Napi Online
Mire figyeljünk online biztosításkötés esetén?
Az online biztosításkötés szerepe évről évre növekszik, bár a netes tájékozódás nem mindig ad pontos képet. A tarifákban szereplő kedvezmények közül ugyanis több is hiányzik az online programok által kért információk közül.
Ez a magyarázata annak, hogy sokan eltérő díjakkal találkoznak a biztosító saját honlapján és az alkuszi oldalakon. Bár van, amit a kedvezményszámoló programokba lehetetlen beépíteni (például a háromévenként jelentkező hűség-bónuszt), más hiányosság is akad. Több tíz százalékkal is magasabb díj jöhet ki a valóságosnál (például a Generali esetén a felekezeti vagy a UPC-kártyához kötődő előny mellőzése miatt).
Érdekes megkülönböztetéssel találkozunk azoknál a biztosítóknál, amelyek nem kötöttek szerződést az alkuszcégekkel. Tavaly még a nagyobb honlapokon is kihagyták ezeket, az idén "már csak" az utolsó helyre szorulnak a díjsorrendben. A hátrányos megkülönböztetés érinti a Posta Biztosítót, amely köztudottan nem alkalmaz internetes alkuszokat. A díjak a szerint is változnak, hogy melyik alkusznál köti a szerződést az ügyfél. Épp ezért kérdés, hogy ilyenkor a törvényileg kötelezően az ügyfél érdekeit néző alkusznak kötelessége-e a másik alkusznál történő szerződéskötés ajánlása.
Sok biztosító mintha a meglévő ügyfeleit büntetné. A Köbe Biztosító egyesület ezt nyíltan felvállalja, ez azonban a helyzet több társaságnál is - főleg a terjedő indexálásnak köszönhetően. Az Allianz Hungáriánál és az OTP-Garanciánál is akadnak olyan ügyfélszegmensek, amelyekben az idén tíz százalékkal is csökkentek a díjak, miközben a régi ügyfelek némi díjnövekedéssel találkozhatnak. Ilyenkor az ügyfél elégedett, látva hogy szinte nem növekedtek a terhei.
Azonban egészen extrém esetek is előfordulhatnak. Az Uniqa biztosító esetén olyan ügyfél is elképzelhető, aki a szerződés felmondása és újraszerződés esetén több mint 38 százalékot (évi 53 ezer forintot) spórol. Az új és régi ügyfelek eltérő díjszabása miatt elengedhetetlen lenne az alkuszok által az újraszerződés esetén fizetendő díj megjelenítése is (tehát a saját biztosítóról két tarifát kellene megjeleníteni), de az online programok ezzel is adósak maradnak.
A biztosítóegyesületek esetén a tagok - sokszor a megfelelő tájékoztatás hiányában - automatikusan fogadják el a pótdíjfizetésre vonatkozó kitételt, vagyis azt, hogy problémák esetén még egyszeri éves díjfizetésre kötelezhetők. Bár Erdei István, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke levélben hívta fel a figyelmet a szélesebb körű tájékoztatás szükségességére, eddig az online cégek esetében erre nem került sor. Erdei valószínűleg azért hívta fel a figyelmet erre a problémára, mert pótdíjfizetés esetén vitás lehet a korrekt alkuszi tájékoztatás hiánya, így elvileg az alkuszok is kötelezhetőek lehetnek a pótdíj kiegyenlítésére. Aki ilyen esetben a honlapokon található árgaranciában bízik, annak csalódnia kell. Az árgarancia az egyik nagy alkuszcég honlapján csak a december 31-éig beérkező díjakkal kapcsolatos reklamációkhoz köthető, míg a másik nagy alkuszcég azt garantálja, hogy számításai megegyeznek a biztosító számításával.
Több trükköt is bevetnek a biztosítók az ügyfelek megtartása érdekében. Akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat (kgfb) idén csekken fizették be, meglepődve tapasztalhatják, hogy - a normális decemberi csekk-küldési időponttal ellentétben - már most megérkeztek a következő negyed- esetleg félévre vonatkozó csekkek. Egyes biztosítók a szerződésfelmondás visszaigazolása után is kiküldik a csekket, hozzácsapva a jövő évi díjértesítőhöz. Ilyenkor az autótulajdonos díjbefizetésével két hónapos ingyen kölcsönt nyújt a biztosítónak. Ennél nagyobb probléma viszont, hogy a szerződés felmondás utáni befizetéssel az ügyfél megváltozott szándékát jelzi a biztosító felé - vagyis azt, hogy mégis maradni akar. Ez különösen a kgfb esetén veszélyes, hiszen fix egy hónap van a biztosítóváltásra. Ha a család egyik tagja hó közepén átszerződik, egy másik családtag pedig hó végén rutinszerűen befizeti a csekkeket, akkor a visszaszerződést valószínűleg utólag már nem lehet korrigálni.
