Bár az internet terjedésével, valamint az elérések javulásával és gyorsulásával logikus lépésnek tűnt a hagyományos optikai lejátszók száműzése a következő generációs konzolok belsejéből, a jelek szerint erre mégsem kerül sor. Mind a Sony, mind pedig a Microsoft úgy gondolja, hogy ennek még nem jött el az ideje, amit az elérések eltérő minőségével és átviteli sebességével indokolnak. Maradnak tehát a (várhatóan Blu-ray) lejátszók, amelyek ettől függetlenül is további sikerekre számíthatnak a globális piacon. Az Apple továbbra sem érdekelt a játékokban, legalábbis nagyképernyős masinák szegmensében, a Kinect pedig újabb területre törhet be.

A Wall Street Journal számolt bearról, hogy a két nagy rivális hasonló döntésre jutott az optikai lejátszók konzolokban történő további alkalmazásának kérdésében. Korábban ugyan - különösen a Sony esetében - felmerült, hogy a következő generációs fejlesztés már kizárólag a digitális letöltésekre támaszkodna, ezzel pedig a hagyományos optikai lemezek helyett az általuk kiépítendő adatközpontokra alapoznák a gyors terjedést és sikert megcélzó stratégiájukat, ez azonban véleményük szerint még túl korai lépés lenne. A jövőre, vagy esetleg 2014 során megjelenő új asztali konzolok ezért maradnak a bevált megoldásnál, aminek nyilván a játékforgalmazók is örülnek.

A jelenlegi információk alapján biztosra vehető, hogy mind a jövőre érkező PlayStation 4 "Orbis", mind pedig az Xbox Next "Durango" Blu-ray lejátszót hordoz majd magában, és egyben támogatják a 100 és 128 GB-os lemezeket kezelő BDXL technológiát is. A kizárólag letöltésekre alapozó korábbi elképzelés hátrányos helyzetbe hozta volna azon országok lakosait, amelyek egyelőre nem tudnak megfelelő minőségű és sebességű eléréseket biztosítani, bár az kétségtelenül előnyként merült fel, hogy a játékok forgalmazása felgyorsult és egyben leegyszerűsödött volna, hiszen ebben az esetben nem kellene a lemezek leszállításával és eladásával vesződni. A forgalmazók mégis örülnek, mivel számukra egyelőre az optikai lemezek jelentik a jobb esélyt további megállapodások megkötésére (többek között éppen a Microsofttal), amelyek révén nemcsak a konzolok, de a PC-k szegmensében is további komoly bevételekre számíthatnak.


Utóbbiak persze nagyon is tisztában vannak azzal, hogy a letöltések terjedése, népszerűségük növekedése idővel teljesen kiszorítja majd a piacról az optikai formátumokat, ám a kölcsönös előnyök egyelőre a fenti döntés meghozatalát indokolták. A konzolgyártók számára itt az számít előnynek, hogy a lemezek további támogatásával nem kell drága és nagy kapacitású merevlemezeket beépíteniük saját fejlesztéseikbe. Abban egyetértenek, hogy a folyamatot nem tudják megállítani, legfeljebb lelassítani, mint ahogy arról a GameStop vezérigazgatója is beszélt a napokban. Ő elmondta, hogy itt is mindenképpen megtörténik a váltás a letöltésekre, ám ez valamivel hosszabb időt vesz majd igénybe, mint ahogy azt a zene és a filmek esetében láthattuk.

Egyes értesülések szerint mind a Sony, mind pedig a Microsoft is leszállította saját első példányait a szoftverfejlesztő cégeknek, ezek pedig az AMD által kifejlesztett APU-ra és különálló grafikus vezérlőre támaszkodnak. Hivatalos információ hiányában ezt megerősíteni egyelőre nem tudjuk, ám ezzel ellentétes hírek sem jelentek meg, így valószínűleg mind a hardveres összetételt, mind pedig a leszállítás tényét illetően igazat szólnak a meg nem nevezett források.


