Gyurkity Péter
Jön az indiai holdraszállás
Az ázsiai ország saját holdjárót juttatna el kísérőnk felszínére.
Az indiai űrügynökség még 2008-ban aratott nagy sikert a Chandrayaan-1 névre keresztelt küldetés révén, amelynek részeként egy saját műholdat állítottak pályára a Hold körül. Akkor néhány megfigyeléssel bővítették ki tudástárunkat, most azonban egy jóval komplexebb expedíció folytatná a sort.
A friss beszámoló szerint a Chandrayaan-2 valamikor a jövő év első felében indulna el, az előd 83 millió dolláros költségvetéséhez képest jóval komolyabb költségekkel. Egyszerre három külön eszközt kellett kifejleszteni, hiszen a Hold körül keringő egység mellett helyet kapott itt a landoló, valamint a holdjáró is, ez utóbbi pedig helyszíni megfigyeléseket is végezne, amelyek eredményeit a szondán keresztül kapnánk meg. Ez utóbbi 100 km-s magasságban keringene, a holdjáró pedig a megfelelő pályára való megérkezést követően a landolóegység révén, irányított módon érné el a felszínt.
A hatkerekű holdjáró félig már önálló módon navigálna és végezné a megfigyeléseket, a földi irányítóközpontból ugyanis csak a főbb utasításokat küldik majd el számára. A szonda nagyjából 3,3 tonnát nyom, a fő cél pedig a tudományos kutatások lefolytatása, hiszen ezek révén a topográfia, az ásványi összetétel, az egyes elemek gyakoriságának felmérése, valamint az exoszféra részletes megfigyelése kapcsán is további adatokat kapnánk. Az első küldetésben használt PSLV-rakéta helyett a Geosynchronous Satellite Launch Vehicle (GSLV Mk II) típust vetnék itt be a fellövés során, amely nagyrészt az előd fő komponenseire épül, ám nagyobb teljesítményt nyújt, amire a súly miatt szükség is lesz.
A kimeneteltől függetlenül beszámolunk majd az eseményről, hiszen ezzel újabb ázsiai ország (felemelkedőben lévő hatalom) csatlakozik a Holdat megjárt államok sorához.
Az indiai űrügynökség még 2008-ban aratott nagy sikert a Chandrayaan-1 névre keresztelt küldetés révén, amelynek részeként egy saját műholdat állítottak pályára a Hold körül. Akkor néhány megfigyeléssel bővítették ki tudástárunkat, most azonban egy jóval komplexebb expedíció folytatná a sort.
A friss beszámoló szerint a Chandrayaan-2 valamikor a jövő év első felében indulna el, az előd 83 millió dolláros költségvetéséhez képest jóval komolyabb költségekkel. Egyszerre három külön eszközt kellett kifejleszteni, hiszen a Hold körül keringő egység mellett helyet kapott itt a landoló, valamint a holdjáró is, ez utóbbi pedig helyszíni megfigyeléseket is végezne, amelyek eredményeit a szondán keresztül kapnánk meg. Ez utóbbi 100 km-s magasságban keringene, a holdjáró pedig a megfelelő pályára való megérkezést követően a landolóegység révén, irányított módon érné el a felszínt.
A hatkerekű holdjáró félig már önálló módon navigálna és végezné a megfigyeléseket, a földi irányítóközpontból ugyanis csak a főbb utasításokat küldik majd el számára. A szonda nagyjából 3,3 tonnát nyom, a fő cél pedig a tudományos kutatások lefolytatása, hiszen ezek révén a topográfia, az ásványi összetétel, az egyes elemek gyakoriságának felmérése, valamint az exoszféra részletes megfigyelése kapcsán is további adatokat kapnánk. Az első küldetésben használt PSLV-rakéta helyett a Geosynchronous Satellite Launch Vehicle (GSLV Mk II) típust vetnék itt be a fellövés során, amely nagyrészt az előd fő komponenseire épül, ám nagyobb teljesítményt nyújt, amire a súly miatt szükség is lesz.
A kimeneteltől függetlenül beszámolunk majd az eseményről, hiszen ezzel újabb ázsiai ország (felemelkedőben lévő hatalom) csatlakozik a Holdat megjárt államok sorához.