Informatika és tudomány

Hunter

Végre eljutott az űrbe a Columbus

"Azt hiszem Európa számára ez az emberi űrrepülés kezdete" - csenghetnek vissza Hans Schlegl német űrhajós szavai. Elindult az űrállomás európai modulja.

Két hónap késéssel ugyan, de eljutott a világűrbe az Atlantis, ezúttal nem jelentkezett az az üzemanyagszenzor hibája, ami decemberben kétszer is meghiúsította a kilövést. Ami pedig Európa számára a legfontosabb, végre elindult rendeltetési helye felé a hányatott sorsú Columbus laboratórium is.


Az Atlantis helyi idő szerint 14 óra 45 perckor emelkedett a magasba a 39A jelű kilövőállásról a floridai Kennedy Űrközpontból, szokás szerint akkor, amikor a kilövőállás és az űrállomás pályája egy síkba került. Az űrsikló az STS-122 jelű küldetésre Steven Frick parancsnokkal vágott neki, aki mellett Alan Poindexter pilóta, Rex Walheim repülésmérnök, Leland Melvin, Stan Love, Leopold Eyharts és Hans Schlegel asztronauták alkotják a legénységet, utóbbi két űrhajós az ESA részéről csatlakozott a küldetéshez, az európai laboratórium összeszerelését segítendő.

Az Atlantis nyolc és fél perc alatt érte el előzetes földkörüli pályáját, az első adatok szerint nincs jele a kritikus szigetelőhab okozta sérüléseknek, azonban a teljes biztonsági ellenőrzés, ami a Columbia tragédiája óta már az űrrepülés szerves része, több napot fog igénybe venni.


A legénység beszállás előtt

Az űrállomásra történő bedokkolásra várhatóan szombaton 12 óra 25 perckor fog sor kerülni, jelenleg elég nagy a forgalom az ISS körül, csütörtökön érkezett meg egy orosz teherhajó is. A Progressz indulását így is két nappal előre hozták, hogy az Atlantis legénységét nyugodt körülmények között fogadhassák a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodók. A 16. ISS expedíció három asztronautája közül Dan Tani fog visszatérni a Földre, őt Eyharts váltja, aki már veteránnak számít, az 1990-es években a Mir űrállomáson is szolgált, így ő egészíti ki a Peggy Whitsonból és Jurij Malencsenkóból álló ISS legénységet. A Columbus mellett az űrsikló ajándékokat is szállít a 48. születésnapját ünneplő Whitsonnak.

A kilövés után megszólalt a NASA igazgatója, Mike Griffin is. "Gyakran kérdezik az űrállomás összeszerelése kapcsán, melyik a legjelentősebb kilövés, amire rendszerint azt szoktuk válaszolni, hogy minden kilövés egyformán fontos számunkra, minden egyes küldetésnek megvan a maga funkciója, ami nélkül az állomás nem gyarapodhatna. Most mégis azt kell mondanom, hogy egyetlen küldetés sem számít olyan nagy jelentőségűnek, mint a Columbus feljuttatása, ez teszi ugyanis az űrállomást igazán nemzetközivé" - mondta Griffin.

"Nagy nap ez az ESA számára" - tette hozzá Jean-Jacques Dordain, miután köszönetet mondott Griffinnek a pályára állításért. "Úgy vélem mostantól az ESA teljes jogú partnerré vált a Nemzetközi Űrállomás építésében".


Európa büszkesége az ISS-en, a Columbus laboratórium modul

A Columbus modul becsatolására február 10-én, a bedokkolás másnapján kerül sor. A projekt 2 milliárd dollárba került Európának. "Az egészet a laboratóriumokért csináljuk" - mondta Griffin. "Az űrállomáson két dolog zajlik, Megtanuljuk, hogyan lehet élni és dolgozni az űrben, amire nagy szükségünk van, mielőtt elindulunk a Mars felé. Emellett rendkívül fontosak a kutatások, melyekhez eddig elég korlátozottak voltak a lehetőségeink".

A két hónapos csúszás miatt a másik két japán modul közül az első február 14- helyett csak március közepén érkezhet meg az állomásra, a második pedig április végén, szintén az Atlantisszal, amire augusztusban még vár egy Hubble szervízküldetés is. Visszatérve az STS-122-hez, három űrsétát terveztek be, az első kettőn Walheim és Schlegel vesz részt, a harmadik pedig Walheimre és Love-ra vár. Az űrsikló február 18-án tér vissza.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Epikurosz #31
    Én eléggé szekptikus voltam ezekkel az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban, amíg el nem olvastam a General Motors által kifejlesztett villanyautó szomorú sorsát. Nem lehetett megvenni, csak bérelni, és egy adott pillanatban, miután pár száz darab futott belőle Amerikában, az összest visszavonták, és bezúzták. Durva!
  • Darth Sith #30
    teljes mértékben egyet értek veled, ezekről a dolgokról. De! Az alapprobléma az, ezzel a szénhidrogénes energia forrással, h amíg van olaj és hasonló fosszilis energiahordozó, addig ezeknek nincs piaca, mert ellesznek nyomva a multik és a multik által pénzelt kormányok által. Legalább 50 éve készen vannak a különböző környezetkímélő technológiák, és napról-napra születnek újabb technológiák, vagy az évtizedek óta létezők újabb változatai, finomításai. A technológia ma már készen van(illetve a nem teljesen kiforrottak hamar működőképessé és ipari szinten elérhetővé tehetőek, kisebb ráfordításokkal) a környezetkímélőbb, jobb hatásfokú energiaforrásokhoz és azok felhasználásához, mindössze fejlesztés kérdése, amely attól függ, hogy a politikusok mennyit költenek rá.