Érdekes, hogy a Blu-ray formátumnak további sikereket jósolnak a globális piacon, függetlenül attól, hogy a következő generációs konzolok valóban tartalmazni fogják-e majd ezen lejátszókat. A Strategy Analytics előrejelzése szerint idén harmadával nő majd a forgalom, amely meghaladhatja a 42 millió darabot, míg a használatban lévő Blu-ray egységek száma az év végére túllépheti a 108 milliót - nem számítva a PS3 konzolokat, amelyekből mintegy 60 millió példány kelt eddig el a megjelenés óta. 2016-ban már mintegy 68 millió lejátszó talál majd gazdára, ami éves átlagban 14 százalékos növekedést jelent az elkövetkező időszakra nézve, addigra pedig már világszerte 300 millió körüli számban lesznek jelen ezen asztali készülékek a vásárlók otthonaiban.

A számbeli növekedéssel egy időben azonban megfigyelhető lesz az árak, és ezzel egy időben a bevételek visszaesése is, ami nyilván elsősorban a gyártó cégeket érinti majd kényelmetlenül. Tavaly még 7,6 milliárd dolláros forgalmat mértek ezen a területen, négy év múlva pedig alig 3,9 milliárd dollár cserél majd gazdát ezen tranzakciók révén, amit elsősorban a fizikai kiadványok forgalmának visszaesésével, valamint a streaming opciók népszerűségének további növekedésével magyaráznak ami egyben azt is előrevetíti, hogy a vásárlók jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak majd a konkrét tartalmak birtoklásának.


Mások eközben azt jósolják, hogy az új konzolgeneráció képviselői jóval kisebb visszhangot váltanak majd ki közvetlen elődeikhez képest. A Piper Jaffray elemzői például arról értekeznek, hogy a debütálást követő első 14 hónapban - az előző generáció megjelenését követő időszakkal összehasonlítva - nagyjából felével esik majd vissza a játékok forgalma, ám a hardveres eladások sem alakulnak majd kedvezően. A Wii U nagyjából az eredeti Wii forgalmának alig 35 százalékát éri majd el, míg a PS4 és az Xbox Next saját elődeik eredményének szintén mintegy felét tudják majd produkálni. A PC szegmens eközben nagyjából stagnálni fog, vagyis éles eltérés lesz majd megfigyelhető a két terület között.

Talán ezzel is magyarázható, hogy az Apple továbbra sem érdekelt a játékokban, legalábbis ami a nagyképernyős készülékeket illeti. A cég vezérigazgatója, Tim Cook, többek között erről is beszélt a D10 konferencia alatt, kihangsúlyozva ugyanakkor, hogy az Apple már most is jelentős szereplőnek mondható, hiszen például az iPod Touch esetében is éppen a játékok számítanak az egyik fő motivációs tényezőnek. A jövőben tovább erősödik majd jelenlétük a játékok területén, ami elsősorban annak lesz köszönhető, hogy egyre többen döntenek a hordozható készülékek mellett. A hagyományos konzolokban továbbra sem érdekeltek, vagyis inkább azon véleményekkel értenek egyet, amelyek szerint az új táblák és okostelefonok egyre nagyobb szeletet hasítanak majd ki ebből a szegmensből.


A Microsoft számára jó hír, hogy a Kinect mozgásérzékelő vezérlő újabb területen találhat otthonra. A King's College London bejelentette, hogy orvosi műtéteknél veszik majd hasznát a fejlesztésnek, mégpedig a három- és kétdimenziós képek generálásában, valamint ezen felvételek érintés nélküli rendezésében, amely fontos szempont a már bemosakodott orvosok számára. Reményeik szerint az első kísérleti programot hamarosan továbbiak követik majd, így egyre több orvos számára nyílik meg a lehetőség a 3D-képek szóval történő manipulálása és vezérlése előtt.

A szoftvercég egyes források szerint eközben arra készül, hogy az E3 alatt, ám szűk körben, bemutassa az Xbox Smart Glass névre keresztelt platformot, amely lehetővé teszi a konzol távirányítását szinte bármilyen egyéb készüléken keresztül. A felhasználók a hír szerint Windows, Windows Phone, valamint iOS és Android készülékek alatt próbálhatják majd ki a szoftvert, amely egyes fontos appokat (így például Netflix és YouTube) tesz elérhetővé számukra, de jól jöhet egyes tartalmak tévén és laptopon történő megjelenítésekor is.