Dragon Age - Origins
Kiadó: Eletronic Arts
Fejlesztő: BioWare
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 egymagos 1,6 GHz processzor vagy AMD 64 2,0 GHz processzor, 1 GB (Vista, Win7 esetén 1,5 GB) memória, ATI Radeon X850 256 MB vagy NVIDIA GeForce 6600 GT 128 MB (Windows Vista esetén: Radeon X1550 256 MB vagy NVidia GeForce 7600GT 256 MB) videokártya, 20 GB szabad tárhely
Ajánlott: Intel Core 2 Duo 2,4 GHz vagy AMD Phenom II X2 Dual-Core 2,7 GHz processzor, 2 GB (Vista, Win7 esetén 3 GB) memória, ATI 3850 512 MB vagy NVidia 8800GTS 512 MB videokártya
Hasonló játékok: Baldur's Gate, Neverwinter Nights
Kategória: szerepjáték
A zseniális Baldur's Gate, Knights of the Old Republic, Mass Effect stb. készítői egy új, saját maguk által megalkotott világban játszódó programmal jelentkeztek. A Dragon Age-re elég sokat vártunk, ugyanis - ha jól emlékszem - az első híreket valamikor 2004-ben hallhattuk a programról. A fejlesztők epikus történetet, saját fantáziavilágot és közel 120 órányi játékidőt ígértek. Nézzük mit sikerült ebből betartani!
Évszázadokkal ezelőtt néhány mágus óriási arroganciáról tanúbizonyságot téve betört a Teremtő házába, és ezért a tettükért szörnyetegként kerültek vissza a világukra. Ők lettek az első éjfattyak, akik hatalmas seregükkel próbálták meghódítani a világot, hogy megteremtsék az Enyészetet, a földi poklot. Amikor minden veszni látszott, megjelentek a Szürke Kamarások (Grey Warden). A Kamarások elf, törp és ember harcosokból álló hadsereg, akiknek egyetlen céljuk az éjfattyak seregének megállítása.
Sikerült megállítaniuk a pusztítást, de néhány évszázadonként a sötétség seregei visszatérnek, és egy vezérdémon vezetésével újra pusztításba kezdenek. Ezt hívják Veszedelemnek (Blight). Mi épp az aktuális Veszedelem idején kapcsolódunk be a történetbe, és utunk a Szürke Kamarások közé vezet, amikoris kezdetét veszi a kaland.
Mint minden rendes szerepjátékban, itt is a karaktergenerálás az első lépés. Három fajból választhatunk, így lehetünk emberek, törpék, elfek és persze a szokásos férfi avagy női nemet is beállíthatjuk. Szintén három kaszt közül választhatunk, ezek pedig a harcos, a mágus és a szerencsevadász. Az első kettő egyértelmű, a harmadikra ráfér némi magyarázat. A szerencsevadász lényegében a rogue és a tolvaj kasztokat ötvözi, tehát hátbatámadást, csapdafelismerést és hatástalanítást, illetve egyéb hasonló nyalánkságokat tartogat számunkra, ha ezt választjuk. A hetedik és a tizennegyedik szinteken tovább specializálódhatunk, ha találunk megfelelő tanárt a társaink közt, de könyvekből is szakosodhatunk.
Miután ezeket kiválasztottuk, meg kell adnunk karakterünk eredettörténetét. Ez határozza meg, hogy karterünkhöz hogy viszonyulnak az egész játék alatt, hogy kerülünk kapcsolatba a Szürke Kamarásokkal stb. - tehát elég fontos szerepet tölt be a játék során. Ezekből összesen hat darab létezik fajonként, de kezdetben nem mindegyik elérhető, az első végigjátszás után viszont ezekhez is hozzáférhetünk. Ha mindezzel megvagyunk, akkor a szokásos pontelosztás, majd a képességek, képzettségek megadása következik.
Végezvén mindennel, a Mass Effecthez hasonlóan alakíthatjuk hősünk külsejét, csúszkák tologatásával megadva az értékeket. Kiválaszthatjuk hősünk hangját, valamint annak stílusát is, aminek személy szerint nem látom sok értelmét, ugyanis hősünk/hősnőnk az egész játék alatt egy árva szót nem fog szólni a párbeszédek alatt.
