Berta Sándor

Az okostelefonok lehetnek a jövő könyvei

Stefan Herwig piackutató szerint amennyiben a könyvszakma nem változtat álláspontján, könnyen a zeneipar sorsára juthat. Utóbbi az elmúlt években szerzői jogi pereskedések sorát indította el, amelyekkel azonban közel sem érte el a kívánt eredményt.

Nem véletlen, hogy az online piacon a lábát éppen megvetni készülő könyvszakma komoly dilemmába került: nem akar lemondani a bevételeiről, de nem akar pereskedésekbe bocsátkozni, és a 21. század követelményeinek megfelelő szerzői jogot szeretne. A helyzetet bonyolítja, hogy megjelent számos új piaci szereplő, akiknek komoly beleszólásuk lehet a dolgok alakulásába. Elég például csak a Google, az Apple és az Amazon alkotta triumvirátusra gondolni.

A digitális könyvüzletbe jelenleg megéri befektetni. A piac a válság ellenére is jól tartja magát, dinamikusan erősödik. Csak Németországban minden száz könyvből 37 már kizárólag vagy részben digitális formában jelenik meg. A szakkönyveknél ez az arány még nagyobb, mintegy 51 százalékos. Az e-könyv olvasók mellett egyre nyilvánvalóbb, hogy az okostelefonok is alkalmasak lehetnek a digitális művek megjelenítésére.

Neelan Choksi, a Lexcycle munkatársa szerint az iPhone-tulajdonosok már több mint 115 000 digitális kiadvány közül válogathatnak, ezek fele ráadásul szabadon elérhető. Ezzel párhuzamosan megjelentek az első e-könyv olvasó programok az Apple készülékéhez. A Lexcycle például a Stanzát fejlesztette ki. "Fontos, hogy a művek az olvasók igényeinek feleljenek meg. Egy egyszer megvásárolt e-könyvnek mindig a felhasználó tulajdonában kell maradnia. A különböző eszközöknek és alkalmazásoknak pedig támogatniuk kell a szabadon hozzáférhető tartalmakat és a nyílt szabványokat" - jelentette ki Neelan Choksi.

Az egyik komoly piac lehet Kína. A Frankfurti Könyvvásáron is bemutatkozó Shanda Literature ügyvezetője, Hou Xiaoqiang imponáló számokat sorolt: a kiadó négy honlapjához eddig 800 000 (!) szerző csatlakozott, közülük 10 000-rel már szerződést is kötöttek. Jelenleg több mint 100 000 mű szerzői jogai vannak a Shanda birtokában. Egyes kiadványokból eddig több mint 15 millió példányt adtak el. Tavaly pedig a vállalat forgalma elérte a 10 millió eurót. Az olvasók a mobiltelefonjaikra tölthetik le a regényeket és más alkotásokat, a fizetés mobil rendszeren keresztül történik.

Az egyes szerzők naponta frissítik a könyveiket. A legnépszerűbb író naponta 10 000 kínai írásjelet tölt fel a platformra, 30 000-es olvasótábora van és egy jó napon akár 260 eurót is megkeres. Az alkalmazott üzleti modell egyszerű: minden kiadvány első fele ingyen elérhető, utána minden további 1000 írásjeles oldal 2-3 eurócentbe kerül. Általában a bevételek 20-50 százalékát kaphatja meg az író, a pontos szám szerződésenként eltérő. Ilyen módon 100 szerző évente 9800 eurót kereshet.

Egyértelmű, hogy az elektronikus könyveké a jövő. Az viszont még kérdéses, hogy az új piacon kik töltenek be majd meghatározó szerepet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • KillerBee #11
    "Ez teljesen helyes mister kukacos."

