SG.hu·

Kvantumhatás a fotoszintézisben

A kvantum fizikát és a növénybiológiát két egymástól igen távol álló területnek tekintik, egy új kutatás szerint azonban egészen szoros lehet a kapcsolat a két tudományág között.

Ultragyors spektroszkópia alkalmazásával tudósok megfigyelték, mi történik szubatomi szinten a fotoszintézis legelső szakaszában, felfedezve egy jóval alapvetőbb kölcsönhatást, mint amit korábban lehetségesnek tartottak. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Argonne Nemzeti Laboratóriuma és a Notre Dame Egyetem kutatói a Berkeley Egyetem egy korábbi, a fotoszintetikus rendszerekben a kvantum összefonódás mint kvantum koherencia megjelenését vizsgáló tanulmányának folyománya.

Az Argonne biokémikusa, David Tiede magyarázata szerint bár a különböző növény-, alga- és baktérium fajták különböző fényenergia hasznosító mechanizmusok egész sorát fejlesztették ki, mindannyian rendelkeznek egy közös jellemvonással, az úgynevezett fotoszintetikus reakció központtal. Az ebben található pigmentek és fehérjék segítik a különböző organizmusoknak az energia átalakítás kezdeti szakaszának elsajátítását. Ezek a pigment molekulák, a kromofórák felelnek a beérkező fény által hordozott energia elnyeléséért. Miután egy foton becsapódik a sejtbe, izgalmi állapotba hozza a kromofóra egyik elektronját.

Amikor Tiede és kutatótársai megfigyelték a folyamat kezdeti lépését, az olyasvalamit tárt eléjük, amit korábban még nem észleltek, egy foton látszólag több kromofórát is gerjesztett egyidejűleg. "Az észlelt viselkedés az elektromos állapotok egy sokkal kifinomultabb keveredése" - jegyezte meg Tiede. "Azt mutatja, hogy a magas szintű biológiai rendszerek olyan módon merítenek az egészen alapvető fizikából, ami nem tűnt valószínűnek, vagy inkább lehetségesnek"

A kísérlet során észlelt kvantumhatások arra utalnak, hogy a fotoszintézisben szerepet játszó természetes fényhasznosító folyamat sokkal hatékonyabb lehet, mint amit a klasszikus biofizika sugall. "Vajon hogyan alkotta meg az anyatermészet ezt az elképesztően finom megoldást?" - tette fel a kérdést az Argonne kémikusa, Gary Wiederrecht.

A tanulmány eredményei hatással lehetnek a természetes fotoszintetikus rendszereket utánzó mesterséges anyagok és eszközök előállítására. "Azon a szinten, amin jelenleg a mesterséges fotoszintézis tart, képesek vagyunk pigmentek előállítására és egymáshoz csatolására, azonban nem tudunk egyetlen külső környezetet sem lemásolni" - magyarázta Tiede, hozzátéve, hogy a mesterséges fotoszintézis kísérletek nem tudták lemásolni azt a molekuláris mátrixot, ami magába foglalja a kromofórákat. "A következő lépés, hogy ebbe a vázba beépítsük, ezután ezek a kvantum hatások jóval nyilvánvalóbbá válhatnak"

Mivel az a pillanat, amikor a kvantum hatás kialakul rendkívül rövid életű, mindössze egy másodperc billiomod részéig tart, Tiede meggyőződése, hogy a tudósoknak nehéz dolguk lesz megállapítani a hatás létezésének biológiai és fizikai magyarázatát. "Kíváncsiak vagyunk, hogy csupán véletlenül vannak ott, vagy valami szövevényes és egyedülálló dologról tanúskodnak ezekkel az anyagokkal kapcsolatban. Akármi legyen is a helyzet, közelebb kerülünk a fotoszintézis energia átalakításának első lépcsőfokának alapjaihoz" - összegzett Tiede.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Tau Tang Wou2012. 06. 02.. 19:19||#97
Bla-bla-bla
-1
© Balumann2012. 06. 02.. 17:47||#96
"(A critical biomassról meg már elmondtam a véleményemet a SETI-s cikk alatt. Nagyképûsködés és tudományoskodó szóhasználat indokolatlan idegen szavakkal a birkák átejtése céljából.) )"