Amint elkészült karakterünk, kezdetét veszi a megadott eredettörténet, és ezzel végezvén csatlakozunk be a fő történetszálba. A játékmenet a klasszikus szerepjátékokét követi, miszerint emberekkel beszélgetünk, küldetéseket veszünk fel, vásárolunk, utazgatunk és közben haladunk a főküldetéssel is. A melléküldetésekből rengeteg akad, a készítők állítása szerint több mint 40 órányi. Rengeteg side questet vehetünk fel, és nemcsak a térképen jelölt emberektől, hanem különféle frakcióktól és mint a Mass Effectben, társainktól is kaphatunk megbízásokat, de előfordul, hogy holttesteknél talált tárgyak indítanak el egy küldetést.
Az első frakció a Káptalan, vagyis a helyi egyház. Majd mindenhol előfordulnak, és a templomok előtt álldogáló tiszteletes mellett található egy tábla, a Tisztelendők Táblája. Akárcsak a Witcherben, itt is kedvünk szerint vállalhatunk el küldetéseket, és a teljesítésük után a tisztelendőnél leadhatjuk őket, megkapva a jutalmunkat. Hasonlóan működik a Setétkő kompánia megbízása is. Ők is elég sok helyen jelen vannak, csak itt vagy személyesen bíznak meg minket, vagy pedig a képviselőjük melletti ládából tudjuk felvenni a megbízásokat.
A harmadik ilyen nagyobb mellékküldetésforrás a mágusok gyülekezete. Ők kevesebb helyen képviseltetik magukat, lévén nem éppen legális szervezetről van szó, de ők is busásan megfizetnek minket fáradozásainkért. A küldetések szerencsére elég változatosak, de persze előfordul a "menj ide, öld meg XY-t, vagy gyűjts össze x dolgot" típusú megbízás is. Társaink személyes küldetései is egész érdekesek, van bennük intrika, árulás, családi dráma stb., így a főszál mellett nem fogunk unatkozni. A szerepjátékok egyik központi eleme a harc, és a Dragon Age-ben rengeteget fogunk harcolni. Ha harcra kerül a sor, akkor a jobb átláthatóság érdekében át lehet váltani felülnézetbe, mely leginkább egy 3D-s Baldurs Gate-hez teszi hasonlatossá a játékot, de maradhatunk a hátulnézetnél is. A harc valós időben zajlik, ám a space-szel bármikor megállíthatjuk a játékot, és kényelmesen osztogathatunk parancsokat. Mellesleg ez a rész a dobozon látható 18-as korhatár egyik oka. Az összecsapások véresek és látványosak, esetenként még végtagok is repkednek a csatatéren. A harcok végére hőseinket tetőtől talpig beteríti a vér. Roppant hangulatos, amint a párbeszédek alatt karakterünk arca vértől mocskos, és ilyen külsővel zajlik a beszélgetés. Akit ez zavar, ki is kapcsolhatja ezt a vizuális tényezőt.
A harchoz tartozik még, hogy a gép által irányított társainknak és a főkarakterünknek is összeállíthatunk egy követendő taktikát. Ezt bármikor beállíthatjuk a Taktika menüpont alatt. Meghatározott számú utasításból kiválaszthatjuk, hogy a karakter az adott szituációban hogyan cselekedjen, pl. a mágusunknál megadhatjuk, hogy ha a főkarakter élete 50% alá csökken, akkor küldjön rá egy gyógyítást. Persze vannak előre megadott beállítások is (támadó, védekező stb.), de azért mégiscsak jobb, ha a saját feltételeinket adjuk meg. Ezekkel sokáig el lehet szöszmötölni, de érdemes rászánni az időt, mert egy jól összeállított taktikájú csapat igen hatékony tud lenni.
A másik fontos elem a párbeszéd, mely szintén a Mass Effecthez hasonlóan lett megoldva. Többféle válaszlehetőségből és kérdésből választhatunk, melyek más-más reakciót váltanak ki a beszélgetőpartnerünkből, így ha nem vigyázunk, akkor megsérthetünk valakit, és így elbukhatunk fontos információkat vagy akár egy melléküldetést is. A játékban eszméletlen mennyiségű szövegen fogjuk átrágni magunkat, szerencsére a forgalmazónak hála mindezt magyarul tehetjük meg. Igen dicséretes dolog egy ilyen terjedelmes szövegű játékot honosítani, de sajnos akadnak durva félrefordítások és elgépelések is.
