Gyurkity Péter
Ismét fúr a Curiosity
A fúró másfél év után ismét működik, már csak a begyűjtést kell megoldani.
A NASA marsjárójának fontosabb eredményeiről mi is folyamatosan beszámolunk, legutóbb arról írtunk, hogy ez már 2 ezer marsi napon is túl van. A szakemberek számára az utóbbi hónapokban a fúró okozott gondokat, a jelek szerint azonban ezt most sikerült áthidalniuk.
A hivatalos közleményből kiderül, hogy a JPL mérnökei egy trükkel álltak elő, hogy megoldják a problémát. 2016 végén ugyanis gondok akadtak a fúróval, pontosabban a két oldalon alkalmazott stabilizáló lábak motorjával, amely felmondta a szolgálatot, így a lábakat nem tudták kinyújtani, hogy biztosítsák a fúrófej épségét. Az utóbbi hónapokban több alternatívát is kidolgoztak, a jelek szerint azonban megtalálták a működőképes alternatívát, amely gyakorlatilag abból áll, hogy a fúrót a stabilizáló lábakon túlra nyújtják ki (a 2,1 méteres robotkar végén), ezt erősebben nyomva a kijelölt kőzetnek. Tehát az új technika (Feed Extended Drilling) alkalmazásával a marsjáró fúrója a robotkar erejét is használja fúrás során, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember falat fúr.
Ezzel a módszerrel sikerült egy 5 centiméteres lyukat fúrni, vagyis a kísérlet sikerrel zárult. Korábban ugyan már kipróbálták ezt az eljárást, akkor azonban mindössze 1,3 centimétert sikerült előrehaladniuk, ami nem elegendő a mintavételhez. Mivel a fúrás maga a jelek szerint működik, már csak a begyűjtést kell megoldani, ami valószínűleg úgy jöhet össze, hogy a fúróról lerázzák a begyűjtött port, amelyet azután az erre hivatott műszerekkel vizsgálnak majd meg. Ez utóbbi módszert még tesztelniük kell, a siker így nem garantált, a mostani hír azonban mindenképpen biztató. Amennyiben a begyűjtés is összejön, folytatódhat a talaj vizsgálata, amellyel betekintést nyerünk a bolygó múltjába.
"A csapat óriási leleményességgel fejlesztette ki az új fúrási technikát és valósította azt meg egy másik bolygón" - mondta Steve Lee, a Curiosity projektmenedzsere. A fúrás a Mars kutatása szempontjából alapvető fontosságú feladat. A Curiosityn belül két laboratórium van, amelyek képesek vegyi és ásványtani elemzéseket végezni kőzet- és talajmintákon. Az eddigi minták a Gale-kráterből származnak, amelyeket a marsjáró 2012 óta vizsgál. A Curiosity csapata izgatottan dolgozott a fúró fejlesztésén, hogy elkészüljön vele, mielőtt a marsjáró elhagyja a jelenlegi helyszínt, a Vera Rubin hegyvonulatot.
A Curiosity korábban igazolta, a landolóhelyként szolgáló, 154 kilométer széles kráter korábban (évmilliárdokkal ezelőtt) egy méretes tó volt, most pedig a Sharp-hegy lábán kapaszkodik szép lassan felfelé, hogy újabb bizonyítékokat találjon a melegebb és zordabb időszakok váltakozására.
A NASA marsjárójának fontosabb eredményeiről mi is folyamatosan beszámolunk, legutóbb arról írtunk, hogy ez már 2 ezer marsi napon is túl van. A szakemberek számára az utóbbi hónapokban a fúró okozott gondokat, a jelek szerint azonban ezt most sikerült áthidalniuk.
A hivatalos közleményből kiderül, hogy a JPL mérnökei egy trükkel álltak elő, hogy megoldják a problémát. 2016 végén ugyanis gondok akadtak a fúróval, pontosabban a két oldalon alkalmazott stabilizáló lábak motorjával, amely felmondta a szolgálatot, így a lábakat nem tudták kinyújtani, hogy biztosítsák a fúrófej épségét. Az utóbbi hónapokban több alternatívát is kidolgoztak, a jelek szerint azonban megtalálták a működőképes alternatívát, amely gyakorlatilag abból áll, hogy a fúrót a stabilizáló lábakon túlra nyújtják ki (a 2,1 méteres robotkar végén), ezt erősebben nyomva a kijelölt kőzetnek. Tehát az új technika (Feed Extended Drilling) alkalmazásával a marsjáró fúrója a robotkar erejét is használja fúrás során, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember falat fúr.
Ezzel a módszerrel sikerült egy 5 centiméteres lyukat fúrni, vagyis a kísérlet sikerrel zárult. Korábban ugyan már kipróbálták ezt az eljárást, akkor azonban mindössze 1,3 centimétert sikerült előrehaladniuk, ami nem elegendő a mintavételhez. Mivel a fúrás maga a jelek szerint működik, már csak a begyűjtést kell megoldani, ami valószínűleg úgy jöhet össze, hogy a fúróról lerázzák a begyűjtött port, amelyet azután az erre hivatott műszerekkel vizsgálnak majd meg. Ez utóbbi módszert még tesztelniük kell, a siker így nem garantált, a mostani hír azonban mindenképpen biztató. Amennyiben a begyűjtés is összejön, folytatódhat a talaj vizsgálata, amellyel betekintést nyerünk a bolygó múltjába.
"A csapat óriási leleményességgel fejlesztette ki az új fúrási technikát és valósította azt meg egy másik bolygón" - mondta Steve Lee, a Curiosity projektmenedzsere. A fúrás a Mars kutatása szempontjából alapvető fontosságú feladat. A Curiosityn belül két laboratórium van, amelyek képesek vegyi és ásványtani elemzéseket végezni kőzet- és talajmintákon. Az eddigi minták a Gale-kráterből származnak, amelyeket a marsjáró 2012 óta vizsgál. A Curiosity csapata izgatottan dolgozott a fúró fejlesztésén, hogy elkészüljön vele, mielőtt a marsjáró elhagyja a jelenlegi helyszínt, a Vera Rubin hegyvonulatot.
A Curiosity korábban igazolta, a landolóhelyként szolgáló, 154 kilométer széles kráter korábban (évmilliárdokkal ezelőtt) egy méretes tó volt, most pedig a Sharp-hegy lábán kapaszkodik szép lassan felfelé, hogy újabb bizonyítékokat találjon a melegebb és zordabb időszakok váltakozására.