MTI
Nemzetközi biztosok az internetes szólásszabadság mellett
A szólásszabadság az összes többi kommunikációs eszközhöz hasonlóan az internetre is vonatkozik - állapították meg nemzetközi szervezetek véleményszabadsággal foglalkozó különmegbízottai közös nyilatkozatukban.
Az internetes szólásszabadság korlátozása csak nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelően, bizonyos érdekek védelmében lehetséges - foglalt állást az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), valamint az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának biztosa a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) tartott sajtótájékoztatón. A Budapesten aláírt deklaráció szerint más médiaeszközökkel kapcsolatos megközelítések nem alkalmazhatók változtatás nélkül az internetre, utóbbira, a virtuális kommunikáció sajátosságait figyelembe véve külön szabályozási szempontokat kell kialakítani.
Frank La Rue, az ENSZ különmegbízottja a szólásszabadság vonatkozásában visszalépésnek tartja az új magyar távközlési szabályozást, az értékelése szerint "valójában nem független médiahatóság" működését. A világszervezet jelentéstevője úgy találja, hogy Magyarországra az internethasználat túlszabályozása jellemző, és ez aggodalomra ad okot. Hozzátette, az internet csak kivételes, pontosan meghatározott esetekben, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a gyermekpornográfia visszaszorítására korlátozható legitim módon.
David Banisar, az ARTICLE 19 szervezet vezető jogtanácsosa, Dunja Mijatoviæ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-biztosa, Frank La Rue, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különmegbízottja, Faith Pansy Tlakula, az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának különmegbízottja és Toby Mendel, a Centre for Law and Democracy szervezet ügyvezető igazgatója
Az ENSZ-biztos - aki április elején Budapesten járt és akkor is hangot adott azon véleményének, hogy a médiahatóságnak függetlennek kell lennie - úgy tájékoztatott, csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi bizottságában egyeztet a médiatörvényről. Frank La Rue kiemelte, hogy a nemzetközi különmegbízottak deklarációja nem a magyar helyzetre vonatkozik, olyan általános irányelveket igyekeztek lefektetni, amelyek a világ minden országában alkalmazhatók. A biztosok ajánlásainak csak akkor van lényegi hatásuk, ha az adott államok társadalmai változtatásokra késztetik kormányaikat.
Frank La Rue azt mondta, az internet az egyik legfontosabb, erőteljes kommunikációs eszközzé vált, erre az észak-afrikai események is rámutattak. Alkalmas a korrupció és az emberi jogok megsértésének feltárására, békés tüntetések megszervezésére. Az internetes szólásszabadság esetében az új kommunikációs technológia ellenére nincs szó új jogokról, a hagyományos szabadságjogokat kell érvényesíteni A hagyományos, egyirányú tömegkommunikációhoz képest az internet új elemet hozott, megteremtette a gyors, tömeges és interaktív kommunikációt, amelyben valós időben lehet az eseményekre reagálni. Azt mondta, az internet a demokrácia és a nyitottság eszköze, amelyet politikusok világszerte ijedten igyekeznek korlátozni, de "csak az autoriter politikusok félnek ettől a fajta szabadságtól".
Dunja Mijatovic EBESZ-biztos szerint minden kormánynak legitim joga, hogy a számára veszélyforrást jelentő tartalmak kapcsán lépéseket tegyen, de ez nem lehet jogalap az internet szűrésére. Elmondta, hogy a világon sok kormány blokkol különböző tartalmakat, és nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen módon blokkolná az internetet.
A különleges megbízottak 1999 óta minden évben elfogadnak és közzétesznek egy közös nyilatkozatot, amelyben nemzetközi normákat fogalmaznak a szólásszabadság kulcsfontosságú területeivel kapcsolatban. Az idei, az internetes szólásszabadságról szóló deklaráció a 13. a sorban. Az EBESZ megbízottja kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs jelentősége annak, hogy ezt a nyilatkozatot Budapesten fogadták el, ezzel nem akartak üzenni, azért ezt a helyszínt választották, mert az aláíró négy nemzetközi különmegbízott közül három a magyar fővárosban tartózkodott.
