Gyurkity Péter
Lezárult a Dawn elsődleges küldetése
A szonda továbbra is küldi adatait, de a főbb célokat már elértük.
A hónap elején a Juno szonda megérkezése volt a NASA-val kapcsolatos legfontosabb hír, ezt azonban néhány nappal megelőzte a Dawn elsődleges küldetésének lezárása, amely egyben a főbb célok teljesítését is jelezte az illetékesek és az érdeklődők számára. A küldetést sokan az ionmeghajtás korszakának elindulásaként értékelik, ami a későbbiekben is fontos lehet.
A Dawn egészen pontosan június 30-án végzett a küldetés utolsó szakaszával, már ezt megelőzően megszületett azonban a döntés, hogy nem változtatnak a szonda pályáján, ez továbbra is marad a Ceres törpebolygó körül. Az értékes adatokat továbbra is megkapjuk, a főbb célok elérése után azonban ez pusztán kellemes bónuszt jelent. A NASA illetékesei a közleményben kiemelik, hogy a Dawn kapcsán több rekordot is sikerült felállítani, a 2007 szeptemberében útnak indult szonda ugyanis 5,6 milliárd kilométert utazott, 2450 alkalommal kerülte meg a két kijelölt célpontot, ennek során pedig mintegy 69 ezer képet küldött vissza az irányítóközpontba.
Az ionhajtómű összesen 48 ezer órán keresztül biztosította a szükséges meghajtást, ami már önmagában is elismerésre méltó teljesítmény. Sokan egy új korszak elindulásaként értékelik a mostani küldetést, hiszen a NASA első alkalommal alkalmazta ezt a meghajtást tudományos küldetéshez (korábban csak demonstrációs célokból, a Deep Space 1 keretein belül próbálták ezt ki, bár a jóval egyszerűbb pályán mozgó műholdaknál ez ma már elterjedt technológiának számít). Az ionmeghajtás egyben a súly és a költségek tekintetében is nagy megtakarítást jelentett, bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy maga a küldetés is a Vesta és a Ceres szerencsés, minden 17-ik évben előforduló együttállása miatt indulhatott el.
A hagyományos, kémiai alapú meghajtás továbbra is nagyobb sebességek elérését teszi lehetővé, a nagyobb terhek kényelmes mozgatásánál azonban az ionhajtómű később fontos szerepet játszhat. A Dawn kapcsán megjegyzik még, hogy elsőként ez a szonda állt pályára két távoli objektum körül, elsőként látogatta meg a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaöv egyik tagját, illetve elsőként állt pályára egy törpebolygó körül.
A hónap elején a Juno szonda megérkezése volt a NASA-val kapcsolatos legfontosabb hír, ezt azonban néhány nappal megelőzte a Dawn elsődleges küldetésének lezárása, amely egyben a főbb célok teljesítését is jelezte az illetékesek és az érdeklődők számára. A küldetést sokan az ionmeghajtás korszakának elindulásaként értékelik, ami a későbbiekben is fontos lehet.
A Dawn egészen pontosan június 30-án végzett a küldetés utolsó szakaszával, már ezt megelőzően megszületett azonban a döntés, hogy nem változtatnak a szonda pályáján, ez továbbra is marad a Ceres törpebolygó körül. Az értékes adatokat továbbra is megkapjuk, a főbb célok elérése után azonban ez pusztán kellemes bónuszt jelent. A NASA illetékesei a közleményben kiemelik, hogy a Dawn kapcsán több rekordot is sikerült felállítani, a 2007 szeptemberében útnak indult szonda ugyanis 5,6 milliárd kilométert utazott, 2450 alkalommal kerülte meg a két kijelölt célpontot, ennek során pedig mintegy 69 ezer képet küldött vissza az irányítóközpontba.
Az ionhajtómű összesen 48 ezer órán keresztül biztosította a szükséges meghajtást, ami már önmagában is elismerésre méltó teljesítmény. Sokan egy új korszak elindulásaként értékelik a mostani küldetést, hiszen a NASA első alkalommal alkalmazta ezt a meghajtást tudományos küldetéshez (korábban csak demonstrációs célokból, a Deep Space 1 keretein belül próbálták ezt ki, bár a jóval egyszerűbb pályán mozgó műholdaknál ez ma már elterjedt technológiának számít). Az ionmeghajtás egyben a súly és a költségek tekintetében is nagy megtakarítást jelentett, bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy maga a küldetés is a Vesta és a Ceres szerencsés, minden 17-ik évben előforduló együttállása miatt indulhatott el.
A hagyományos, kémiai alapú meghajtás továbbra is nagyobb sebességek elérését teszi lehetővé, a nagyobb terhek kényelmes mozgatásánál azonban az ionhajtómű később fontos szerepet játszhat. A Dawn kapcsán megjegyzik még, hogy elsőként ez a szonda állt pályára két távoli objektum körül, elsőként látogatta meg a Mars és a Jupiter között húzódó aszteroidaöv egyik tagját, illetve elsőként állt pályára egy törpebolygó körül.