Kiadó: Gathering of Developers
Fejlesztő: PopTop Software

Rendszer Követelmények:
Minimum: P200, 32MB RAM, Win9x/Me/NT4/2000
Hasonló játékok: SimCity 3000, Zeus: Master of Olympus
Kategória: Szimuláció


Végy egy óceánt, helyezz el rajta egy szigetet, építkezz, népesítsd be, és végül, de nem utolsó sorban, dönts a politika hovatartozás felől. Így kezdődik a Tropico receptje. Merőben új koncepciót vélhetnek felfedezni ebben az új játékban azok a szimuláció rajongók, akik kipróbálják a programot. Akik még gondolkoznak a dolgon, olvassák el ezt a rövid leírást, melyből kiderül, hogy milyen is egy "El Presidenté" élete.

    
Elgondolkoztál már azon, hogy milyen lehet egy saját szigetet uralni? Abszolút hatalom, mindenki ki van szolgáltatva kényünknek-kedvünknek, nem hangzik rosszul. Olyan álom ez, melyet minden szimuláció rajongó átélt már vagy így, vagy úgy. A PopTop Software részben valóra is váltja nekünk álmainkat legújabb programjával, a Tropico-val. A játékban az 1950-es évek egyik klasszikus harmadik világbeli diktátorát alakítjuk. Szövetségre léphetünk a kommunistákkal és a Szovjetunióval, vagy csatlakozhatunk az Egyesül Államokhoz és a kapitalista gazdasághoz. Akármelyik utat is választjuk, biztosak lehetünk benne, hogy a szigetlakók közül néhányan nem fognak örülni a döntésünknek, és pont ez az, amiben a Tropico különbözik a hasonló játékoktól.

    
Habár mi lehetünk El Presidenté, hatalmunk nem egészen abszolút, kormányunkat pedig megdönthetik a szigetlakók, ha nem élnek elég boldog életet. Erre nagyon oda kell figyelnünk, mert egy rossz húzással a játék is befejeződhet... A derék polgárok politikai meggyőződését szimulálandó a PopTop egy frakciórendszert dolgozott ki a program számára. Minden egyes polgár tagja lehet egy, vagy több szigeti pártnak, amik segítenek ideológiai nézetük terjesztésében. A nagyobb pártok elég nagyok ahhoz, hogy politikai nyomást gyakoroljanak, ezért ha például a vallásos párt 90 taggal büszkélkedhet (és a sziget népessége 150 főből áll), jobb, ha gyorsan "boldoggá tesszük" őket, különben nem sokáig leszünk hatalmon. Szerencsére a PopTop beépített néhány olyan lehetőséget a programba, melyek arra szolgálnak, hogy a nagyon követelőző pártokat elhallgattassuk. Vasököllel léphetünk fel a sokat kellemetlenkedőkkel szemben: legyilkolhatjuk őket (aminek a családtagok nem fognak örülni), statáriumot hirdethetünk, vagy börtönbe vethetjük a bajkeverőket. Akinek egyik módszer sem szimpatikus, az egy kis csúszópénzzel is megoldhatja a dolgot.

    
Ha a tekintélyelvi megközelítését választjuk, akkor nem árt előtte bizonyos területekre nagyobb hangsúlyt fektetni. Ilyen terület például a katonaság. Minél haragosabbá, bosszúsabbá tesszük az embereket, annál nagyobb az esély arra, hogy lázadókká válnak, elpusztítják épületeinket, és átveszik a hatalmat. A helyzetet annyira eldurvíthatjuk, hogy az Amerikai Egyesül Államok hadihajót küldhet járőrözni a sziget köré, a legrosszabb esetben pedig, partra szállva, katonai erővel mozdíthatnak el bennünket vezető pozíciónkból. Ha a szívtelen, keménykezű diktátor szerepét választjuk, komoly és nagyon izgalmas kihívások elé nézünk a Tropico-ban. Érdemes kipróbálni! Hogy a többi párt elégedett legyen, 8 évenként választásokat rendezhetünk. Természetesen nem kell túlzottan szabadjára engedni az embereket, de mindenkit boldoggá tesz, ha szavazhatnak. Ha a polgárok nem értenek egyet a politikánkkal, könnyen "korrigálhatjuk" véleményüket a szavazatok összeszámlálásnál, így biztosítva állandó vezető pozíciónkat. A PopTop nem csak egy fejlett politikai rendszert hozott létre a programban, hiszen egy teljes mikrogazdaságot is kialakítottak, melyben minden állampolgárnak megvannak a saját szükségletei. Amint már korábban említettem, választhatjuk a kommunizmus, vagy a kapitalizmus útvonalát, és esetleg egy kevert stratégiát. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

