Hunter
Aranyásás falevelekkel
Lehet, hogy a pénz nem fán terem, de a falevelek elárulhatják, hol található például arany. Tudósok szerint a módszer más fémekkel is működik.
Ausztrál kutatók aranyrészecskékre bukkantak egy eukaliptusz fa levelének erezetében, majd azt is megállapították, hogy több méterrel a fa alatt egy lelőhely lapul. Aranyrészecskéket már korábban is találtak az eukaliptuszok körüli talajban, a mostani kutatás azonban megerősítette, hogy a növények felveszik az elemet. A felfedezés a nemesfémek nehezen elérhető helyeken történő lokalizálását segítheti. "Ausztráliában és szerte a világon sok könnyen elérhető lelőhelyet találtunk" - nyilatkozott dr. Mel Lintern, az ausztráliai CSIRO geokémikusa. "Most megpróbáljuk megtalálni a nehezebben elérhetőeket, amik több tíz méteres mélységbe temetve pihenek a folyóüledékek és a homokdűnék alatt, és ebben a fák is a segítségünkre lehetnek."
Lintern csapata egy szinkrotron elektronnyalábjával gerjesztett sugárzást vizsgálják, - így példátlan érzékenységgel képesek szondázni az anyagokat - kimutatva az arany nyomait egyes fák leveleiben, gallyaiban és kérgében. A nemesfém mennyiség egészen parányi volt. "Kiszámoltuk, hogy egy aranygyűrű elkészítéséhez pusztán a fákban megtalálható aranyból 500 aranylelőhely fölött élő fára lenne szükség" - szemléltette az arányokat Lintern. Persze a lényeg az, hogy a részecskék jelenléte egy nagyobb lelőhelyre utalt több mint 30 méterrel a fák alatt. "A fák úgy viselkednek, mint egy hidraulikus pumpa. Felszívják az életadó vizet a gyökereiken keresztül, és eközben kis mennyiségű oldott aranyrészecskét vesznek fel, eljuttatva a levelek erezetébe" - tette hozzá Lintern.
Jelenleg a fémeket a kőzetkibúvások vizsgálatával, vagy próbafúrásokkal keresik, a kutatók szerint azonban a vegetáció elemzése jobb módszer lenne az érintetlen arany lelőhelyek megtalálására. "Meggyőződésünk, hogy nem csupán költséghatékony a módszerünk, mivel ezeknek a lelőhelyeknek a felderítése igen költséges is lehet, de minimalizálja a környezeti károkat, hiszen csak egy egészen kis mintát kell vennünk magukból a fákból, valamint a földön található levelekből és gallyakból" - taglalta Lintern, hozzátéve, hogy a technika alkalmazható lenne más fémek, például vas, réz és ólom keresésére is a világ más részein.
A módszer mindazonáltal nem nevezhető teljesen újnak. Magyarországon az 1950-es években Szalay Sándor, a debreceni atommagkutató intézet igazgatója és társai hasonlóképpen fedezték fel a mecseki uránlelőhelyet, ők falevelek helyett a füveket vizsgálták, munkájukért Kossuth-díjban részesültek.
Ausztrál kutatók aranyrészecskékre bukkantak egy eukaliptusz fa levelének erezetében, majd azt is megállapították, hogy több méterrel a fa alatt egy lelőhely lapul. Aranyrészecskéket már korábban is találtak az eukaliptuszok körüli talajban, a mostani kutatás azonban megerősítette, hogy a növények felveszik az elemet. A felfedezés a nemesfémek nehezen elérhető helyeken történő lokalizálását segítheti. "Ausztráliában és szerte a világon sok könnyen elérhető lelőhelyet találtunk" - nyilatkozott dr. Mel Lintern, az ausztráliai CSIRO geokémikusa. "Most megpróbáljuk megtalálni a nehezebben elérhetőeket, amik több tíz méteres mélységbe temetve pihenek a folyóüledékek és a homokdűnék alatt, és ebben a fák is a segítségünkre lehetnek."
Lintern csapata egy szinkrotron elektronnyalábjával gerjesztett sugárzást vizsgálják, - így példátlan érzékenységgel képesek szondázni az anyagokat - kimutatva az arany nyomait egyes fák leveleiben, gallyaiban és kérgében. A nemesfém mennyiség egészen parányi volt. "Kiszámoltuk, hogy egy aranygyűrű elkészítéséhez pusztán a fákban megtalálható aranyból 500 aranylelőhely fölött élő fára lenne szükség" - szemléltette az arányokat Lintern. Persze a lényeg az, hogy a részecskék jelenléte egy nagyobb lelőhelyre utalt több mint 30 méterrel a fák alatt. "A fák úgy viselkednek, mint egy hidraulikus pumpa. Felszívják az életadó vizet a gyökereiken keresztül, és eközben kis mennyiségű oldott aranyrészecskét vesznek fel, eljuttatva a levelek erezetébe" - tette hozzá Lintern.
Jelenleg a fémeket a kőzetkibúvások vizsgálatával, vagy próbafúrásokkal keresik, a kutatók szerint azonban a vegetáció elemzése jobb módszer lenne az érintetlen arany lelőhelyek megtalálására. "Meggyőződésünk, hogy nem csupán költséghatékony a módszerünk, mivel ezeknek a lelőhelyeknek a felderítése igen költséges is lehet, de minimalizálja a környezeti károkat, hiszen csak egy egészen kis mintát kell vennünk magukból a fákból, valamint a földön található levelekből és gallyakból" - taglalta Lintern, hozzátéve, hogy a technika alkalmazható lenne más fémek, például vas, réz és ólom keresésére is a világ más részein.
A módszer mindazonáltal nem nevezhető teljesen újnak. Magyarországon az 1950-es években Szalay Sándor, a debreceni atommagkutató intézet igazgatója és társai hasonlóképpen fedezték fel a mecseki uránlelőhelyet, ők falevelek helyett a füveket vizsgálták, munkájukért Kossuth-díjban részesültek.