SG.hu

Túl drága az internet a Twitchnek Dél-Koreában, ezért kivonulnak az e-sport paradicsomból

Az Amazon streaming-egysége, a Twitch közölte, hogy a magas működési költségek és hálózati díjak miatt jövő év februárjában leállítja működését Dél-Koreában.

"A Twitch jelentős veszteséggel működött Koreában, és sajnos nincs olyan út, amelyen az üzletünk fenntarthatóbban működhetne abban az országban" - írta Dan Clancy vezérigazgató. A hálózati díjak Koreában 10-szer drágábbak, mint a legtöbb más országban, mondta, hozzátéve, hogy a vállalat jelentős erőfeszítéseket tett a működési költségek csökkentésére, hogy továbbra is fennmaradhasson. "Kísérleteztünk egy peer-to-peer modellel, ezután a forrásminőséget maximum 720p-re állítottuk be" - írta Clancy. A vezető a koreai pénzügyi problémát "egyedi helyzetnek" nevezte, amely nem feltétlenül ismétlődik meg máshol. "A működési költségek Koreában lényegesen magasabbak, mint más országokban, és ezzel a kihívással kapcsolatban már jó ideje nyíltan beszéltünk" - írta.

Clancy szerint a Twitch segíteni fogja a streamelőket a más platformokra való átköltözésben. "Azon fogunk dolgozni, hogy segítsük a koreai Twitch-streamelőket abban, hogy közösségeiket alternatív livestreaming-szolgáltatásokba helyezzék át Koreában" - írta. "Több ilyen szolgáltatással is felvesszük a kapcsolatot, hogy segítsünk az átállásban, és a megbeszélések előrehaladtával kommunikálni fogunk az érintett streamerekkel". A dél-koreai Tudományos és Információs és Kommunikációs Technológiai Minisztérium (ICT) közleményében azt írta, hogy a hálózathasználati díjakat "átfogó kérdésként vizsgálják felül, amely az internethálózat fenntartható fejlődésének, a tartalomiparnak és a felhasználói kényelemnek a figyelembevételét igényli". A minisztérium nem kommentálta közvetlenül a Twitch működésének megszüntetéséről szóló döntését.

A Korea Telecommunications Operators Association, egy iparági lobbicsoport korábban bírálta a Twitchet, amiért csökkentette a videófelbontást az országban. "A hasonló szolgáltatások, mint az Afreeca TV, nyereségesek, így a Twitch döntése mögött a vállalat szélesebb körű menedzsmentproblémái állhatnak" - mondta a csoport szóvivője a Twitch leállásának bejelentése után. A Twitch márciusban több mint 400 alkalmazottat bocsátott el, miután a felhasználószám és a bevételek növekedése nem felelt meg a várakozásoknak.


A szélessávú szolgáltatók számos országban szorgalmazzák a nagy online platformok bevonását a költségekbe. A vita arról, hogy ki állja a nagy forgalomért járó számlát, a globális technológiai óriások és a helyi internetszolgáltatók összecsapását eredményezte Dél-Koreában. Koreában a "küldő fél fizet" modell "kevésbé hatékony forgalomáramlást, magasabb árakat és alacsonyabb tartalomminőséget okozott" - írta az Information Technology & Innovation Foundation egy 2022-es dokumentumban. "A "küldő fél fizet" politika - amelyben az olyan vállalatok, mint a Netflix, díjat fizetnek azért, hogy szolgáltatásaik eljussanak az ügyfelekhez - torzítja az árakat a bonyolult peering- és tranzitszolgáltatások piacán, ami nem hatékony forgalomirányítást eredményez" - áll a dokumentumban.

2016-ban a koreai kormány olyan módosításokat hajtott végre a 2005-ös összekapcsolási politikájában, amelyek alapvetően megváltoztatták az önkéntes tárgyalásos összekapcsolás normáit, és ehelyett a "küldő fél fizet" rendszert vezették be. A szervezet elemzése szerint az új szabályok azt jelentették, hogy a tartalmak továbbítása a koreai hálózatokban drágává vált, mivel az internetszolgáltató a költségeket a tartalomszolgáltatóra hárította. Ez arra késztette a Facebookot, hogy letiltsa a helyi KT szolgáltató hálózatában lévő központját, "ami azt jelentette, hogy a koreai felhasználókat más tengerentúli szervertermekbe irányították", ami a helyi felhasználók számára lassabbá tette a Facebookhoz való hozzáférést.

