Figyelőnet
Tízezer harci robot Irakban
A robotok már most jelentős szerepet játszanak az iraki hadműveletekben, az amerikai hadsereg szerint azonban még fejlődniük kell a harci képességeik területén.
Egyre többször vetnek be veszélyes akciókban robotokat Irakban az amerikai hadsereg katonái. A amerikai katonairobot-program vezetője – Charles Cartwright vezérőrnagy – egy robotikai konferencián elmondta, hogy már mintegy 10 000 robotot vetettek be eddig az iraki háborús térségben különböző feladatokra.
A most alkalmazásban álló robotok általában távolról irányítható eszközök, amelyek jórészt a olyan veszélyes feladatokat látnak el, mint az aknák és más robbanószerkezetek távoli hatástalanítása, illetve a katonák számára veszélyes területek, épületek felderítése. Mielőtt a szerkezeteket komolyabb feladatokra is bevetnék, mindenképpen javítani kell a kommunikációs képességeiket, és nem elhanyagolható a célpontazonosítás fejlesztése is, hiszen fontos szempont, hogy a robot képes legyen megkülönböztetni az ellenséget a civilektől, esetleg a saját hús-vér bajtársaktól.
A RoboConference 2006 másik meglepetése a Microsoft bejelentése volt, amelyben leleplezték legújabb robotikai fejlesztésekkel foglalkozó kutatólaboratóriumukat. A Microsoft Robotics Stúdió egy olyan vezérlőnyelv kifejlesztésén dolgozik, amely egységessé tehetné a jelenleg még szabványok nélkül dolgozó robotikát. A szkeptikusan fogadott bejelentésben a Microsoft képviselője kifejtette, hogy egységes irányító nyelv (operációs rendszer) nélkül a robotika fejlődése sok szálon futó párhuzamos fejlesztések tömegét produkálhatja, anélkül, hogy ezek a fejlesztések kompatibilis rendszereket alkotnának.
A robotok látása, hallása, sőt szaglása is erősen fejlődik, a mesterséges intelligencia kutatása viszont továbbra sem tud egyértelmű válaszokat adni a manapság felmerülő kihívásokra, így a robotok továbbra is általában automechanikus vagy távírányítással végezhető feladatokat látnak el. A világ autóiparában ugyan felváltották a legtöbbször igen drága emberi munkaerő egy részét, azonban a hétköznapokban továbbra is alig érezhető az előretörésük. A játékipar is hamar kiábrándult a szögletes formákból, s manapság egyre kevesebben hiányolják az időközben kiszenvedett Aibót (robotkutya) a játékboltok polcain.
Vitathatatlan érdemeket szereztek azonban a robotok az űrkutatás területén, a Marson folyó kutatások, a mélytengeri feladatok javát már olyan szerkezetek végzik, amelyek olyan körülmények között is képesek tevékenykedni, amelyet az emberi szervezet tartósan elviselni nem képes. Az, hogy a háborúkból mikor veszik ki a részüket aktívabban, az a közeli jövőben kerülhet megválaszolásra. Sajnos ez a lépés olyan etikai törvényeket is megsérthet, amelyeket már Asimov is felvetett műveiben.
Egyre többször vetnek be veszélyes akciókban robotokat Irakban az amerikai hadsereg katonái. A amerikai katonairobot-program vezetője – Charles Cartwright vezérőrnagy – egy robotikai konferencián elmondta, hogy már mintegy 10 000 robotot vetettek be eddig az iraki háborús térségben különböző feladatokra.
A most alkalmazásban álló robotok általában távolról irányítható eszközök, amelyek jórészt a olyan veszélyes feladatokat látnak el, mint az aknák és más robbanószerkezetek távoli hatástalanítása, illetve a katonák számára veszélyes területek, épületek felderítése. Mielőtt a szerkezeteket komolyabb feladatokra is bevetnék, mindenképpen javítani kell a kommunikációs képességeiket, és nem elhanyagolható a célpontazonosítás fejlesztése is, hiszen fontos szempont, hogy a robot képes legyen megkülönböztetni az ellenséget a civilektől, esetleg a saját hús-vér bajtársaktól.
A RoboConference 2006 másik meglepetése a Microsoft bejelentése volt, amelyben leleplezték legújabb robotikai fejlesztésekkel foglalkozó kutatólaboratóriumukat. A Microsoft Robotics Stúdió egy olyan vezérlőnyelv kifejlesztésén dolgozik, amely egységessé tehetné a jelenleg még szabványok nélkül dolgozó robotikát. A szkeptikusan fogadott bejelentésben a Microsoft képviselője kifejtette, hogy egységes irányító nyelv (operációs rendszer) nélkül a robotika fejlődése sok szálon futó párhuzamos fejlesztések tömegét produkálhatja, anélkül, hogy ezek a fejlesztések kompatibilis rendszereket alkotnának.
A robotok látása, hallása, sőt szaglása is erősen fejlődik, a mesterséges intelligencia kutatása viszont továbbra sem tud egyértelmű válaszokat adni a manapság felmerülő kihívásokra, így a robotok továbbra is általában automechanikus vagy távírányítással végezhető feladatokat látnak el. A világ autóiparában ugyan felváltották a legtöbbször igen drága emberi munkaerő egy részét, azonban a hétköznapokban továbbra is alig érezhető az előretörésük. A játékipar is hamar kiábrándult a szögletes formákból, s manapság egyre kevesebben hiányolják az időközben kiszenvedett Aibót (robotkutya) a játékboltok polcain.
Vitathatatlan érdemeket szereztek azonban a robotok az űrkutatás területén, a Marson folyó kutatások, a mélytengeri feladatok javát már olyan szerkezetek végzik, amelyek olyan körülmények között is képesek tevékenykedni, amelyet az emberi szervezet tartósan elviselni nem képes. Az, hogy a háborúkból mikor veszik ki a részüket aktívabban, az a közeli jövőben kerülhet megválaszolásra. Sajnos ez a lépés olyan etikai törvényeket is megsérthet, amelyeket már Asimov is felvetett műveiben.