Kicsit zavaró, hogy néha a párbeszédek alatt a választható lehetőségek nem igazán függenek össze azzal, amire válaszolnánk, így néha csak a szerencsén múlik, hogy jót válaszolunk-e. A magyar fordítás ösztönzőleg hat arra is, hogy a játék során összegyűjtött információkat a kódexben elolvassuk. Ezek ellenfeleink leírását, küldetésekhez tartozó leveleket, társaink leírását és különféle történeteket tartalmaznak, amelyek segítenek megérteni Ferelden világát és egyes karakterek motivációját, ráadásul igen igényesek is.
Eddig a Dragon Age nem sokban különbözik a többi szerepjátéktól, amiben viszont nagyban eltér azoktól, az a társainkkal való kapcsolatunk és szerepük a történetben. Ebben mindig is nagyon jó volt a BioWare, de most rátettek egy lapáttal. Kezdjük ott, hogy társainkat nem muszáj felvennünk a csapatba, elutasíthatjuk őket, ha épp ahhoz van kedvünk. Ha már felvettük őket, de kezdenek zavaróak lenni, akkor bármikor megválhatunk tőlük. Ám ha szeretnénk, hogy végig kitartsanak mellettünk, akkor viszont el kell nyernünk a bizalmukat.
Azt, hogy épp mennyire kedvelnek minket, a karakterlapjukon tudjuk megnézni, az egészalakos karakterportré alatt látható skálán vagy az inventoryban ugyanitt. Ez mehet negatív és pozitív irányba. Ha nagyon negatívba kerül át, akkor az adott karakter faképnél hagy minket, ha viszont pozitív, akkor akár egy kis románcra is lehet esélyünk. A románcok a 18-as karika másik felét teszik ki. A játékban ugyanis nem igazán akadnak tabuk, női karakterként is elcsábíthatjuk egy női partnerünket, de akad egy társunk, aki nemtől függetlenül szemtelenül kikezd a csapat bármely tagjával. Nem muszáj csupán társainkkal beérnünk, akad bordély is Ferelden világában, ahol akár az édeshármast is kipróbálhatjuk, vagy amire épp gusztusunk van.
Térjünk vissza csapatunk tagjaival való kapcsolatunkhoz. Megbecsülésüket irányunkban többek közt döntéseikkel és a velük való párbeszédeinkkel növelhetjük, illetve csökkenthetjük. A párbeszédek alatt megismerhetjük társunk részletesen kidolgozott múltját, ízlését és hogy mit tart jónak avagy rossznak. A karakterek annyira jól kidolgozottak és egyedi stílusúak, hogy a több órás párbeszédeket csapatunk tagjaival én egy percig nem untam, minden küldetés után figyeltem, hátha akadnak új opciók.
Ha elég ügyesen válogatjuk meg válaszainkat, akkor partnerünk egyik tulajdonságát növelhetjük, inspirálhatjuk, ami szintén egy érdekes megoldás. Akadnak küldetések is, amelyek végkifejleténél, ha rossz döntést hozunk, akkor egyik társunk vagy akár társaink megharagszanak ránk, és elhagynak, rosszabb esetben az életünkre törnek, és ilyenkor végeznünk kell velük. Ezek az úgynevezett válságos pillanatok, és majd minden karakternél van egy ilyen, tehát ésszel játsszunk, ha nem akarjuk elveszíteni csapatunk tagjait.
Hűségüket növelhetjük még különféle ajándékokkal is. Ezekből sokféle van, és legtöbbjük egy-egy adott karakternek van szánva. Hogy pontosan kinek mit kell adni, azt csak sejthetjük, de szerencsére a játék mellé kapott stratégiai útmutatóban részletesen le van írva, hogy melyik ajándék kihez tartozik, bár vannak egyértelműek is, pl. Alistair Anyjának Nyaklánca. A legötletesebb társunk a kutya, akit el is nevezhetünk. Ha megkérjük, akkor mindenféle tárgyakat hoz nekünk, amik között akadnak ajándékok, de hozhat jóféle fegyvert, páncélt és egyéb hasznos holmikat.