A dél-koreai internetszolgáltató, az SK Broadband 2021-ben beperelte a Netflixet, és pénzt követelt a Squid Game című műsorral kapcsolatos megnövekedett hálózati forgalom miatt. A Netflix korábban szintén perelte az SK Broadbandet a hálózati díjak miatt. A vállalatok 2023 szeptemberében egyeztek meg, a Netflix pedig "stratégiai partnerséget" jelentett be, amelynek keretében csomagcsomagokat kínálnak az ügyfeleknek, és "véget vetnek a köztük lévő vitáknak".

Az év elején az Európai Unió a nyilvánosság véleményét kérte egy ellentmondásos javaslatról, amely szerint az online platformok fizetnének a távközlési vállalatok szélessávú hálózatának korszerűsítéséért és bővítéséért. Az európai internetszolgáltatók szerint lehetővé kellene tenni számukra, hogy díjakat követelhessenek azoktól az online cégektől, amelyek a távközlési cégek átlagos csúcsforgalmának több mint 5 százalékát bonyolítják. A Meta és a Netflix kritizálta a javaslatot, a Biden-kormányzat pedig közölte Európával, hogy az online platformoktól az internetszolgáltatóknak történő fizetések előírása "torzítaná a versenyt" és aláásná a hálózatsemlegességet.

Az amerikai szélessávú iparág is azzal érvelt, hogy a nagy technológiai cégeknek hozzá kellene járulniuk egy olyan alaphoz, amely a szélessávú hálózatok kiépítését támogatja. "Olyan modern hozzállásra van szükségünk, amely igazságosabban osztja meg ezeket a pénzügyi kötelezettségeket azok között, akik a legtöbb hasznot húzzák ezekből a kapcsolatokból" - írta az USTelecom vezérigazgatója, Jonathan Spalter 2023 júniusában. Az USTelecom az AT&T-t, a Verizont és más hálózatüzemeltetőket képviseli.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #11
    Én is így látom. A streamingtől teljesen függetlenek az ISP-k. Két különálló iparág, külön üzleti stratégiával, profit-lehetőséggel.

    Nekem például hiába van gigás netem, a Youtube iszonyú lassú és sokszor átkapcsol 4K alatti minőségre, a videóbantekerésnél több másodperc is kell, mire betölt valamit, mert a cég nem fejleszti megfelelően a szerverhátteret.
  • Macropus Rufus #10
    "Sokkal hatekonyabb lenne a mindenki fizeti a sajat halozati reszet modell. Tehat a szolgaltatok a korlatlan netcsomagok helyett forgalomaranyos dijat szamlaznanak az elofizetoiknek es igy aki sokat forgalmaz "
    ez sztem nem a legjobb megoldás. Csak a példa miatt 1MB/10fillér. Tehát minden megbyte 10fillér. Így a havi díjjad akár több tízezer forint is lehet ha stream adásokat nézel. Ebből következik, hogy van legalább egy stream előfizetésed, ami ugye ismét pár ezer forint most. De ha a streaming szolgáltató is fizet 10fillért minden MB-ért akkor ugye ez neki már milliós plusz kiadás (mert ők minimum terabyte-os adat forgalmat bonyolítanak). Ezt a userre fogják terhelni és a 2500Ft-os előfizetés már 5000-6000 lesz.
    Szóval ez - sztem - nem olyan jó gondolat. Mármint a forgalom arányos fizetés.
    És akkor van egy másik probléma: az emberek le fognak szokni a net szórakozás célú használatáról, csak azt fogják megnézni ami kell és fontos, hiszen minden plusz megabyte 10fillér.