    Pl. vegyük a szupravezetőket. Anno a részecskegyorsítók nagyon drágák voltak(ma is azok de más okból kifolyólag most nem ez a lényeg), sokba kerültek az alapanyagok, pl mágnesek, vezetők stb.. Idővel kifejlesztették a szupravezetőt, amelynek kifejlesztése elég nagy összegekbe került, de hosszútávon megtérült mert hatványozottan csökkent a rendszer fogyasztása. Aztán újabb pénzeket kezdtek beleölni, mivel hűteni kellett ezeket az anyagokat, amely sokba került. elkezdték tehát fejleszteni az olyan szupravezetőket amelyek egyre magasabb hőmérsékleten rendelkeznek szupravezető tulajdonságokkal. Ma ott tartunk, h hatalmas pénzeket ölnek a fejlesztésbe, de lassa olyan anyagokat tudunk készíteni, amelyek szobahőmérsékleten is reendelkeznek szupravezetési képességel. És ez hosszútávon megtérül, hiszen töredék annyi energiát igényel, és amennyi pénzt megspórolunk az hosszútávon hatványozottan több mint amennyit befektettek a kifejlesztésébe. Csak hosszútávon kéne tudni gondolkodni, mert ezek a K+F mindig megtérül (98%).
  • Sanyix #29
    Ezt fejtsd ki bővebben!
  • kvp #28
    Az urkutatasbol van kozvetlen haszon is. A jelenlegi kornyezetkarosodast sem latnank ha nem lennenek megfelelo muholdak. Ha teljesen tonkrevagjuk a foldi legkort, akkor meg mindig ott lesz a nasa altal kifejlesztett technologia a marsi legkor letrehozasara, csak eppen itt helyeben kell majd hasznalni a sajat legkorunk oxigentartalmanak a szintentartasara. Lehet, hogy nem tunnek tul ertelmesnek vagy hasznosnak a jelenlegi kutatasok, de ennek a fo oka az, hogy nem kapnak eleg penzt es amit kapnak annak a nagy resze is egesz masra megy el.

    Az ursiklorol pl. a fenti cikk is azt irja, hogy sikerult megoldani az uzemanyagszenzor problemajat. A nasa egyik oldalan fent van, hogy nem a szenzor volt rossz, hanem a csatlakozoja kontakthibas. Vegul egy idos technikusnak jutott eszebe, hogy annak idejen a ballisztikus raketaknal is odaforrasztottak a drotokat, hogy ne lotyogjenek. Kiprobaltak, bevalt. Mondjk az apollo rendszereinel is az volt a jellemzo, hogy inkabb mindent forrasztotak es heggesztettek, nehogy menent kozben szetessen. Ehhez kepest mintha elfelejtettek volna az akkori tudasukat.

    A mai technikaval kb. annyi ember mehetne evente a marsra, mint amennyi az elso idokben atkelt amerikaba. Akkoriban kb. a telepesek 25% elte tul az elso evet. Ezt ma is lehetne tartani, csak manapsag ez mar nem igazan elfogadhato. Jelen korulmenyek kozott csak azokban az elszant emberekben lehet bizni akik kepesek az eletuket is kockaztatni azert hogy elerjek az urt. Es most nem a nasa fele urrepulokrol beszelek, mert azok mar annak idejen is sem voltak biztonsagosak. Vagy ahogy annak idejen az STS-1 parancsnoka Young fogalmazott (egyebkent appollos urhajoskent): 'Ne jatszunk orosz rulettet.' Nem eppen kedves megfogalmazas egy olyan embertol aki kepes volt elmenni a Holdig egy tartalekrendszerek nelkuli urhajoval.

    Ha akarnank, akkor az iss epitesere ott vannak az ariane es az energia raketak, mindketto jo lenne erre a celra. Szemelyszallitasra pedig ott van a sojuz sorozat, ami ha eleg kis meretu is, de legalabb mukodik. Ugyanaz a raketatipus van alatta, mint ami annak idejen gagarin alatt volt, tehat eleg kiforrott technologia. Hold vagy marsutazashoz pegig az iss lenne a jo bazis, mivel ott olcson lehet nagy urhajokat epiteni, amiket nem kell mar osszeszerelve kijuttatni a gravitcios terbol.

