Gyurkity Péter

A Vénusz és a Jupiter alakította a földi életet

Ezt gyanítják a kutatók egy, a klímával kapcsolatos új tanulmányban.

Amerikai szakemberekből álló csapat vizsgált meg az elmúlt hónapokban egy arizonai nemzeti parkból eredő mintákat, amelyek a régmúltba, a klíma alakulásába engedtek számukra bepillantást. Az eredményekből arra következtettek, hogy égi szomszédaink gravitációs hatása is szerepet játszott ebben, ezáltal pedig az élet alakulásába is beleszólhattak.

A napokban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Rutgers Egyetem kutatói a mintákban meglévő cirkon és az egyéb adatok (a mágneses pólusok váltakozása) révén egy érdekes, 405 ezer éves periódust véltek felfedezni, amely a szezonális változások erősebb hatását eredményezte ezen időközönként, vagyis mind az esőzések, mind pedig a szárazságok extrém jelleget nyertek, a nyarak forróbbá, a telek pedig hidegebbé váltak. Ezt a Vénusz és a Jupiter gravitációs hatásával magyarázzák, aminek révén a Föld pályája a időszakosan a tökéletes körhöz közel állóról egy nagyjából 5 százalékkal elnyújtott alakra módosul, utolsó alkalommal nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt idézve elő ilyen változást.

A szakemberek számára fontos tényező, hogy a minták révén egészen a késő triászig mehettek vissza a múltba, hiszen mintegy 215 millió évre vezették vissza a fent említett folyamatot, miközben a klíma változásaival kapcsolatos, jelenleg rendelkezésünkre álló modellek csak nagyjából 50 millió évre nyúlnak vissza. Konkrét összefüggésre utaló jeleket látnak a gravitációs hatás, a klíma változása, valamint az élet alakulása között, bár ez utóbbi egyelőre csak spekuláció, hiszen azt nem tudjuk pontosan, hogy a klíma periódusai miként alakították az élet jellemzőit és lehetséges pályáit. Bizonyíték hiányában egyelőre a vita folytatódik, hiszen az eddigi eredmények önmagukban is fontos előrelépést jelentenek az észak-amerikai késő triász megismerésében, így a fogadtatás többnyire pozitív.

A munka folytatódik, itt nyilván sok kérdés maradt megválaszolatlanul. Tekintettel arra, hogy potenciálisan a dinoszauruszok korával kapcsolatban is megtudhatunk újabb részleteket, ezt mindenképpen komoly figyelem kíséri majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #10
    Ezt már vizsgálták nem egyszer, bővebben:

    http://www.szabadgondolkodo.hu/szkeptikus/asztrologia/asztrologia-tudomanyos-vizsgalatai.php

    Röviden összefoglalva: Úgy baromság ahogy van.
  • esztyopa #9
    Látjátok? Ezért nem tudom félrtólni az asztrológiát,hogy - marahaság,mert az ár/apály nem csak most,jelenleg,de az egész evolúció folyamán hatott az emberre !
    Összetettebb,és bonyolultabb a boéygók egymásra,és a Földre hatása,sem mint gondolnánk.
    Csak azt nem tudjuk,hogy mennyi benne a tudomány,és mennyi a *szemfényvesztés*
  • gaszton421 #8
    Értem én, nem vitatom, csak a cikkben a pályaváltozásokkal kapcsolatos hatásokról van szó. amúgy az árapály egészen biztos szerepet játszott abban hogy a tengeri élet meghódította a szárazföldeket, tehát ez a hatás egyáltalán nem elhanyagolható, a Nap is okoz árapályt de jóval kissebbet, ráadásul 450 millió éve, amikor a szárazföldek élet általi meghodítása zajlott a Hold is közelebb volt.
  • norbre #7
    igen.. csak arra próbáltam utalni, hogy arányaiban a Hold, Földön közvetlenül érezhető gravitációs hatásához képest a Jupiteré "csak" 100x kisebb, ami azért a távolságához mérten elég szép. Ha mondjuk az árapályt nézzük és a Hold 10m-t emel a vízszinten, akkor a Jupiter 10cm-t. Tudom ez ennyire nem egyszerű, csak az arányok miatt ez talán érzékletes.
  • gaszton421 #6
    Ez igaz, de a Hold hatása egy közös tömegközéppont körül mozogva, egy rendszert alkot, a Föld Nap körüli pályáját, annak excentricitását nem befolyásolja, (tengely körüli forgást, egymáshoz viszonyított távolságot igen) A többi bolygó ami független pályán kering viszont igen, ezek közül viszont a jupiter messze kimagaslik.
  • norbre #5
    A Jupiter és a Föld a legmesszebb távolságon kb 8×10^17N, legközelebb pedig kb 2×10^18N erőhatást fejt ki egymásra. Ez nekem 37%-csökkenésre jön ki, de arányaiban majdnem mindegy is.

    Megnéztem a Föld-Hold viszonyát is, ez kb1,8-2,2×10^20N, vagyis 100x nagyobb "csak" mint pl a Jupiter átlaga, és ez már nem kis mértékben mozgatja az óceánokat a Földön.
  • gaszton421 #4
    Ez a 10 a 18-adikon egészen szép nagy szám, semmiképpen nem a lófasz/10 kategória. A Jupiter különleges volta viszont akkor látszik igazán ha megnézzuk ugyanezen égitestek hatását amikor a legmesszebb vannak tőlünk, A jupiter által kifejtett erőhatás a 43%-ára csökken, a Vénuszé pedig alig több mint 2%-ra. A Jupiterhez képest összességében minden más bolygó elhanyagolható, együtt sincs akkora hatásuk mint a Jupiternek.
  • norbre #3
    Az F=G×m1×m2/r^2 formula alapján a legkisebb távolságokkal számolva a gravitációs erő:
    - a Jupiter és a Föld között kb 2×10^18N
    - a Vénusz és a Föld között kb 1,1×10^18N
  • gaszton421 #2
    A Jupiter laza 588 millió kilométere mellett kb. 330x nagyobb tömegű mint a Föld. A Jupiter képes volt arra hogy átrendezze a belső Naprendszert, a kisbolygóövezetben azért nem tudtak összeállni az aszteroidák egy bolygóvá mert a jupiter nem engedte, akárcsak a trójai kisbolygók csoportját a Jupiter pályáján 60°-al elötte és utána haladva, pedig azok sincsenek 700 millió kilométernél közelebb tőle. Szóval a jupiter az a bolygó ami leginkább meghatározza a Naprendszerben a többi pályáját, még az Uranusz és Neptunusz pálaszámításainál is figyelembe kell venni a Jupiter hatását pedig azok jóval nagyobbak mint a Föld és jóval messzebb vannak tőle.
  • Tinman #1
    Pl. a Vénusz, ami kb. Föld méretű bolygó, milyen távolságra van nagyjából a Földtől? A legjobb felállásban is ~38 millió km? Akkor milyen gravitációs hatása volt/van a Földre? Lófasz/10?

    A Jupiter "laza" 588 millió km-ét már ne is említsem...
    Utoljára szerkesztette: Tinman, 2018.05.16. 20:27:13