Gyurkity Péter
Beszűkülőben az oktatási szoftverek piaca
Az ezredforduló évében elért rekordszint óta az otthoni számítógépekre szánt oktatási szoftverek piaca egyre inkább összeszűkül, és az előrejelzések szerint ez a folyamat tovább folytatódik.
A helyzet alakulásáról a The New York Times számolt be cikkében, az NPD Group kutatócég adataira hivatkozva. Eszerint az otthoni felhasználásra szánt oktatási szoftverek 2000-ben érték el a rekordszintet, ami 498 millió dollárnál tetőzött, ezután azonban folyamatos visszaesés következett be. Ez már csak azért is érzékenyen érintette az érdekelt vállalatokat, mert az előrejelzések akkor még újabb növekedésről, bővülő lehetőségekről szóltak.
Az elmúlt öt évben azonban nem következett be a várt növekedés, sőt, a piac egyre jobban összeszűkült. A tavalyi évben a forgalom alig érte el a 152 millió dollárt, ami kevesebb, mint egyharmada a rekordév eredményének. "Senki nem gondolta volna, hogy akkor éltük a virágkort. Most, ha visszanézünk, joggal kérdezhetjük, hogy mi történhetett?" - nyilatkozta Warren Buckleitner, a Children's Technology Review szerkesztője.
A forgalom visszaesése azonban nem jelenti az érdeklődés csökkenését, hiszen manapság tucatszám elérhetők az ingyenes szoftverek és weboldalak, amelyek költségek nélkül nyújtanak segítséget a tanulásban. A felhasználók szempontjából tehát akár még előrelépésként is értékelhetjük a változást, feltéve, hogy az ingyenes megoldások is kielégítik az igényeket.
Az otthoni felhasználásra szánt programok piaca mindesetre csökkenőben van, miközben az oktatási intézményekben egyre több lehetőség merül fel. Legutóbb például arról adtunk hírt, hogy létrejöhet az első tankönyvek nélküli iskola, amely kizárólag laptopokra és internetes anyagokra támaszkodna. Az oktatás továbbra is a hagyományos módon történne, de a könyvek és füzetek helyett a diákok immár kizárólag laptopjaikat használnák, illetve az interneten található különböző oktatási anyagokat, amelyeket az iskola, vagy az adott tantárgyat oktató tanár megfelelőnek talál.
Itthon ezen a téren is van mit behozni. Bár az ingyenes oktató oldalakban nálunk sincs hiány, az iskolákban még mindig nagy szükség van az informatikai fejlesztésre. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nemrég bejelentette, hogy az év végéig az észak-alföldi régió három megyéjének minden általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézményében lesz szélessávú internethozzáférési lehetőség. Adataik szerint a legutóbbi három évben 359 Hajdú, Szolnok és Szabolcs megyei önkormányzat kapott 2 milliárd forintnyi támogatást informatikai fejlesztésre. A térségben 1627 iskolának, könyvtárnak és pedagógusnak 875 millió forintot juttattak informatikai eszközbeszerzéshez. Emellett 88 iskola szélessávú internethozzáférésének kiépítését is segítette a tárca, 52 millió forinttal. Több, mint 380 millió forint összegű központi forrással pedig 347 eMagyarország pont létesült a három megyében.
A magyar felsőoktatásban több nagyvállalat is saját projekteket indított, többek között az Intel is, amely felsőoktatási tananyagainak egyes moduljait teszi elérhetővé. Ezen modulok közé tartoznak a mikroelektronikai technológiák, a hálózati processzorokkal kapcsolatos tananyag, a beágyazott számítástechnika, vagy a vezeték nélküli számítástechnikai részleteit bemutató tantervek. A vállalat további projektjei közé tartozik az évente megrendezett nemzetközi diákverseny, az ISEF (International Science and Engineering Fair), ahol idén a Magyarországot képviselő Rátai Dániel hat első díjat nyert el, háromdimenziós rajzolást lehetővé tevő Leona3Do fantázianevű találmányával.
A helyzet alakulásáról a The New York Times számolt be cikkében, az NPD Group kutatócég adataira hivatkozva. Eszerint az otthoni felhasználásra szánt oktatási szoftverek 2000-ben érték el a rekordszintet, ami 498 millió dollárnál tetőzött, ezután azonban folyamatos visszaesés következett be. Ez már csak azért is érzékenyen érintette az érdekelt vállalatokat, mert az előrejelzések akkor még újabb növekedésről, bővülő lehetőségekről szóltak.
Az elmúlt öt évben azonban nem következett be a várt növekedés, sőt, a piac egyre jobban összeszűkült. A tavalyi évben a forgalom alig érte el a 152 millió dollárt, ami kevesebb, mint egyharmada a rekordév eredményének. "Senki nem gondolta volna, hogy akkor éltük a virágkort. Most, ha visszanézünk, joggal kérdezhetjük, hogy mi történhetett?" - nyilatkozta Warren Buckleitner, a Children's Technology Review szerkesztője.
A forgalom visszaesése azonban nem jelenti az érdeklődés csökkenését, hiszen manapság tucatszám elérhetők az ingyenes szoftverek és weboldalak, amelyek költségek nélkül nyújtanak segítséget a tanulásban. A felhasználók szempontjából tehát akár még előrelépésként is értékelhetjük a változást, feltéve, hogy az ingyenes megoldások is kielégítik az igényeket.
Az otthoni felhasználásra szánt programok piaca mindesetre csökkenőben van, miközben az oktatási intézményekben egyre több lehetőség merül fel. Legutóbb például arról adtunk hírt, hogy létrejöhet az első tankönyvek nélküli iskola, amely kizárólag laptopokra és internetes anyagokra támaszkodna. Az oktatás továbbra is a hagyományos módon történne, de a könyvek és füzetek helyett a diákok immár kizárólag laptopjaikat használnák, illetve az interneten található különböző oktatási anyagokat, amelyeket az iskola, vagy az adott tantárgyat oktató tanár megfelelőnek talál.
Itthon ezen a téren is van mit behozni. Bár az ingyenes oktató oldalakban nálunk sincs hiány, az iskolákban még mindig nagy szükség van az informatikai fejlesztésre. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium nemrég bejelentette, hogy az év végéig az észak-alföldi régió három megyéjének minden általános-, közép- és felsőfokú oktatási intézményében lesz szélessávú internethozzáférési lehetőség. Adataik szerint a legutóbbi három évben 359 Hajdú, Szolnok és Szabolcs megyei önkormányzat kapott 2 milliárd forintnyi támogatást informatikai fejlesztésre. A térségben 1627 iskolának, könyvtárnak és pedagógusnak 875 millió forintot juttattak informatikai eszközbeszerzéshez. Emellett 88 iskola szélessávú internethozzáférésének kiépítését is segítette a tárca, 52 millió forinttal. Több, mint 380 millió forint összegű központi forrással pedig 347 eMagyarország pont létesült a három megyében.
A magyar felsőoktatásban több nagyvállalat is saját projekteket indított, többek között az Intel is, amely felsőoktatási tananyagainak egyes moduljait teszi elérhetővé. Ezen modulok közé tartoznak a mikroelektronikai technológiák, a hálózati processzorokkal kapcsolatos tananyag, a beágyazott számítástechnika, vagy a vezeték nélküli számítástechnikai részleteit bemutató tantervek. A vállalat további projektjei közé tartozik az évente megrendezett nemzetközi diákverseny, az ISEF (International Science and Engineering Fair), ahol idén a Magyarországot képviselő Rátai Dániel hat első díjat nyert el, háromdimenziós rajzolást lehetővé tevő Leona3Do fantázianevű találmányával.