1969. július 21-én Neil Armstrong Holdra lépésével egy csapásra megváltozott a világ. Armstrongot 11 amerikai űrhajós követte a NASA Apollo programjának keretében, ami összesen hat leszállást eredményezett. Az azóta eltelt 38 év alatt az USA nem merészkedett vissza legközelebbi kozmikus szomszédunkra, és talán már soha nem is fog.

A NASA kénytelen-kelletlen egy új űrkutatási terv mentén indult el, amit a költségvetési megszorítások mellett politikai bizonytalanságok is fűszereznek. A szakértők abban reménykednek, hogy egy távolabbi célpont kijelölése és az eljutáshoz szükséges technika kidolgozása új erőt adhat az emberi űrrepülésnek, az USA pedig újra régi fényében tündökölhet. "A Holdat letudtuk, jobban ismerjük, mint bármi mást" - fogalmazott a SPACE.com-nak Buzz Aldrin, az Apollo 11 küldetés holdkompjának pilótája, a második Holdon járt ember. "Be kell fejeznünk a rövidtávú éljenzést és el kell kezdenünk hosszútávú befektetésekben gondolkoznunk"

Kína és India Holdra irányuló robot- és emberi űrtervei fényében az elemzők az 1960-as évek űrversenyének újraéledését vizionálják, miközben az Egyesült Államokban is sokan szorgalmazzák a visszatérést, a holdtudományok kiszélesítése és holdbázisok építése céljával, ám nekik van egy erőteljes ellentáboruk is. "Amióta az űrrepüléssel foglalkozom, immár közel 20 éve, azóta folyik a vita a két csoport között" - mondta Roger Launius, a Smithsonian Nemzeti Repülési és Űrrepülési Múzeum űrtörténész kurátora. "Én Marslakóknak és Holdkórosoknak szoktam nevezni őket - az embereket akik a Marsra akarnak eljutni, és azokat akik vissza szeretnének menni a Holdra. Egyik oldal sem képes határozott érveket felsorakoztatni, mindkettőnél találunk pozitív és negatív dolgokat egyaránt"


A visszatérés a Holdra fontos tudományos kérdéseket válaszolhatna meg, azonban a Mars utazás lehetősége évről évre mellékvágányra tereli a NASA holdkutatási törekvéseit. "Engem kevésbé hoz lázba egy Holdra visszatérő emberi expedíció" - magyarázta Launius. "Emlékszem az elsőkre, elképesztőek voltak, éppen ezért szeretném látni, ahogy a Marsra lépünk. Ez azonban sokkal összetettebb és bonyolultabb, és én őszintén kételkedek abban, hogy képesek leszünk kifejleszteni azt a szaktudást, ami egy ilyen feladathoz szükséges"

Az emberek többsége egyetért azzal, hogy a Mars izgalmasabb célpont lenne, mondván, a Holdra történő visszatérésünk előbb-utóbb úgyis bekövetkezik. "A visszatérés nem lehet a NASA elsődleges célja ebben az évtizedben" - mondta Robert Zubrin, a Mars Society elnöke. "Az emberi űrrepülési program legalkalmasabb célpontja a Mars lenne. Műszaki szemszögből nézve sokkal közelebb vagyunk ma ahhoz, hogy embereket küldjünk a Marsra, mint amikor 1961-ben eldöntöttük, hogy embereket küldünk a Holdra, és nyolc évvel később el is jutottak"

A NASA leállította a George W. Bush elnöksége alatt elfogadott Constellation programot, ami 2020-ra tervezte az amerikai űrhajósok visszatérését a Holdra. A közel 9 milliárd dolláros program részeként a NASA-t megbízták az új Ares rakéták és egy űrkapszula, az Orion kifejlesztésével, ami a nyugállományba vonuló űrsikló flottát hivatott volna kiváltani. Obama elnök 2011-es költségvetése azonban szabályosan leállította a Holdra irányuló Consellation programot, eltolva a jövő amerikai űrexpedícióit az aszteroidák és a Mars irányába.

2010. október 11-én Obama törvénybe is foglalta ezeket a magasztos célokat, amivel hivatalosan is sutba dobta a Constallation programot és megalapozta egy emberi aszteroida expedíció előkészületeit, amit egy Mars küldetés követ. Az előbbi dátumát 2025-re, utóbbiét pedig a 2030-as évekre tették. Az új űrtervezet megnyitotta az utat a magán űrrepülési cégek előtt is, akik kereskedelmi űrjárműveikkel biztosítják majd az űrhajósok alacsony földkörüli pályára való eljuttatását, míg a NASA a Naprendszer távolabbi célpontjaira összpontosíthatja erőforrásait.

Az egyik ilyen magáncég a Space Exploration Technologies, vagyis a SpaceX. A kaliforniai cég Dragon kapszulája jelenlegi formájában rakományt fog szállítani, idővel azonban embereket is eljuttathat a cég Falcon 9 rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. "Szerintem a Mars, tekintve hogy magában rejti az élet lehetőségét is, sokkal fontosabb mint a Hold, ezért a jövő emberi expedícióinak erre kellene összpontosítania" - mondta Elon Musk, a SpaceX vezére. "Mindazonáltal ha időközben kiderül, hogy a Hold-utazásoknak is van piaca, a SpaceX támogatni fogja, ahogy az alacsony földkörüli tevékenységeket is támogatja"


Aldrin úgy véli, hogy a Holdra való visszatérés felemésztené a marsi fejlesztésekre fordítható erőforrásokat, illetve egy újabb Hold-versenybe való belebonyolódás veszélyeztetné az Egyesült Államok űrkutatás terén elért dominanciáját, míg a távolabbi égitestek felé terjeszkedés egy olyan terület ami a múlt örökségére nem gyakorolna hatást. "A Holdra irányuló emberi küldetéseket alaposan át kell gondolnia az USA vezetésének" - mondta Aldrin. "Ha visszatérünk a Holdra és csak másodikként, vagy harmadikként érünk oda, az csorbítaná a tekintélyünket"

Természetesen a Mars emberi felderítése is jelentős politikai töltéssel, sőt időnként túlfűtöttséggel is rendelkezik. "Egy bátor vezetés mellett 2020-ra a Marsra léphetünk. Ezt a célt kell szem előtt tartanunk" - tromfolt a fentebb elhangzottakra Zubrin. "Ha azt mondjuk, hogy nem vagyunk rá képesek, az olyan mintha azt mondanánk, hogy kevesebbek vagyunk régi önmagunknál, és ezt ez a nemzet nem fogadhatja el és nem is engedheti meg magának"