Gyurkity Péter
Kitartó szárazság okozta a maják eltűnését
A két évszázadon át tartó klímaváltozás komoly szerepet játszhatott ebben.
A régészeket hosszú ideje foglalkoztatja a maja civiláció bukása, annak eltűnése, amelyet a 9. századra tesznek, az eddigi leletek szerint ugyanis ekkor omlottak össze ezek a nagy várostársadalmak és tűntek el a nagyobb dinasztiák. Egy új kutatás szerint egy hosszú, a szokásosnál jóval szárazabb időszak lehet a fő felelős a változásokért.
Legutóbb a témában arról számoltunk be, hogy Mexikóban piramist találtak a piramisban, most pedig a klímaváltozással kapcsolatban jelentek meg újabb eredmények, a Cambridge Egyetem és a Floridai Egyetem szakembereinek közös munkája révén. Ebből kiderül, hogy a víz izotópjait vizsgálták meg egy helyi tóban, a Chichancanab-tó, pontosabban az ott meglévő mész kristályos szerkezetében rekedt vízmaradványok mintái pedig arra utalnak, hogy itt nagyon is komoly változások következtek be Kr. u. 800 és 1000 között. Az oxigén-18 és a hidrogén-2 fokozottabb jelenléte alapján a nehezebb izotópok maradtak itt meg, a könnyebb példányok ugyanis az erősebb párolgással távoztak a tóból. Ebből következtettek arra, hogy nagy szárazság sújtotta a területet, ami a csapadék mértékének visszaesését és a páratartalom csökkenését jelentette.
A részletes eredmények alapján a klasszikus, vagyis a nagy épületek és kiterjedt városok által fémjelzett maja kor végét jelentő időszakban megfigyelhető összeomlást az éves csapadék mennyiségének 41 és 54 százalék közötti visszaesése okozhatta, egyes időszakokban azonban ez akár a 70 százalékot is elérhette. A relatív páratartalom a mai körülményekhez képest 2-7 százalékkal volt alacsonyabb, ez pedig a már említett, jóval korábban megfigyelt és visszaigazolt összeomláshoz vezetett. A nagy városok kiürültek, a komoly dinasztiák eltűntek, és bár a maja nép még ezt követően is jelen volt a régióban (hiszen a posztklasszikus időszak 1000-től egészen 1539-ig tartott), többé nem játszottak fontos katonai vagy politikai szerepet, mivel gazdasági és politikai erejük teljesen kimerült.
A régészek korábban a kereskedelmi útvonalak megváltozásával, háborúval és megszállással, valamint a környezeti pusztítással is magyarázták az összeomlást, a jelek szerint azonban a klíma változása volt az elsődleges tényező.
A régészeket hosszú ideje foglalkoztatja a maja civiláció bukása, annak eltűnése, amelyet a 9. századra tesznek, az eddigi leletek szerint ugyanis ekkor omlottak össze ezek a nagy várostársadalmak és tűntek el a nagyobb dinasztiák. Egy új kutatás szerint egy hosszú, a szokásosnál jóval szárazabb időszak lehet a fő felelős a változásokért.
Legutóbb a témában arról számoltunk be, hogy Mexikóban piramist találtak a piramisban, most pedig a klímaváltozással kapcsolatban jelentek meg újabb eredmények, a Cambridge Egyetem és a Floridai Egyetem szakembereinek közös munkája révén. Ebből kiderül, hogy a víz izotópjait vizsgálták meg egy helyi tóban, a Chichancanab-tó, pontosabban az ott meglévő mész kristályos szerkezetében rekedt vízmaradványok mintái pedig arra utalnak, hogy itt nagyon is komoly változások következtek be Kr. u. 800 és 1000 között. Az oxigén-18 és a hidrogén-2 fokozottabb jelenléte alapján a nehezebb izotópok maradtak itt meg, a könnyebb példányok ugyanis az erősebb párolgással távoztak a tóból. Ebből következtettek arra, hogy nagy szárazság sújtotta a területet, ami a csapadék mértékének visszaesését és a páratartalom csökkenését jelentette.
A részletes eredmények alapján a klasszikus, vagyis a nagy épületek és kiterjedt városok által fémjelzett maja kor végét jelentő időszakban megfigyelhető összeomlást az éves csapadék mennyiségének 41 és 54 százalék közötti visszaesése okozhatta, egyes időszakokban azonban ez akár a 70 százalékot is elérhette. A relatív páratartalom a mai körülményekhez képest 2-7 százalékkal volt alacsonyabb, ez pedig a már említett, jóval korábban megfigyelt és visszaigazolt összeomláshoz vezetett. A nagy városok kiürültek, a komoly dinasztiák eltűntek, és bár a maja nép még ezt követően is jelen volt a régióban (hiszen a posztklasszikus időszak 1000-től egészen 1539-ig tartott), többé nem játszottak fontos katonai vagy politikai szerepet, mivel gazdasági és politikai erejük teljesen kimerült.
A régészek korábban a kereskedelmi útvonalak megváltozásával, háborúval és megszállással, valamint a környezeti pusztítással is magyarázták az összeomlást, a jelek szerint azonban a klíma változása volt az elsődleges tényező.