    
Kommunizmus vagy kapitalizmus? Mint a legtöbb kommunista világban, szigetünkön is az erőforrások kiaknázása lesz a cél. Szenet kell bányásznunk, növelnünk kell a termelést, de a mezőgazdaság is kiemelt szerepet kap. A kapitalista rendszerben a gazdaság egy része a nyersanyagok feldolgozására szakosodik. Termékeket, luxuscikkeket gyártanak belőlük: pl. rumot és ékszereket. A két rendszer között a legnagyobb különbség a munkások megfizetésénél tapasztalható. A kommunista nézetek szerint minden munkás a képzettségének megfelelően pontosan annyit keres, mint a többi. A kapitalizmusban azonban nem csak a képzettséget, de a munka típusát is figyelembe kell vennünk a bérezésnél.

    
Ne lepődjünk meg, ha nehéz lesz fenntartani az emberek boldogságát akkor, ha vakon követjük vagy az egyik, vagy a másik nézetet. Tény, hogy a kapitalista rendszerben sokkal nehezebb dolga van az elnöknek, mert az emberek is sokkal többet várnak tőlünk, és emellett köztudott, hogy ennek a nézetnek is megvannak a maga hátrányai. A Tropico-ban lehetőség van a két szélsőséges világ között félúton lavírozni, így viszonylagos szabadságot biztosíthatunk a pártoknak, az embereket boldoggá tehetjük, és egyenletesen oszthatjuk el az anyagi javakat. A szükségletek és a vágyak rendkívül fontos szerepet játszanak a programban, mert erősen befolyásolják az emberek boldogságát, és felénk irányuló szeretetüket. Rengeteg olyan elem van, ami meghatározza egy-egy lakos boldogságát: élelem-, lakásellátás, vallásszabadság, különféle szórakozási lehetőségek, megfelelő egészségügyi ellátás, biztonság, munkalehetőségek, illetve a szabadság nagysága (amit mi határozunk meg a választásokkal, és a televíziós műsorokon keresztül).

    
Nem elegendő ezeket az elemeket biztosítani a lakosságnak, hiszen a minőség is nagyon fontos tényező. Az egyik elem, ami nagyon fontosnak tűnik a Tropico-ban, az a vallás. A vallás a lakosok alapvető szükséglete, ami két terhet ró ránk: ki kell szolgálni az emberek vallási igényeit, és a vallásos pártot támogatni kell. Először is szükségünk lesz templomokra, ahová lelkészeket kell felvennünk, vagy magunk is kiképezhetjük őket. Itt jön be a képbe a minőség: minél több lelkész dolgozik egy templomban, annál jobb a "szolgáltatás". Előfordulhat, hogy bár felépítettük a templomot, a párt nem lesz elégedett velünk. Ilyenkor tovább kell lépnünk, például fel kell húznunk egy katedrálist püspökökkel, s ha ez még mindig kevés, akkor a Pápát is meghívhatjuk egy szigeti látogatásra.

    
Mostanra minden olvasó számára kiderült, hogy a PopTop egy nagyon részletes szimulációt készített. Rengeteg olyan elem van még a programban, amiről nem szóltam a leírásban. Legalább még öt oldalt lehetne szentelni azoknak az apró részleteknek, hogy hogyan hozhatunk kormányrendeleteket, hogyan ösztönözhetjük a polgárainkat különféle életpályákra, hogyan kérhetünk segítségét Amerikától vagy éppen Oroszországtól, stb. Ehelyett elegendő csak annyit mondani, hogy ha valaki egy részletekbe menő szimulációra vágyik, egy kreatív játékra, akkor feltétlenül próbálja ki a Tropico-t! Grafika: A Tropico igen sokoldalúnak bizonyul a grafika terén, támogatja a 3D gyorsítókat, de a régebbi, nem gyorsítós kártyákat is. A minőség a két változat között nem túl nagy, de tény, hogy 3D gyorsítóval játszva a programot, növekszik a frame rate, a megjelenítés minősége pedig lágyabb és kifinomultabb lesz. A Tropico a régebbi számítógépekkel rendelkezőket is elkényezteti, hiszen egy 8 bites mód is került bele.