    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2023.12.14. 12:32:43
  • Cat #9
    "Ha ez itt a középszerű Magyarországon ilyen hibátlanul kivitelezhető és nyereségesen kigazdálkodható"
    Magyarországon nincs verseny az internetszolgáltatás terén, ezért az elérhető csomagok borzasztó drágák. Pl. a Magyar Telekom a Digire válaszul indította el a Flip nevű internet szolgáltatását, ami olcsóbb volt, mint a saját csomagja, de csak és kizárólag ott volt elérhető, ahol van Digi. A fogyasztóvédelem szerint ez rendben van.

    Amióta pedig a Digit átvette a ner (névleg a 4iG), és a Vodafonet is bekebelezték, azóta eszméletlen mértékben megdrágult minden.
  • Dodo55 #8
    "A szolgaltatoknal a minimum az amikor mindenki egyszerre hasznalja a halozatot, mig a maximum az, amit egy embernek oda tudnak adni, ha a halozatot senki mas nem hasznalja. Altalaban a dijcsomagokon a maximumot tuntetik fel nagybetuvel es alul van (ha van) a tenyleges garantalt savszelesseg."

    Érdekes, itt nálunk 2005 óta a UPC / Vodafone 99%-ban a maximum sávszélességet tudja, az 1% kivétel meg csak abból ered, amikor nem működik abszolút a szolgáltatás. 2021 óta ez az én esetemben pl. 1Gbps-t jelent downstream irányban. Ha ez itt a középszerű Magyarországon ilyen hibátlanul kivitelezhető és nyereségesen kigazdálkodható a szolgáltatók által évtizedeken át (de mondhatni korszakokon, ha az internet fejlődésére vetítjük), akkor nálunk gazdaságilag és infrastruktúrálisan is fejlettebb országokban üres hisztinek, telhetetlen profithajhászásnak kell tekinteni az egészet és az ottani fogyasztóvédelmi hatóságok felelőssége, hogy ilyen esetekben még az árfelhajtó lobbizás megkezdése előtt orrbaverjék érte úgy a szolgáltatókat, hogy rögtön visszaüljenek a seggükre csendben az így sem kicsi nyereségüket számolgatni. Ezen felül a műszaki felügyeletben illetékes szakhatóságoknak is dolga az ilyen mozgolódások után nagyon odafigyelnie, nehogy valamelyik eszébe jusson a szolgáltatás minőségét szándékosan önszabotálva hamis füstöket eregetni az állításaikat igazolandó. Arra pedig, hogy miért nem érdemes semmiképp másképp hozzáállni ehhez a kérdéshez, szerintem tökéletesen mutatja a cikk által bemutatott Dél-Koreai összeomlás esete. De általánosságban az is sokatmondó, ha egy-egy tevékenységi körben (pl. ez esetben internetszolgáltatók) pont a legnagyobb, legtőkeerősebb szereplők panaszkodnak, miközben a sokkal-sokkal kiszolgáltatott kis-közepes szereplők meg sem szólalnak.
  • kvp #7
    "Az internetszolgáltató úgy építi ki a hálózatát, hogy van egy legmagasabb és egy legalacsonyabb sávszélességi vállalt szolgáltatása a megrendelő felé."

    A szolgaltatoknal a minimum az amikor mindenki egyszerre hasznalja a halozatot, mig a maximum az, amit egy embernek oda tudnak adni, ha a halozatot senki mas nem hasznalja. Altalaban a dijcsomagokon a maximumot tuntetik fel nagybetuvel es alul van (ha van) a tenyleges garantalt savszelesseg.

    Ekkor jonnek a stream szolgaltatok es annyi adatot kuldenek, hogy mindenkinek felnyomjak az igenyelt savszelesseget. Ekkor persze a halozat nem birja es az elofizeto az aprobetus szavszelesseget kapja, ami keves a streaming-hez. Ekkor az elofizeto reklamal a szolgaltatonal, a szolgaltato meg jobb hijan kozli, hogy a legnagyobb csomagban levo garantalt minimum is kevesebb mint a nezheto minoseghez szukseges minimum. Az atlagos ugyfel nem hajlando tobbet fizetni, tehat a szolgaltato a masik oldalt (a streaming szolgaltatot) probalja ravenni, hogy fizesse ki neki a halozat boviteseert. Ha a streaming szolgaltato erre fizet, akkor a halozati szolgaltato bovit, ha nem fizet es kivonul, akkor pedig a saveszelesseg igeny esik le, tehat a halozati szolgaltatonak igazabol mindegy, hogy az ugyfel tudja-e hasznalni a streaming szolgaltatast vagy sem.

