Japánban - a fejlett országok közül utolsóként - 2006 vége felé vezették be a számhordozhatóság lehetőségét, ami nem azzal a hatással járt, mint a világ más részein.

Voltak olyan országok, ahol a mobilosok fele váltott szolgáltatót telefonszámának megtartásával, míg a szigetországban a kormány adatai szerint a százmillió előfizető közül csak 1 millióan. A magyarázat négy körülményben keresendő. Az első az, hogy felhasználók nem vihetik magukkal a mobilszámukhoz csatlakozó e-mail-címüket, márpedig Japánban, ahol már 1999-ben megjelent a mobilinternet, nagyon sokan folytatnak kiterjedt magán- és üzleti levelezést ezen az elektronikus postaládán keresztül.

A másik japán sajátosság, hogy minden szolgáltató telefonjai hálózatspecifikusak, azaz aki céget vált, annak új készüléket kell vennie. A harmadik sajátos tényező, hogy az operátorváltás előtt mindenkinek rendeznie kell számláját eddigi cégénél, s a társaságok nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy aki lelép, az lemondhat megszokott extráiról: a mobitévéről, a letölthető játékokról.

Végül a negyedik, de minden bizonnyal legfontosabb szempont, hogy az ügyfeleik elvesztésétől tartó mobilvállalatok új szolgáltatások - zeneletöltés, új szórakoztató tartalmak - elérhetőségével igyekeznek megtartani a mobilosokat. Hogy ezeket ténylegesen elérhessék a felhasználók, új készülékek egész arzenálját kínálják, van olyan szolgáltató, amely 16 új zsebtelefonnal nyitotta az új évet, de még a piacvezető DoCoMo is szükségét látta, hogy 9 új zsebivel kedveskedjen ügyfeleinek - derül ki a The Economist cikkéből.