Függetlenül attól, hogy milyen módban játszunk, a program gyönyörűen részletesen jeleníti meg a szigeti életet, egészen 640x480-as felbontástól kezdve az 1600x1200-as felbontásig. A felhők közül is szemlélhetjük a szigetünket, de a nagyítási funkciónak köszönhetően olyan közel mehetünk, hogy láthatóvá válnak számunkra a lakosok, akik élik mindennapi életüket. Szintén megfigyelhetjük, ahogy új épületeink épülnek. Sajnos az egyik hibája a programnak az építkezés megjelenítésénél tapasztalható. Feltételezhetően azért, hogy csökkentsék az animációk számát, az épületek félig átlátszóak, és ahogy lassan felépülnek, úgy lesznek egyre "szilárdabbak". Ez a megjelenítési forma ugyan elég jól beválik, mégis kicsit több realitást vártam volna el a programtól.

Ezen kívül a grafika néha megugrik, ha egyszerre sok dolog történik a képernyőn, főleg, ha ránagyítunk a szigetre. Az épületek megjelenítése is elég egyszerűre sikerült. Ennek ellenére a grafika illik a Tropico hangulatához, és az elemek együttessen megállják a helyüket.

Kezelőfelület: A Tropico-t az egér segítségével lehet vezérelni, bár néhány funkciót gyorsbillentyűkkel is el lehet érni. A PopTop meglepően sok finomhangolási lehetőséggel látta el a programot. Állítható a hang, a zene hangereje (ami természetes), rengeteg grafikus opció van (amint arról már feljebb szó volt), de az is megadható, hogy mennyi rendszermemóriát használhat fel a program!

A szoftver játékképernyője nagyon felhasználóbarát, és sokkal több információ olvasható le róla, mint azt elsőre gondolnánk. Kényelmi funkció, hogy minden év végén megkapjuk a sziget évkönyvét, melyben pontosan le van írva, hogy melyik párt mit gondol, és miért gondolja úgy, illetve, hogy mennyi árút exportáltunk tavaly, stb. Első látásra a felsorolt információk nagyon leegyszerűsítettnek tűnnek, és ez bizony így is van. Az évkönyvben felsorolt adatok csak a lényeg, részletesebb ismereteket akkor szerezhetünk, ha a könyv linkjeire kattintva kicsit elkalandozunk. Így hamar rájöhetünk, hogy a program mennyire összetett. Minden adat lényeges, ha továbbra is sikeres elnökként akarunk működni.

Az almanachban olvasható információkon kívül, hasznos dolgokat tudhatunk meg, ha a sziget egyik lakosát kiválasztva bepillantunk "személyiségébe", helyzetébe, érzéseibe. Láthatjuk, hogy mennyire éhes és fáradt, mik a számára fontos dolgok az életben (szabadság, vallás, stb), mi kedvenc szórakozása, és éppen mire gondol. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mit jelent valami, akkor még részletesebb információkat kérhetünk.

Játékmenet: Itt már volt egy-két gond. Minden ott kezdődik, hogy bizonyos rendszereken (Windows 2000, de Windows 98 alatt is) a program telepítéskor lefagyhat, és erre bizony figyelmeztetnek is a készítők. Előfordulhat, hogy hiába jogtiszta a szoftver, a CD másolásvédelme miatt nem hajlandó elindulni (no cd in the drive). Ilyenkor nincs más hátra, mint e-mailt küldeni a PopTop-nak, akik elküldik a szükséges javítást a programhoz. Elég kellemetlen, hogy miután az ember megvásárolta a játékot, még napokig nem játszhat vele. Szintén gondok vannak a kézikönyvvel, de erről majd később.

Ezeket leszámítva nagyon szórakoztató játék a Tropico. A PopTop egy nagyon összetett szimulációt hozott létre, ami hosszúidőre elszórakoztatja az embert. Ennek ellenére van néhány probléma a játékmenettel: lehetőség van például sikkasztani egy kicsit, pont úgy, ahogy az életben is történik. Bizonyos ügyes húzások segítségével gyarapíthatjuk a vagyonunkat. Ezzel az a probléma, hogy az összehozott vagyonnal semmit se tudunk kezdeni. Ugyan a pontszámunkat befolyásolja a tulajdonunk nagysága, de jó lett volna, ha a játékban fel tudjuk használni a lopott pénzt is.