Igen, jól megmondatad ott is a véleményedet. Csak éppen arra senki sem volt kíváncsi, azt kértem, hogy fogj meg egy cikket, és mond el szerinted miben tévednek (vagy cáfold meg, de azt úgysem tudod). Ráadásul ott sem volt igazad, amit felhoztál példának, nem teljesen azt jelentette, amit te írtál.
© Tau Tang Wou2012. 06. 02.. 10:33||#95
"(bár a bõrszárny az nincs idézõjelben)"

Kész katasztrófa vagy. Én a szárnyról beszéltem.
"Éppen ezért a repülõmakik "szárnyának" 70 cm-es fesztávolsága nagyobb, mint bármely más, vitorlázó emlõsé."

Na, van idézõ jel?<#vigyor2>

(A critical biomassról meg már elmondtam a véleményemet a SETI-s cikk alatt.
Nagyképûsködés és tudományoskodó szóhasználat indokolatlan idegen szavakkal a birkák átejtése céljából.) )
-1
© Tau Tang Wou2012. 06. 02.. 10:15||#94
Mire gondolsz a "minden" alatt?
© Katalizátor2012. 06. 01.. 18:10||#93
De hiszen minden kialakul és fejlõdik! Kivéve az élet? Elég bátor feltételezés.
© Balumann2012. 06. 01.. 01:00||#92
Végülis lemaradt, hogy ez a fajta kezdetleges szárny - ami nem alkalmas még rendes repülésre, elõbb kellett megjelenjen, mint egy kifejledt szárny. Mondhatni egy bizonyítéka az evolúciónak a végtelenbõl, hogy ez is ki tudott alakulni íly módon.
© Balumann2012. 06. 01.. 00:51||#91
Legyen egy valamiben igazad, most rákerestem több helyen is, tényleg nem használják rá a szárnyat (bár a bõrszárny az nincs idézõjelben). Nemmintha túl nagy jelentõssége lenne, azt addig is tudtam, hogy mire használja. Pláne nem értem, hogy mi célt szolgál nálad ez, hogy nem írnád le értelmesen, kifejtve azt, hogy mikor mivel nem értesz egyet, vagy szerinted miért nem úgy van (most nem csak erre az esetre gondolok). Csak én vagyok iylen hülye, hogy idegesít és nem bírom megállni, hogy ne ettesem tovább a Tautrollt.

Visszatérve a szárnyakra. Az evolúció alapján is LEHETETLEN AZ, hogy egybõl annyi mutáció történjen (akármilyen szelekció hatására), hogy közvetlenül funkcióképes szárnya legyen ez élõlénynek (pl. agárnak). Lépésekben kell kialakuljon, ráadásul úgy, hogy ne veszítse el közben életképességét, szaporodni tudjon. Egy egérnél még ez levezethetõ valamennyire, genetikailag is lehetséges. Egy kutyánál már ez sokkal bonyolultabb lenne, és figyelembevéve azt, hogy viszonylag lassan szaporodnak, a változások ráadásul véletlenszerûek, így még sokmillió év alatt sem valószínû az a változás.
Ez teljesen logikus, és továbbra is fenntartom, hogy gondold végig értelmesen azokat, amiket írtál, hogy miért volt marhaság - még a kérdéseid is.

Ha a genetikai rész is érdekel, és nem csak a te fejedbevett baromságokat akarod hajtogatni, és nem is szeretné legyetemi anyagokat olvasni, akkor ott vannak a critical biomass cikkek, szépen levezetve, hogy genetikailag hogyan lehetségesek az adott változások.
© Tau Tang Wou2012. 05. 31.. 22:51||#90
A "kialakult", az ugye az evolúció elméletes verzió.<#wink>

Szerintem ezt helytelen tényként kezelni.
© Tau Tang Wou2012. 05. 31.. 22:47||#89
"Valószínûleg én nem hiszek a saját linkemnek, mikor 2 mondattal késõbb szárnyként említi az a cikk is."

Pontosabban: "szárny"-ként. Így idézõjelben.
Ugye nem kell elmagyaráznom az idézõjel jelentését ebben az esetben? <#nevetes1>
-1
© Katalizátor2012. 05. 31.. 22:12||#88
De akkor most mégiscsak KIALAKULT? Ez a lényeges, nem az, hogy Baluman mit mondott.