
    A tüdőszűréseknek is ugyanilyen hatása van. Mégsem tiltják, pedig valószínűleg sokan vannak akik éppen azért kaptak rákot mert elmentek a vizsgálatra. Viszont még többen, akinek az időben felismert betegség kezelése mentette meg az életét.
    Persze sugárterhelés esetén nem zárható ki a rákos elváltozások kockázata, de érdemes megnézni ezek valószínűségét is. Százezer emberből biztos lesz néhány, de a valóságban sokkal nagyobb halálozási kockázatot jelent pl. kocsival járni dolgozni tömegközlekedés helyett. És ezt is igen sokan bevállaljuk. Meg is hal közülünk minden héten néhány, sőt olyanok is, akik nem is akarták vállalni ezt a fajta kockázatot csak az úttest közelében jártak. Mégsem fogják betiltani a közlekedésnek ezt a formáját, pedig lehetne élni nélküle, csak körülményesebben. Ez a helyzet az atomtechnikával is. Csak könnyebb tiltani gátolni olyan dolgokat, amiknek a hasznosságát még nem ismeri az emberiség.
  • Munkas
    #20
    Megsérül, lezuhan és atomkatasztrófa lesz. A valóság meg az, hogy párszáz atomreaktor már hever az óceánban, és néhányuknak a burkolata is megsérült. Van még néhány tíz darab „elvesztett” atombomba, amelyek közül néhánynak a kémiai robbanótöltete is felrobbant szétszórva a hasadóanyagot. A hidegháború idején fel is robbant pár tonna hasadóanyag a légkörben (itt már a láncreakciók megtermelték a ténylegesen veszélyes hasadványtermékeket is), és mégsem volt ökológiailg kimutatható hatása. Persze mérni lehetett a sugárzást és következtetni a sugárterhelésekre, de a tényleges dozimetriai hatásuk mérhetetlenül kicsi volt.
    Még a földről induló atomrakéták sem jelentenének nagyobb kockázatot. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hagyományos rakéták egyes üzemanyagai is igen csak mérgezőek és azok is a légkörbe jutnak, akkor lehet, hogy az atomenergia lenne a kedvezőbb megoldás.
    Ugyanaz, mint az atom és fosszilis erőműveknél. Csak azok már szerencsére üzemelnek. Ha csak most fejlesztenék őket, a szerencsétlen politikusok a zöldmajmok hatására inkább tovább pusztítanák a környezetet és már kétszer annyi szennyezőanyag lenne a levegőben, mint most.
    A másik lehetőség a cikkben is felvetett ilyen „alternatív energiaforrások” (amik persze nem alternatívák, mert nem tudnák kiváltani a hagyományos energiaforrásokat sem a földön, sem az űrben), és azok gyártásának hulladéka jelent csak igazán nagy veszélyt a környezetre.
  • Sanyix
    #19
    Nem tartályból megy nukleáris motorba? Én inkább a reaktor szót használnám, és miért ne vihetnék fel külön az üzemanyagot, és külön a reaktort? A földi atomreaktorokat is töltik üzemanyaggal, szóval mi itt a probléma? Amúgy elég masszív dolgokat tudnak csinálni, ami kibírná egy rakéta robbanását, a légkörbe eséskor sem ég el. A stardust visszatérő egysége 14 km/sec sebességgel lépett a légkörbe és kibírta. Márpedig ha baleset történik, akkor is max 7 km/seccel esne vissza a légkörbe, amit ugye eddig a legtöbb visszatérő egység simán elviselt, és az csak a fele annak a 14km/sec-nek, ha ezt meg tudták egyszer csinálni, hasonlóan erős szerkezeteket tudnak újra csinálni. Amúgy a legtöbb baleset kilövés első perceiben történik, akkor meg még nagy sebességre sem gyorsul az űrhajó, szóval a tartálynak csak egy nagyobb sebességű csobbanást kell kibírnia.
  • NEXUS6
    #18
    Igazad van. Talán ezért kéne egy értelmes holdbázist létrehozni, üzemanyag + építőanyag az űrhajóknak.

    És akkor nem kellene a földről feljuttatni ezeket drága pénzért.
    Ja meg attól sem kellene félni hogy valami baleset folytán bajtörténik.

    Ez viszont csak is a Föld összes erre rendelkezésre álló erőforrásainak egyesítésével lenne lehetséges.
    Ez pedig sajna leányálom, addig meg maradnak a kirakat rakéták, kirakat célokért.
    ;(
  • dez
    #17
    Talán az, hogy ha pl. fellövéskor felrobban, megvalósítja a "piszkos atombomba" esetét. Nem is tudom, miért olyan nagy probléma ez, hiszen nem halnak meg tőle azonnal a környéken lévők. Csak később rákban. Meg születik pár torzszülött gyerek, mi az.