    A legegyszerubb megoldas az lenne, hogy csak a garantalt minimumot adhatnak meg a szolgaltatok a reklamaikban es a HD stream-ekhez szukseges csomagok tudnak garantalni ezt a saveszelesseget. Ez jelenleg gazdasagilag nem erne meg szinte senkinek, tehat akkor valoszinuleg a halozati szolgaltatok is kivonulnanak a piacrol. Persze lehet, hogy ekkor jonne egy olyan uj ceg, aminek van olcsobb technikaja es megeri nekik. Pl. a kinai allami cegek ilyenek. Ettol meg a nyugati kormanyok kapnak idegbajt es innentol politikai kerdes az ugy.
  • 0Fritz #6
    Az alapjait sem értem ennek az egésznek.
    Az internetszolgáltató úgy építi ki a hálózatát, hogy van egy legmagasabb és egy legalacsonyabb sávszélességi vállalt szolgáltatása a megrendelő felé.
    Ezért pénzt szed az előfizetőktől és ebből tartja fent a vállalkozását.
    A küldőt és a fogadót miért érdekelje, hogy az adott hálózatot éppen maximálisan kihasználják, vagy nem is folyik át rajta adat.
    Az adatfolyam-szolgáltatók (twitch, youtube) meg az anyjukat is már rég meghágták némi plusz sékelért, szóval sok sikert a velük való egyezkedéshez.
    Erre jön még a politikus és okoskodik ahelyett, hogy kurvázna és kussban lopná a közpénzt.
    Ennek semmi köze semmilyen "igazságos szolgáltatáshoz", hanem azért kúrnak szét mindent, hogy ki legyen a sikeresebb fogtechnika.
  • kvp #5
    "Hamvaban holt otlet....Fizetni a streaming szolgaltatasert PLUSZ a forgalomert....Arrol nem is szolva, hogy 1-1 jatek tobbszaz gigabajt manapsag....De a Windows nagyobb patchek sem piskotak....Ez szo szerint 30 evvel repitene vissza a nethasznalatot"

    A ket alternativa az, hogy vagy kivonulnak es nem lesz szolgaltatas vagy beepitik a streaming araba a netszolgaltato dijat is es megszunnek az ingyenes oldalak (pl. ingyenes youtube, facebook). A vegen vagy kifizetjuk a magassabb osszeget vagy nem lesz elerheto szolgaltatas.
  • cateran #4
    "Tehat a szolgaltatok a korlatlan netcsomagok helyett forgalomaranyos dijat szamlaznanak az elofizetoiknek es igy aki sokat forgalmaz (videot nez, letolt, stream-el, stb.) azok sokat fizetnenek."

    Hamvaban holt otlet....Fizetni a streaming szolgaltatasert PLUSZ a forgalomert....Arrol nem is szolva, hogy 1-1 jatek tobbszaz gigabajt manapsag....De a Windows nagyobb patchek sem piskotak....Ez szo szerint 30 evvel repitene vissza a nethasznalatot
  • kamionosjoe #3
    Remélem maradnak még sokáig Európában én manapság már szinte többet nézem, mint youtube-ot.
  • Gabbbbbbbbbbbb #2
    A leghatekonyabb az lenne, ha az allam (es az EU) rendesen kepviselne a polgarok erdekeit. Ugyanis a Telekom (es minden mas ISP) nyereseges, nem szabadna hagyni, hogy extraprofitert lobbizva tonkretegyek az internet fuggetlenseget. Azt el tudnam fogadni esetleg, hogy 4k's tartalmat biztosito elofizetesek arabol fizetnek a szolgaltatoknak es ezaltal megdragitjak azokat, de ez is egy eleg szerencsetlen kompromisszum lenne. Szolgaltato nem birja a terhelest, akkor ne szolgaltasson gigabitet 5e Ft-ert, igazabol 20 megabit is nagyjabol eleg, (nekem annyi van a konyhaban)
    Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2023.12.09. 11:23:34