Sajnos a kézikönyv nagyon gyengére sikerült. Csak a játékhoz szükséges minimális információmennyiséget tartalmazza, tele van gépelési hibával, a rossz szerkesztés miatt mondatok hiányoznak belőle, de ami a legrosszabb, hogy pontatlan adatokat is találhatunk benne. Ha ezeket a gondokat elfelejtjük, akkor a Tropico nagyszerű játék. A beépített scenariok sokáig jó szórakozást biztosítanak, de helyet kapott a programba egy térképgenerátor is, mely véletlenszerűen állít össze küldetéseket nekünk.

Multiplayer: Mivel a játékban nincs többjátékos mód, ezért ez a kritérium nem értékelhető.

Hanghatások: A hang nem játszik túl nagy szerepet a programban. A tanácsadónk hangján, és a szigetlakók "Hola!" üdvözlésén kívül nincs sok digitalizált beszéd benne. A hangok nem rosszak, csak nem kulcsfontosságúak.

Zene: A latin népzene tökéletesen illeszkedik a hangulathoz. Minden zene a háttérben marad, sosincs olyan érzése az embernek, hogy ki kellene kapcsolnia, vagy le kellene halkítania. Egyetlen hátrány, hogy a játékkal eltöltött hosszú órák alatt a zenék ismétlődnek. A PopTop kicsit több dalt is rakhatott volna a CD-re.

Intelligencia és nehézség: Az útkeresés a stratégiai játékok, és a szimulációk egyik gyengéje szokott lenni. A Tropico ezt a problémát is könnyen oldja meg. Nem mondom, hogy nem fordul elő, hogy egy-egy hajó összefut, de mindig gyorsan feloldják a problémát. Ha azt is belevesszük, hogy minden embernek saját szükségletei, vágyai, és gondolatai vannak, ez a program rendelkezik az egyik legjobb mesterséges intelligenciával.

Az egyetlen egy MI probléma, amit találni lehet, hogy a munkások "ellustulnak", és zavarodottak lesznek, miután egy bizonyos időn túl dolgoztak. Nagyon észrevehető ez, ha több épületet jelölünk ki építésre, mert ilyenkor a munkások elkalandoznak a szigeten, tétlenül ténferegnek, és nem csinálnak semmit. Egészen addig folytatják a semmittevést, amíg az ember le nem veszi a vállukról a terhet. Ilyenkor visszaállnak a napi rutinjukra. Hasonló történik, ha megmondjuk, hogy melyik épületet a legfontosabb elkészíteni. Nem tűnik úgy, hogy a munkásokat érdekelné egy-egy nagyobb prioritással rendelkező építmény.

Ami a nehézséget illeti, a készítők egyáltalán nem túloztak, mikor néhány scenariora ráaggatták a "Very Hard" (nagyon nehéz) jelzőt. Ha véletlenszerűen készítettünk magunknak küldetést, akkor saját magunk is beállíthatjuk a nehézségi szintet, de bármire is állítjuk, a polgárok sose maradnak túl sokáig boldogok. Előfordulhat, hogy hiába van rengeteg bevétele a szigetnek, hiába fizetjük meg jól az embereket, hiába van munka, szórakozási lehetőség, lakhely, a választások alatt mégis ki akarnak bennünket szavazni. Majdnem teljesen élethű a program, mert megjelenik benne a változás iránti állandó vágy. Sajnos pont ezért olyan nehéz, és frusztráló is egyben.

Összegzés: Nagyon nehéz összegzést írni a programról, mert nagyon sok mindent eltaláltak benne a készítők, de ugyanakkor vannak dolgok, amik egy idő után unalmasan ismétlődővé válnak. Letagadhatatlan, hogy a PopTop valami különlegeset alkotott, ami felülmúlja a hasonló kategóriában megjelent programokat. Az ember először azt hiszi, hogy megint csak egy egyszerű szimuláció előtt ül, de hamarosan rádöbben, hogy milyen nagy mélységeket ölel fel a program. Ha szereted a szimulációkat, a Tropico megér egy próbát!