Gyurkity Péter
Európai Hold-küldetést vizionálnak
Az ESA 2025 előtt kezdené meg a helyszíni kitermelést, felkészülve a hosszabb tartózkodásra.
Az elmúlt 2-3 évben több nagyhatalom, illetve az alájuk tartozó űrügynökségek jelezték, hogy komolyan foglalkoznak a Holdon való leszállás, valamint a visszatérés gondolatával, erre pedig a következő évtized első felében kerülne sor, mielőtt a Marsot vennénk célba. A jelek szerint Európa sem akar lemaradni, az ESA 2025-ig valósítaná meg az első nagyobb küldetést.
Az ArianeGroup a napokban jelentette be, hogy megbízást kaptak az Európai Űrügynökségtől egy komolyabb Hold-küldetés 2025-ig való esetleges megvalósítására vonatkozóan. A cél egyelőre még nem az lenne, hogy ismét embereket juttassunk el égi kísérőnk felszínére, itt „mindössze” a regolit helyszíni, automatizált kitermelését kellene megoldani, amely a későbbiekben biztosítaná az üzemanyagot és az utánpótlást a hosszabb küldetésekhez, valamint a hosszabb emberi tartózkodáshoz, már amennyiben ez valóban bekövetkezne. Az itt kitermelt anyagokat később akár a Földön is hasznosíthatnánk, az ESA legalábbis nem zárja ki ennek lehetőségét. Ezzel persze közvetlenül versenybe kerülnénk az amerikai, kínai, indiai és japán riválisokkal, akik szintén tervezik a Holddal kapcsolatos saját expedícióikat.
A cég jelenleg is rendelkezik olyan típussal, amely elindíthatna minket ezen az úton. Az Ariane-64 rakéta (amely tulajdonképpen az Ariane-6 egyszerre 4 gyorsítórakétával ellátott változata) 8,5 metrikus tonna hasznos terhet vihetne magával, az illetékesek azt remélik, hogy ez elegendő lesz a Hold-küldetésekhez, emellett azonban nyilván szükség lesz a robotikus landolóegységekre, valamint a bányászati rendszerekre, amelyeket 9 magáncég bevonásával és ezek versenyeztetésével szeretne kifejleszteni az ESA. A regolit bányászásával elsősorban oxigént és vizet állítanának elő, amely megteremtené az alapokat a hosszabb emberi tartózkodás megvalósításához, amely így ezen a területen nem igényelne folyamatos utánpótlást a Földről – ehhez jönne még a további anyagok felhasználása, vagy akár a Földre való szállítása, további alkalmazás céljából.
Az ArianeGroup egy év alatt dolgozhatja ki a főbb vonalakat, a megvalósítás ezt követően indulna el, amennyiben megkapják a zöld jelzést.
Az elmúlt 2-3 évben több nagyhatalom, illetve az alájuk tartozó űrügynökségek jelezték, hogy komolyan foglalkoznak a Holdon való leszállás, valamint a visszatérés gondolatával, erre pedig a következő évtized első felében kerülne sor, mielőtt a Marsot vennénk célba. A jelek szerint Európa sem akar lemaradni, az ESA 2025-ig valósítaná meg az első nagyobb küldetést.
Az ArianeGroup a napokban jelentette be, hogy megbízást kaptak az Európai Űrügynökségtől egy komolyabb Hold-küldetés 2025-ig való esetleges megvalósítására vonatkozóan. A cél egyelőre még nem az lenne, hogy ismét embereket juttassunk el égi kísérőnk felszínére, itt „mindössze” a regolit helyszíni, automatizált kitermelését kellene megoldani, amely a későbbiekben biztosítaná az üzemanyagot és az utánpótlást a hosszabb küldetésekhez, valamint a hosszabb emberi tartózkodáshoz, már amennyiben ez valóban bekövetkezne. Az itt kitermelt anyagokat később akár a Földön is hasznosíthatnánk, az ESA legalábbis nem zárja ki ennek lehetőségét. Ezzel persze közvetlenül versenybe kerülnénk az amerikai, kínai, indiai és japán riválisokkal, akik szintén tervezik a Holddal kapcsolatos saját expedícióikat.
A cég jelenleg is rendelkezik olyan típussal, amely elindíthatna minket ezen az úton. Az Ariane-64 rakéta (amely tulajdonképpen az Ariane-6 egyszerre 4 gyorsítórakétával ellátott változata) 8,5 metrikus tonna hasznos terhet vihetne magával, az illetékesek azt remélik, hogy ez elegendő lesz a Hold-küldetésekhez, emellett azonban nyilván szükség lesz a robotikus landolóegységekre, valamint a bányászati rendszerekre, amelyeket 9 magáncég bevonásával és ezek versenyeztetésével szeretne kifejleszteni az ESA. A regolit bányászásával elsősorban oxigént és vizet állítanának elő, amely megteremtené az alapokat a hosszabb emberi tartózkodás megvalósításához, amely így ezen a területen nem igényelne folyamatos utánpótlást a Földről – ehhez jönne még a további anyagok felhasználása, vagy akár a Földre való szállítása, további alkalmazás céljából.
Az ArianeGroup egy év alatt dolgozhatja ki a főbb vonalakat, a megvalósítás ezt követően indulna el, amennyiben megkapják a zöld jelzést.