Ez a magyarázata annak, hogy sokan eltérő díjakkal találkoznak a biztosító saját honlapján és az alkuszi oldalakon. Bár van, amit a kedvezményszámoló programokba lehetetlen beépíteni (például a háromévenként jelentkező hűség-bónuszt), más hiányosság is akad. Több tíz százalékkal is magasabb díj jöhet ki a valóságosnál (például a Generali esetén a felekezeti vagy a UPC-kártyához kötődő előny mellőzése miatt).
Érdekes megkülönböztetéssel találkozunk azoknál a biztosítóknál, amelyek nem kötöttek szerződést az alkuszcégekkel. Tavaly még a nagyobb honlapokon is kihagyták ezeket, az idén "már csak" az utolsó helyre szorulnak a díjsorrendben. A hátrányos megkülönböztetés érinti a Posta Biztosítót, amely köztudottan nem alkalmaz internetes alkuszokat. A díjak a szerint is változnak, hogy melyik alkusznál köti a szerződést az ügyfél. Épp ezért kérdés, hogy ilyenkor a törvényileg kötelezően az ügyfél érdekeit néző alkusznak kötelessége-e a másik alkusznál történő szerződéskötés ajánlása.
Sok biztosító mintha a meglévő ügyfeleit büntetné. A Köbe Biztosító egyesület ezt nyíltan felvállalja, ez azonban a helyzet több társaságnál is - főleg a terjedő indexálásnak köszönhetően. Az Allianz Hungáriánál és az OTP-Garanciánál is akadnak olyan ügyfélszegmensek, amelyekben az idén tíz százalékkal is csökkentek a díjak, miközben a régi ügyfelek némi díjnövekedéssel találkozhatnak. Ilyenkor az ügyfél elégedett, látva hogy szinte nem növekedtek a terhei.
Azonban egészen extrém esetek is előfordulhatnak. Az Uniqa biztosító esetén olyan ügyfél is elképzelhető, aki a szerződés felmondása és újraszerződés esetén több mint 38 százalékot (évi 53 ezer forintot) spórol. Az új és régi ügyfelek eltérő díjszabása miatt elengedhetetlen lenne az alkuszok által az újraszerződés esetén fizetendő díj megjelenítése is (tehát a saját biztosítóról két tarifát kellene megjeleníteni), de az online programok ezzel is adósak maradnak.
A biztosítóegyesületek esetén a tagok - sokszor a megfelelő tájékoztatás hiányában - automatikusan fogadják el a pótdíjfizetésre vonatkozó kitételt, vagyis azt, hogy problémák esetén még egyszeri éves díjfizetésre kötelezhetők. Bár Erdei István, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke levélben hívta fel a figyelmet a szélesebb körű tájékoztatás szükségességére, eddig az online cégek esetében erre nem került sor. Erdei valószínűleg azért hívta fel a figyelmet erre a problémára, mert pótdíjfizetés esetén vitás lehet a korrekt alkuszi tájékoztatás hiánya, így elvileg az alkuszok is kötelezhetőek lehetnek a pótdíj kiegyenlítésére. Aki ilyen esetben a honlapokon található árgaranciában bízik, annak csalódnia kell. Az árgarancia az egyik nagy alkuszcég honlapján csak a december 31-éig beérkező díjakkal kapcsolatos reklamációkhoz köthető, míg a másik nagy alkuszcég azt garantálja, hogy számításai megegyeznek a biztosító számításával.
Több trükköt is bevetnek a biztosítók az ügyfelek megtartása érdekében. Akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat (kgfb) idén csekken fizették be, meglepődve tapasztalhatják, hogy - a normális decemberi csekk-küldési időponttal ellentétben - már most megérkeztek a következő negyed- esetleg félévre vonatkozó csekkek. Egyes biztosítók a szerződésfelmondás visszaigazolása után is kiküldik a csekket, hozzácsapva a jövő évi díjértesítőhöz. Ilyenkor az autótulajdonos díjbefizetésével két hónapos ingyen kölcsönt nyújt a biztosítónak. Ennél nagyobb probléma viszont, hogy a szerződés felmondás utáni befizetéssel az ügyfél megváltozott szándékát jelzi a biztosító felé - vagyis azt, hogy mégis maradni akar. Ez különösen a kgfb esetén veszélyes, hiszen fix egy hónap van a biztosítóváltásra. Ha a család egyik tagja hó közepén átszerződik, egy másik családtag pedig hó végén rutinszerűen befizeti a csekkeket, akkor a visszaszerződést valószínűleg utólag már nem lehet korrigálni.