Megemlíteném még a szintlépést, mivel ez is sarkalatos pontja egy szerepjátéknak. Ha elértük a megfelelő XP-mennyiséget, akkor karakterünk portréjának bal sarka felett megjelenik egy pluszjel. Erre kattintva megjelenik a szintlépő ablak, ahol első lépésként 3 pontot oszthatunk szét a hat tulajdonságunk között (erő, ügyesség, akaraterő, mágia, dörzsöltség és egészség). Okosan és kasztunknak megfelelően osszuk szét pontjainkat, ugyanis ezek nagyban meghatározzák használható képzettségeinket. Ezután bizonyos szintenként tanulhatunk új képzettséget, majd egy új képességet is. Elég sok képesség áll rendelkezésünkre kasztonként és alkasztonként, bőven van miből válogatni, így teljesen egyedi karaktert hozhatunk létre.
Grafika: A BioWare saját fejlesztésű motorját használja a program, ami elég jól teljesít. A karakterek nagyon részletesen kidolgozottak, és a helyszínek is jól néznek ki. Sajnos néha elég mosottak a textúrák, ez főleg a párbeszédeknél szembetűnő, amikor a két részletes figura eléggé elüt a környezetétől. Szerencsére a műfajra jellemző "ikerhatás" a programból kimaradt, ezért külön piros pont jár a készítőknek. A harcok látványosak és a mozdulatok szépen modellezettek. Az már csak külön öröm, hogy a program nem túl nagy gépigényű, egy közepes konfiguráción is tökéletesen elfut.
Kezelőfelület, irányíthatóság: A képernyőn minden megtalálható, amire szükségünk lehet: térkép, tárgyak, képzettségek, gyorsikonok az tárgylistához, karakterlaphoz stb. Jól átlátható, nem bonyolult, igen jól kidolgozott a kezelőfelület. Az irányítás megoldható kizárólag az egér és a space használatával, de az egér + billentyű kombinációja is tökéletesen alkalmazható.
Játszhatóság: A program hasznos kis üzenetek és tippek formájában segít a kezelés elsajátításában, ráadásul magyarul. Jól működő harcrendszer és könnyű kezelhetőség jellemzi a programot. A beígért 120 óra játékidő valójában olyan 80-90, ami manapság elég impozánsak számít, ráadásul a többféle eredettörténet, a rengeteg döntési lehetőség, a többféle befejezés és a rengeteg megszerezhető achievement miatt az újrajátszási faktor nagyon magas.
Intelligencia, nehézség: Ellenfeleink szívósak és általában sokan vannak. Úgy reagálnak, ahogy elvárjuk tőlük: a varázslók és a nyilasok messziről szórnak minket, a harcosok meg közelről aprítanak bennünket. Ráadásul sosem támadnak ugyanúgy. Ha visszatöltünk egy harcot, akkor ellenfeleink a lehetőségeikhez mérten mindig máshogy próbálják kioltani az életünket. Ráadásul a program nehéz, talán túl nehéz is: már normál fokozaton is rengetegszer fogjuk szüneteltetni a harcokat, hogy átgondoljuk a lépéseinket, nehezebb fokozaton pedig ez egyenesen létszükség.
Hangok, zene: A zenék fantasztikusan hangulatosra sikerültek, jelen sorok írása közben is a játék soundtrackje szól a háttérben. Ezen a téren mindig is profi volt a BioWare. A hangok is hasonló szintűek, a páncélok zörgése mozgás közben, a szörnyek hörgése és minden más nagyon eltalált, érződik a beleölt sok órányi munka. Külön kiemelném a szinkronhangokat, amelyeknél szintén nagyszerű munkát végeztek. Megint akadnak ismert nevek közöttük, mint pl. Claudia Black, aki Morrigant szólaltatja meg, de itt van még nekünk Tim Curry, Kate Mulgrew és még sokan mások.
Összefoglalás: Megint sikerült megalkotni az év RPG-jét a kanadai csapatnak, mely kisebb hibái ellenére is nagyon jól sikerült darab. A hosszú töltési időket meg lehet szokni, akárcsak a térképen való mászkálást is, mert mindenért kárpótol a hangulat. Ferelden világa magába szippant és nem ereszt, az idő csak úgy elsuhan játék közben. Ráadásul az amúgy is tetemes játékidőt kibővíti a már elérhető két DLC, amelyikből az egyik egy új karaktert, a nem éppen emberbarát és jó humorú gólemet, Palát nyújtja, míg a másik a játék legnagyobb hibáján, az elég szűkös inventoryn segít egy ládával, ahova tárgyainkat pakolhatjuk. Igazi remekmű, élvezetes darab lett a Dragon Age, ami után igen nagy reményekkel várhatjuk a január végén érkező Mass Effect 2-t.