Gyurkity Péter
A Vénusz és a Jupiter alakította a földi életet
Ezt gyanítják a kutatók egy, a klímával kapcsolatos új tanulmányban.
Amerikai szakemberekből álló csapat vizsgált meg az elmúlt hónapokban egy arizonai nemzeti parkból eredő mintákat, amelyek a régmúltba, a klíma alakulásába engedtek számukra bepillantást. Az eredményekből arra következtettek, hogy égi szomszédaink gravitációs hatása is szerepet játszott ebben, ezáltal pedig az élet alakulásába is beleszólhattak.
A napokban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Rutgers Egyetem kutatói a mintákban meglévő cirkon és az egyéb adatok (a mágneses pólusok váltakozása) révén egy érdekes, 405 ezer éves periódust véltek felfedezni, amely a szezonális változások erősebb hatását eredményezte ezen időközönként, vagyis mind az esőzések, mind pedig a szárazságok extrém jelleget nyertek, a nyarak forróbbá, a telek pedig hidegebbé váltak. Ezt a Vénusz és a Jupiter gravitációs hatásával magyarázzák, aminek révén a Föld pályája a időszakosan a tökéletes körhöz közel állóról egy nagyjából 5 százalékkal elnyújtott alakra módosul, utolsó alkalommal nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt idézve elő ilyen változást.
A szakemberek számára fontos tényező, hogy a minták révén egészen a késő triászig mehettek vissza a múltba, hiszen mintegy 215 millió évre vezették vissza a fent említett folyamatot, miközben a klíma változásaival kapcsolatos, jelenleg rendelkezésünkre álló modellek csak nagyjából 50 millió évre nyúlnak vissza. Konkrét összefüggésre utaló jeleket látnak a gravitációs hatás, a klíma változása, valamint az élet alakulása között, bár ez utóbbi egyelőre csak spekuláció, hiszen azt nem tudjuk pontosan, hogy a klíma periódusai miként alakították az élet jellemzőit és lehetséges pályáit. Bizonyíték hiányában egyelőre a vita folytatódik, hiszen az eddigi eredmények önmagukban is fontos előrelépést jelentenek az észak-amerikai késő triász megismerésében, így a fogadtatás többnyire pozitív.
A munka folytatódik, itt nyilván sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Tekintettel arra, hogy potenciálisan a dinoszauruszok korával kapcsolatban is megtudhatunk újabb részleteket, ezt mindenképpen komoly figyelem kíséri majd.
Amerikai szakemberekből álló csapat vizsgált meg az elmúlt hónapokban egy arizonai nemzeti parkból eredő mintákat, amelyek a régmúltba, a klíma alakulásába engedtek számukra bepillantást. Az eredményekből arra következtettek, hogy égi szomszédaink gravitációs hatása is szerepet játszott ebben, ezáltal pedig az élet alakulásába is beleszólhattak.
A napokban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Rutgers Egyetem kutatói a mintákban meglévő cirkon és az egyéb adatok (a mágneses pólusok váltakozása) révén egy érdekes, 405 ezer éves periódust véltek felfedezni, amely a szezonális változások erősebb hatását eredményezte ezen időközönként, vagyis mind az esőzések, mind pedig a szárazságok extrém jelleget nyertek, a nyarak forróbbá, a telek pedig hidegebbé váltak. Ezt a Vénusz és a Jupiter gravitációs hatásával magyarázzák, aminek révén a Föld pályája a időszakosan a tökéletes körhöz közel állóról egy nagyjából 5 százalékkal elnyújtott alakra módosul, utolsó alkalommal nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt idézve elő ilyen változást.
A szakemberek számára fontos tényező, hogy a minták révén egészen a késő triászig mehettek vissza a múltba, hiszen mintegy 215 millió évre vezették vissza a fent említett folyamatot, miközben a klíma változásaival kapcsolatos, jelenleg rendelkezésünkre álló modellek csak nagyjából 50 millió évre nyúlnak vissza. Konkrét összefüggésre utaló jeleket látnak a gravitációs hatás, a klíma változása, valamint az élet alakulása között, bár ez utóbbi egyelőre csak spekuláció, hiszen azt nem tudjuk pontosan, hogy a klíma periódusai miként alakították az élet jellemzőit és lehetséges pályáit. Bizonyíték hiányában egyelőre a vita folytatódik, hiszen az eddigi eredmények önmagukban is fontos előrelépést jelentenek az észak-amerikai késő triász megismerésében, így a fogadtatás többnyire pozitív.
A munka folytatódik, itt nyilván sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Tekintettel arra, hogy potenciálisan a dinoszauruszok korával kapcsolatban is megtudhatunk újabb részleteket, ezt mindenképpen komoly figyelem kíséri majd.