Berta Sándor
Elfogultak a keresők?
A jelenleg a piacon lévő keresők elfogultak, az általuk kínált eredmények pedig kiegyensúlyozatlanok - állítja Elisabeth van Couvering brit szociológus, aki társadalmi ellenőrzést szeretne.
"A keresők az egyes honlapok jelentőségét a linkektől linkekig fűződő kapcsolatuk alapján ítélik meg. Az egyes hivatkozások szolgálnak a bizalom zálogául. Mindez oda vezet, hogy jelentősen túlbecsülik azoknak a nagyobb portáloknak a jelentőségét, amelyek már régebb óta elérhetők a világhálón. Emellett előnyt élveznek a nagyobb reklámpiaccal rendelkező országok, és megállapítható az is, hogy bizonyos nyelvű keresési eredmények jóval hiányosabbak a más nyelvű találatoknál. Ennek az okai nagyon különbözőek és összetettek; lehetnek technikai jellegűek és akár a keresőalgoritmusra is visszavezethetők. Vannak ugyanakkor gazdasági okai is, például az üzemeltetők reklámbevételektől való függősége vagy az egyes linkek értéke. A felhasználók ugyanakkor nem sokat látnak ezekből a dolgokból."
"Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak azokat az információkat indexelik a keresőcégek, amelyekkel pénzt kereshetnek. De úgy gondolom, hogy a keresőket üzemeltető vállalatok gazdasági felépítésének köszönhető, hogy egyes információk szinte megtalálhatatlanok és az is ténykérdés, hogy egy kisebb országban lévő honlap esélyei sokkal rosszabbak az indexálásra, mert kevesebben beszélik azt a nyelvet, mint egy nagyobb államnak" - jelentette ki Elisabeth van Couvering.
A szakember kiemelte, hogy a keresőket üzemeltető és az azokra optimalizáló cégek között egyfajta háború dúl. A magukat erre a területre (un. SEO) specializáló vállalatok mindent megtesznek a sikerért: szavakra reklámoznak, igyekeznek oldalaikat célzottan optimalizálni és egyes esetekben még megkérdőjelezhető módszereket is bevetnek, például úgynevezett linkfarmokat hoznak létre. Minden keresőt üzemeltető cég számára más az ingerküszöb. A két tábor között feszültség, de együttműködés is van, segítik egymás munkáját, megosztják az eszközeiket és a konfliktusuk ellenére függenek is egymástól.
"Bizonyos információkat azért minősítenek nagyobb értékűnek, mert egyéb honlapokon találhatók meg. Léteznek ugyanakkor feketelisták is. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a keresők általában arra használhatók, hogy az emberek számára olyan dolgokat is elérhetővé tegyenek, amiket addig nem ismertek és amikről addig semmit sem tudtak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a keresők nem minden jelenleg online meglévő információt tesznek hozzáférhetővé. Vannak kevésbé látható és vannak láthatatlan dolgok is."
"Az internet egyre nagyobb részben a kultúránk részévé válik és a keresők egyre nagyobb mértékben ellenőrzik az információkhoz való hozzáférésünket. Úgy gondolom, hogy éppen az említett dolgok miatt ezek a cégek bizonyos felelősséggel tartoznak a társadalom felé. A polgárok számára tisztességes hozzáférést kell biztosítaniuk az információkhoz és nem hivatkozhatnak arra, hogy ők magáncégek" - tette hozzá a brit szociológus.
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mit várhatnak a felhasználók akkor, mikor a Google és társai a keresőalgoritmusaikat és azok változtatásait üzleti titokként kezelik? Elisabeth van Couvering szerint az embereknek beleszólási joguk van ebbe a kérdésbe és mindenképpen közérdekű lenne megtudni, hogy miként jönnek létre a keresési eredmények. Ez már csak amiatt is fontos lenne, mivel a keresési találatok komolyan befolyásolhatnak egyes társadalmi kérdéseket. Jó példa erre, hogy ha valaki a magzatelhajtásra keres rá, akkor milyen linkek legyenek láthatók először: a magzatelhajtást végző klinikák honlapjainak címei vagy az eljárást ellenző csoportok elérhetőségei?
Van Couvering szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, van ugyanis egy tömegmédium, amely az elmúlt tíz esztendőben felnőtt anélkül, hogy foglalkozott volna a társadalom igényeivel. Erről a kérdésről viszont mindenképpen beszélni kell.