    Még neked is Miss vagyok!
  • KillerBee #10
    Persze nem kell nekem hinned, noha minden okod meglenne rá, azt hiszem, nem kicsit jobban ismerem a német nyelvet, mint te. Idézet a német Wikipedia Urheberrecht szócikkéből, a lényeget kiemeltem:

    "Das Urheberrecht bezeichnet zunächst das subjektive und absolute Recht, das die ideellen und materiellen Interessen des Urhebers an seinem Geisteswerk schützt.[1] Als objektives Recht meint es die Summe der Rechtsnormen eines Rechtssystems, die das Verhältnis des Urhebers und seiner Rechtsnachfolger zu seinem Werk regeln; es bestimmt Inhalt, Umfang, Übertragbarkeit und Folgen der Verletzung des subjektiven Rechts.[1] Das Copyright des anglo-amerikanischen Rechts ist dagegen, wie der Name schon sagt, eher eine Art Verlagsrecht/Reproduktionsrecht, wird jedoch häufig damit verwechselt. Der Hauptunterschied besteht darin, dass das Copyright nur die Reproduktionsrechte des Reproduzenten regelt – im Gegensatz zur obigen Beschreibung des Urheberrechts."

    Na ugye most jössz majd azzal, hogy a Wikipedia nem megbízható forrás, de nyugodtan nézz utána német jogi szakkönyvekben. A te nyelvtudásodnál azért a Wikipedia még mindig megbízhatóbb.
  • KillerBee #9
    Im deutschen Originaltext wird das Wort Copyright nicht etwa zufällig verwendet, es hat wohl eine distinktive Bedeutung. Es wäre an der Zeit, deine Deutschkenntnisse etwas aufzupolieren.
  • KillerBee #8
    Egy fenét helyes, a két jogi kifejezés alapvetően eltérő jogokat jelent. A szerzői jog elidegeníthetetlen, ha akarom, sem ruházhatom át másra, ellentétben a copyrighttal. És hiszed vagy nem, ezt a németek is tudják - egy amatőr színvonalon dolgozó fordító a jelek szerint nem.

    Egy példa: Attól, hogy nálunk sokan mondanak garanciát a szavatosság helyett, a két dolog még nagyon nem ugyanazt jelenti - persze lehet, hogy neked igen, csak majd meglepődsz, ha rád hárul a bizonyítási teher.
  • nickwearby #7
    Nyilván ehhez is el kellene telnie egy kis időnek, hogy kiforrottá váljon.

    Ha a szerző ad a hírnevére, akkor előbb-utób igényes munkát tölt fel a hálóra,
    ha meg nem, akkor igényes önkéntesek (akik nem bírják nézni a szennyet) tök jól kijavítják.

    A végfelhasználó szempontjából mindenképpen eredményesebben működne, mint ma,
    mert a kiadókat aztán baszogathatnám, hogy márpedig adják ki lektorálva....
  • mad mind #6
    Ez teljesen helyes mister kukacos. A Copyrightot már sokszor használják au Uhrheberrecht helyett.
  • Polemius #5
    Na igen, azok aztán olyanok is lesznek. :)
    Sajnos lehet látni olyan könyveket boltban is, melyeknél szinte mindent megspóroltak, és majdnem egy az egyben az került bele, amit a szerző leadott word dokumentumban. :s
  • nickwearby #4
    Egy másik cikkhez írt hsz-emben "finoman" utaltam rá, hogy
    a digitális könyvek "megjelentetését" (inkább publikálást kéne)
    nem a kiadóknak kéne intézni, hanem közvetlenül a mű szerzőjének.

  • atlagember #3
    Hát nálunk nem ez az arány. Nálunk a kiadóban valóban megjelentetjük a könyvek felét digitálisan is, de a bevételnek csupán 0,02%-a származik a digitális értékestésből, ami messze kevesebb, mint amennyibe kerül a fenntartás, úgyhogy egyelőre még nem rentábilis a dolog.
  • KillerBee #2
    "Shanda hält inzwischen das Copyright an über 100.000 Titeln."

    Ami az SG szerint így szól magyarul:

    "Jelenleg több mint 100 000 mű szerzői jogai vannak a Shanda birtokában."

    Hibás a fordítás, érdemes lenne németül tudó fordítót alkalmazni. Akkor lenne helyes, ha a német szövegben Copyright helyett Urheberrecht állna - de nem az áll.