Az internetes szólásszabadság korlátozása csak nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelően, bizonyos érdekek védelmében lehetséges - foglalt állást az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), valamint az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának biztosa a Nyílt Társadalom Archívumban (OSA) tartott sajtótájékoztatón. A Budapesten aláírt deklaráció szerint más médiaeszközökkel kapcsolatos megközelítések nem alkalmazhatók változtatás nélkül az internetre, utóbbira, a virtuális kommunikáció sajátosságait figyelembe véve külön szabályozási szempontokat kell kialakítani.
Frank La Rue, az ENSZ különmegbízottja a szólásszabadság vonatkozásában visszalépésnek tartja az új magyar távközlési szabályozást, az értékelése szerint "valójában nem független médiahatóság" működését. A világszervezet jelentéstevője úgy találja, hogy Magyarországra az internethasználat túlszabályozása jellemző, és ez aggodalomra ad okot. Hozzátette, az internet csak kivételes, pontosan meghatározott esetekben, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a gyermekpornográfia visszaszorítására korlátozható legitim módon.
David Banisar, az ARTICLE 19 szervezet vezető jogtanácsosa, Dunja Mijatoviæ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-biztosa, Frank La Rue, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának a véleménynyilvánítás szabadságának elősegítéséért és védelméért felelős különmegbízottja, Faith Pansy Tlakula, az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának különmegbízottja és Toby Mendel, a Centre for Law and Democracy szervezet ügyvezető igazgatója
Az ENSZ-biztos - aki április elején Budapesten járt és akkor is hangot adott azon véleményének, hogy a médiahatóságnak függetlennek kell lennie - úgy tájékoztatott, csütörtökön az Országgyűlés emberi jogi bizottságában egyeztet a médiatörvényről. Frank La Rue kiemelte, hogy a nemzetközi különmegbízottak deklarációja nem a magyar helyzetre vonatkozik, olyan általános irányelveket igyekeztek lefektetni, amelyek a világ minden országában alkalmazhatók. A biztosok ajánlásainak csak akkor van lényegi hatásuk, ha az adott államok társadalmai változtatásokra késztetik kormányaikat.
Frank La Rue azt mondta, az internet az egyik legfontosabb, erőteljes kommunikációs eszközzé vált, erre az észak-afrikai események is rámutattak. Alkalmas a korrupció és az emberi jogok megsértésének feltárására, békés tüntetések megszervezésére. Az internetes szólásszabadság esetében az új kommunikációs technológia ellenére nincs szó új jogokról, a hagyományos szabadságjogokat kell érvényesíteni A hagyományos, egyirányú tömegkommunikációhoz képest az internet új elemet hozott, megteremtette a gyors, tömeges és interaktív kommunikációt, amelyben valós időben lehet az eseményekre reagálni. Azt mondta, az internet a demokrácia és a nyitottság eszköze, amelyet politikusok világszerte ijedten igyekeznek korlátozni, de "csak az autoriter politikusok félnek ettől a fajta szabadságtól".
Dunja Mijatovic EBESZ-biztos szerint minden kormánynak legitim joga, hogy a számára veszélyforrást jelentő tartalmak kapcsán lépéseket tegyen, de ez nem lehet jogalap az internet szűrésére. Elmondta, hogy a világon sok kormány blokkol különböző tartalmakat, és nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bármilyen módon blokkolná az internetet.
A különleges megbízottak 1999 óta minden évben elfogadnak és közzétesznek egy közös nyilatkozatot, amelyben nemzetközi normákat fogalmaznak a szólásszabadság kulcsfontosságú területeivel kapcsolatban. Az idei, az internetes szólásszabadságról szóló deklaráció a 13. a sorban. Az EBESZ megbízottja kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs jelentősége annak, hogy ezt a nyilatkozatot Budapesten fogadták el, ezzel nem akartak üzenni, azért ezt a helyszínt választották, mert az aláíró négy nemzetközi különmegbízott közül három a magyar fővárosban tartózkodott.
, de legnagyobb sajnálatomra náluk is működik a cenzúra. Engem is kitiltottak. 