"A keresők az egyes honlapok jelentőségét a linkektől linkekig fűződő kapcsolatuk alapján ítélik meg. Az egyes hivatkozások szolgálnak a bizalom zálogául. Mindez oda vezet, hogy jelentősen túlbecsülik azoknak a nagyobb portáloknak a jelentőségét, amelyek már régebb óta elérhetők a világhálón. Emellett előnyt élveznek a nagyobb reklámpiaccal rendelkező országok, és megállapítható az is, hogy bizonyos nyelvű keresési eredmények jóval hiányosabbak a más nyelvű találatoknál. Ennek az okai nagyon különbözőek és összetettek; lehetnek technikai jellegűek és akár a keresőalgoritmusra is visszavezethetők. Vannak ugyanakkor gazdasági okai is, például az üzemeltetők reklámbevételektől való függősége vagy az egyes linkek értéke. A felhasználók ugyanakkor nem sokat látnak ezekből a dolgokból.""Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak azokat az információkat indexelik a keresőcégek, amelyekkel pénzt kereshetnek. De úgy gondolom, hogy a keresőket üzemeltető vállalatok gazdasági felépítésének köszönhető, hogy egyes információk szinte megtalálhatatlanok és az is ténykérdés, hogy egy kisebb országban lévő honlap esélyei sokkal rosszabbak az indexálásra, mert kevesebben beszélik azt a nyelvet, mint egy nagyobb államnak" - jelentette ki Elisabeth van Couvering.
A szakember kiemelte, hogy a keresőket üzemeltető és az azokra optimalizáló cégek között egyfajta háború dúl. A magukat erre a területre (un. SEO) specializáló vállalatok mindent megtesznek a sikerért: szavakra reklámoznak, igyekeznek oldalaikat célzottan optimalizálni és egyes esetekben még megkérdőjelezhető módszereket is bevetnek, például úgynevezett linkfarmokat hoznak létre. Minden keresőt üzemeltető cég számára más az ingerküszöb. A két tábor között feszültség, de együttműködés is van, segítik egymás munkáját, megosztják az eszközeiket és a konfliktusuk ellenére függenek is egymástól.
"Bizonyos információkat azért minősítenek nagyobb értékűnek, mert egyéb honlapokon találhatók meg. Léteznek ugyanakkor feketelisták is. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a keresők általában arra használhatók, hogy az emberek számára olyan dolgokat is elérhetővé tegyenek, amiket addig nem ismertek és amikről addig semmit sem tudtak. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a keresők nem minden jelenleg online meglévő információt tesznek hozzáférhetővé. Vannak kevésbé látható és vannak láthatatlan dolgok is."
"Az internet egyre nagyobb részben a kultúránk részévé válik és a keresők egyre nagyobb mértékben ellenőrzik az információkhoz való hozzáférésünket. Úgy gondolom, hogy éppen az említett dolgok miatt ezek a cégek bizonyos felelősséggel tartoznak a társadalom felé. A polgárok számára tisztességes hozzáférést kell biztosítaniuk az információkhoz és nem hivatkozhatnak arra, hogy ők magáncégek" - tette hozzá a brit szociológus.
Persze joggal merül fel a kérdés, hogy vajon mit várhatnak a felhasználók akkor, mikor a Google és társai a keresőalgoritmusaikat és azok változtatásait üzleti titokként kezelik? Elisabeth van Couvering szerint az embereknek beleszólási joguk van ebbe a kérdésbe és mindenképpen közérdekű lenne megtudni, hogy miként jönnek létre a keresési eredmények. Ez már csak amiatt is fontos lenne, mivel a keresési találatok komolyan befolyásolhatnak egyes társadalmi kérdéseket. Jó példa erre, hogy ha valaki a magzatelhajtásra keres rá, akkor milyen linkek legyenek láthatók először: a magzatelhajtást végző klinikák honlapjainak címei vagy az eljárást ellenző csoportok elérhetőségei?
Van Couvering szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, van ugyanis egy tömegmédium, amely az elmúlt tíz esztendőben felnőtt anélkül, hogy foglalkozott volna a társadalom igényeivel. Erről a kérdésről viszont mindenképpen beszélni kell.
