Gyurkity Péter

Az élethez sem ideálisak a vízivilágok

Itt ugyanis a csillagtól való távolságtól is függ, hogy az óceánok meddig maradnak meg.

A csillagászok az exobolygók katalógusának gyors bővülésével egyre jobb képet kapnak az Univerzumban található egyéb bolygókról, itt pedig már egyre gyakrabban merül fel a lakható égitestek megtalálása, annak lehetősége. Most egy új tanulmány részletezi a vízivilágok által biztosított körülményeket, valamint az élet megjelenésének (és megmaradásának) esélyeit.

Az Astrophysical Journal lapján megjelent anyagban arról írnak, hogy az M-osztályba sorolt vörös törpecsillagok körül keringő bolygók még akkor sem számítanak ideális jelöltnek az élet szempontjából, ha történetesen felszínük nagy részét hatalmas óceánok borítják. Amennyiben ugyanis az adott vörös törpe lakható zónája túl közel helyezkedik el magához a csillaghoz (illetve a bolygó ezen lakható zónán belül közelebb található), a napszél és a napviharok révén a felszínt borító víztömeg idővel teljes mértékben eltűnhet. Igaz, a folyamat nagyjából 1 milliárd év alatt mehet végbe (legalábbis a számítógépes szimulációk szerint), ez azonban viszonylag rövid időnek számít, már amennyiben az élet megjelenését és az evolúció folyamatát vesszük alapul.

Nem véletlen, hogy a szakemberek a vörös törpéket vizsgálták most meg, hiszen ezek számítanak a leggyakoribb típusnak az Univerzumban. A Földhöz hasonló bolygók esetében a víz valószínűleg nem párolog el az évmilliárdok során, a fent említett vízivilágok azonban nagyobb veszélynek vannak kitéve, különösen ha vörös törpék körül keringenek, a folyamatot pedig még tovább erősítheti az extrém űrbéli időjárás, amit nem is igazán vettek számításba a most lefolytatott szimulációk során. A gyors kiszáradás természetesen végzetes következményekkel jár, bár itt mindenképpen szükség lesz a meglévő tudásunk (és az exobolygó-katalógus) bővítésére ahhoz, hogy konkrétabb következtetéseket vonhassunk le.

A csillagászok rámutatnak arra, hogy jó eséllyel a Mars és a Vénusz egykoron szintén hatalmas óceánoknak adhatott helyt, ezzel kapcsolatban azonban nem szolgáltak új részletekkel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #25
    Plusz a pusztító hatása a környezetre, mint nyomáshullám, hő, és a már említettet ionizálós sugárzás. Azon azért jót derültem, hogy Ender Wiggin szerint egy direkt pusztításra kitalálta eszköz, kisebb fenyegetést jelenten a környezetre. :D Tény, hogy több radioaktív anyag hullott ki Csermobilban, de az ott helyben ki is hullott. A "kapott rendesen", egy tartalom (szám, és hatás) nélküli lózug, annak tükrében meg riogatás, hogy tudjuk mi, hol merre hullott, milyen hatása volt. Másrészt Csernobil egyedi eset volt, ami soha nem fog többet előfordulni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.10. 15:52:35
  • gforce9 #24
    Valóban, nem néztem kellően utána a kibocsátott izotópoknak ezt a részt benéztem, de ettől függetlenül az ionizáló sugárzás sokkal nagyobb volt Hirosimában. Atomrobbantás meg 2000+ volt a földön eddig.
  • Ender Wiggin #23
    csernobil nem lokális probléma. két-három országot kivéve egész európa kata az anyagot rendesen. ennyit arról, hogy melyik szóródott jobban... egy kis atombomba sosem fog akkora fenyegetést jelenteni a környezetre, mint a reaktor katasztrófák.
  • asgh #22
    Kínában a Mao időszakban egyszer kitalálták, hogy a verebek tehetnek az élelmiszer hiányról, ezért mindenkinek kötelező volt verebekre vadászni. Ki is írtották Kína veréb állományának 98%-át. A maradék két százaléknak mindössze pár év kellett, hogy visszaszaporodjon a korábbi szintre.
    Ha tehát nem robbantjuk a Földet atomjaira, semmi okunk feltételezni, hogy az emberiség ne élne túl egy nagyobb katasztrófát.
    Ami nagyobb veszély, hogy a földi élet több körülmény szerencsés együttállásának köszönhető, amelyek így együtt egyáltalán nem gyakoriak az általunk ismert univerzumban, és egy paraméter megváltoztatása is visszafordíthatatlanul kibillentheti az egyensúlyából a rendszert.
    Tehát nem a kataklizmaszerű vészhelyzetek miatt kell aggódni, hanem a módszeres, kontrollálatlan és évtizedeken át tartó környezetrombolás miatt.
  • Kara kán #21
    Igen, most már eszembe jutott, hogy én is ott olvastam ezt.
  • NEXUS6 #20
    "Compared with other nuclear events: The Chernobyl explosion put 400 times more radioactive material into the Earth's atmosphere than the atomic bomb dropped on Hiroshima;"
    Wiki
  • gforce9 #19
    Nem találok erről megerősítést (négyszázszoros számot meg végképp nem) sőt a kezdő sugárdózis toronymagasan Hirosimában a nagyobb bárhol nézem. A lecsengése gyorsabb napokra lebontva a kisebb felezési idejű izotópok miatt. Ettől még a környezeti terhelés nagyobb volt.sokkal Hirosimában.
  • Kara kán #18
    Erről van szó.
    Hirosimánál a robbanószer zöme elégett, Csernobilnál meg nem, csak szétszóródott.
  • NEXUS6 #17
    Pont fordítva, Csernobil kb 400X akkora sugárszennyezést jelentett, mint a hiroshimai atombomba!
  • gforce9 #16
    Miért is? Mert Csernobilban van szarkofág és kezelni lehet lokálisan a helyzetet Hirosimában pedig a bomba a sugárzó anyagot szétszórta? :) Persze hogy más tészta. Hirosima sokkal nagyobb sugárterhelést tett a környezetre mint Csernobil.