Hunter
Hány áldozata lehet az atomkísérleteknek?
Egy újonnan napvilágot látott jelentés szerint a Hideg Háború évei alatt lezajlott nukleáris fegyver kísérletek 11000 amerikainál okoztak végzetes rákbetegséget. Szakértők szerint valószínű, hogy más országokban is több ezren haltak meg.
A jelentést az Egyesült Államok Egészségügy Minisztériuma készítette a Kongresszus számára, ez az első lépés, amiben megpróbálják megbecsülni az atmoszférikus kísérleti programok által okozott halálos megbetegedések számát. 1951. és 1963. között 390 nukleáris bombát robbantottak fel a föld alatt, 205-öt az amerikaiak, 160-at a szovjetek, 21-et a britek és négyet a franciák. A robbantásokból származó szennyeződés bejárta a földgolyót, kitéve az egész világ lakosságát a radioaktív sugárzásnak. A tudósok már régóta megjósolták, hogy ez megdobhatja a rák kialakulásának esélyét, mostanáig azonban nem próbálták felmérni, hogy milyen mértékben.
Az új jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az atomkísérleteknek tulajdonítható rákban elhunytak száma az amerikaiak körében 1951. és 2000. között elérte a 11000-t. Ebbe beleszámították a stroncium 90 következtében kialakuló leukémiát, valamint a más izotópok által kiváltott rákos megbetegedéseket is.
"Ez elég pontos becslés a nukleáris szennyeződés az amerikai lakosságra gyakorolt hatását nézve, azonban csak egy része a történetnek" - mondta Dudley Goodhead, a brit Orvosi Kutató Tanács vezető sugárzási specialistája.
"Hasonló feltevések alapján több tízezer áldozatot vehetünk számba világszerte, mivel a légköri teszteknek köszönhetően mindenhová eljutott a szennyeződés" - tette hozzá. A robbantások helyszínei főként a Nevadai sivatag, csendes-óceáni szigetek, valamint egyes kazahsztáni és orosz területek voltak. A légköri teszteket 1963-ban tiltotta be a Részleges Tilalmi Egyezmény, mindezek ellenére több tucat ilyen kísérletet végeztek még Franciaországban és Kínában.
A jelentés, melyet Tom Harken szenátor eszközölt ki, nem vette figyelembe az 1963 utáni robbantásokból származó szennyeződéseket, sőt azt a hét légköri robbantást sem, amit 1951 előtt végeztek el, beleértve olyanokat, mint ami Hirosimát és Nagaszakit érte 1945-ben. A becsült 11000 haláleset nem foglalja magában azokat, akik a radioaktív részecskék belégzésével vagy elnyelésével fertőződtek. Ennek okán az Energia és Környezeti Kutató Intézet vitatja az eredményeket, szerintük a szám 17000 körüli lehet.
Az amerikai bizonyíték valószínűleg más országok esetében is felkelti az igényt, hogy szembenézzenek az atomkísérletek által követelt áldozatok számával. "Borzalmas örökség ez" - mondta Sue Roff, sugárzáskutató, a Dundee Egyetem munkatársa. "Az önelégült kormányzatok, akik a környezeti sugárzás elfogadható szinten tartásáról papolnak, most újra magukba nézhetnek".
A jelentést az Egyesült Államok Egészségügy Minisztériuma készítette a Kongresszus számára, ez az első lépés, amiben megpróbálják megbecsülni az atmoszférikus kísérleti programok által okozott halálos megbetegedések számát. 1951. és 1963. között 390 nukleáris bombát robbantottak fel a föld alatt, 205-öt az amerikaiak, 160-at a szovjetek, 21-et a britek és négyet a franciák. A robbantásokból származó szennyeződés bejárta a földgolyót, kitéve az egész világ lakosságát a radioaktív sugárzásnak. A tudósok már régóta megjósolták, hogy ez megdobhatja a rák kialakulásának esélyét, mostanáig azonban nem próbálták felmérni, hogy milyen mértékben.
Az új jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az atomkísérleteknek tulajdonítható rákban elhunytak száma az amerikaiak körében 1951. és 2000. között elérte a 11000-t. Ebbe beleszámították a stroncium 90 következtében kialakuló leukémiát, valamint a más izotópok által kiváltott rákos megbetegedéseket is.
"Ez elég pontos becslés a nukleáris szennyeződés az amerikai lakosságra gyakorolt hatását nézve, azonban csak egy része a történetnek" - mondta Dudley Goodhead, a brit Orvosi Kutató Tanács vezető sugárzási specialistája.
"Hasonló feltevések alapján több tízezer áldozatot vehetünk számba világszerte, mivel a légköri teszteknek köszönhetően mindenhová eljutott a szennyeződés" - tette hozzá. A robbantások helyszínei főként a Nevadai sivatag, csendes-óceáni szigetek, valamint egyes kazahsztáni és orosz területek voltak. A légköri teszteket 1963-ban tiltotta be a Részleges Tilalmi Egyezmény, mindezek ellenére több tucat ilyen kísérletet végeztek még Franciaországban és Kínában.
A jelentés, melyet Tom Harken szenátor eszközölt ki, nem vette figyelembe az 1963 utáni robbantásokból származó szennyeződéseket, sőt azt a hét légköri robbantást sem, amit 1951 előtt végeztek el, beleértve olyanokat, mint ami Hirosimát és Nagaszakit érte 1945-ben. A becsült 11000 haláleset nem foglalja magában azokat, akik a radioaktív részecskék belégzésével vagy elnyelésével fertőződtek. Ennek okán az Energia és Környezeti Kutató Intézet vitatja az eredményeket, szerintük a szám 17000 körüli lehet.
Az amerikai bizonyíték valószínűleg más országok esetében is felkelti az igényt, hogy szembenézzenek az atomkísérletek által követelt áldozatok számával. "Borzalmas örökség ez" - mondta Sue Roff, sugárzáskutató, a Dundee Egyetem munkatársa. "Az önelégült kormányzatok, akik a környezeti sugárzás elfogadható szinten tartásáról papolnak, most újra magukba nézhetnek".