    Szerintem lenyeges celok:
    -olcso es hatekony hajtomuvek megepitese, az ezekhez hasznalt reaktorok a Foldon is jol jonnenek
    -olcso es egyszeru atmoszferageneratorok kifejlesztese, ezekre nemsokara a Foldon is szukseg lesz
    -olcso uzemanyaggeneratorok lehrehozasa, amik legkori szendioxidot hasznalnak, ez a Foldon is mukodne, a legkori szendioxidbol uzemanyagot eloallitva

    Ha ezek sikerulnenek, akkor a szenhidrogenek mar csak energiatarolok lennenek, hiszen nuklearis energiabol eloallitott aramot tarolnanak. A rendszer mellekhatasa, hogy csokkenti a legkor szendioxidtartalmat es szukseg eseten a tengerbol felszabadulo metan is kiszurheto vele. Alapvetoen szabadon tudnank a legkor osszetetelet modositani, meghozza a meglefo szenhidrogenalapu rendszerek lecserelese nelkul. Nem egy energiahatekony megoldas, de sokkal egyszerubben megvalosithato mint mukodo hidrogencellas rendszereket kesziteni es kiepiteni, mindemellett a nuklearis energia viszonylag boven all a rendelkezesunkre. (ps: aki nem hisz az urkutatas hasznaban, annak csak annyit, hogy az elso hasznalhato hidrogencellakat meg az ursiklok kaptak annak idejen)
  • Epikurosz #27
    Gondolatkísérlet:
    Milyen őrültségbe tudták, tudják, tudnák belehajszolni a tudósok a királyt, és vele a népet (taccsra vágni az államkincstárt)?

    Egyitomban a piramisok építése biztos nem a fáraó ötlete volt, inkább a pihent agyú tudóspapoké. (Figyelem, voltak hóhérpapok is, Ómexikóban.)

    Nos, a piramisok építése tényleg őrültség volt, de valahogy az Egyiptomiak túlélték, sőt profitáltak belőle, persze idővel.

    Az ISS, és az ITER mérhetők, talán, azokhoz a vállalkozásokhoz.
    Én azon csodálkozom, hogyan sikerült meggyőzni a mai fáraókat?
    Kara kánként folytatom tanításom.
  • Epikurosz #26
    Már ellőttem ezt a poént a szomszádban, de tetszik: a "sőt" a hajszál a levesedben. :-)

    Pedig amúgy egyetértünk, meg pláne a Munkással.
    De amúgy kíváncsi vagyok, hogy tudtok-e mutatni nekem egy olyan államfőt, miniszterelnököt, aki előtt egy tudós megemelné a kalapját?
    A hatalom és a tudomány ennyire összeférhetetlen lenne?
    Pedig a dolgok nem indultak olyan rosszul: Imhotep a fáraó után a második méltóság volt (évszázadokkal később istenné avatták), Nagy Sándort Arisztotelész okította a kormányzás művészetére, Rudolf császár prágai várkastélyában tudományos és alkímista kísérleteket végzett é.í.t.
    Az odáig rendben van, hogy az államnak szét kellett válnia az egyháztól, de a tudományak is el kellett különülnie, ráadásul ennyire?
    A pénzvilág is elvileg elkülönült (FED igen, MNB kevésbé), névleg a törvényhozás és az igazságszolgáltatás is, az igazgatásrendészet ellenben teljesen kormányszolga.

    Már csak arra lennék kíváncsi, milyen pecsenyét süt a Tudományos Akadémia, itt és Amcsiban.
    (Állítólag párszáz dolcsiért tagjává fogad a New York Academy of Science.)
  • zoltanr84 #25
    En ott voltam a kilovesen. Itt megnezhetitek a felvetelem: http://www.youtube.com/watch?v=bdIzJ_Q88v8
  • Su0my #24
    az az igazság, hogy ha az Oscar-gála kultúrát, értéket közvetítő filmekről szólna, üsse kavics... csak ugye..
  • Munkas #23
    Hát ez igaz :( De sajna ez is a média „érdeme”.
    Manapság sokkal nagyobb a presztízse egy Oscarnak, mint egy Nobel díjnak. És ezt az emberek természetesnek veszik. Így pénzből is több megy oda ahol filmeket csinálnak, mint ahol tudományt.
    (Az alkalmazott kutatásoktól eltekintve, mert ott gyorsabban megtérül a befektetés, így nem igazán vethető össze a „művészettel”).
  • Su0my #22
    "Az meg a politikusok szerint több szavazót jelent, ha 1%-al több nyugdíjat osztanak, mint hogy űrbázist építünk… Pedig nem biztos."

    Hát pedig én úgy látom, hogy pl MO-n, ha két újságot tennél egymás mellé, egyiken mittomén Kelemen Anna lenne pucéran és mellette Győzike só újra folytatódik, lehet, hogy jobban fogyna, mint a mellette levő, megtaláltuk az első értelmes idegen életet és hogyan utazzunk egy másik galaxisba szalagcímű ...
További bejegyzések a fórumban...