Alex
Az Internet szeptember 11 után
Egy évvel a szeptember 11-i támadások után elmondhatjuk, hogy az egész világra hatással volt. A személyiségi jogok határai lecsökkentek, nőtt a megfigyelés mértéke, és az adatbázisok is nagyobb mértékben összekapcsolhatók. Milyen jövő felé tartunk?
Az Electronic Privacy Information Center kiadásában a múlt héten jelent meg az első átfogó jelentés, mely több mint 50 országot felölelve tekinti át a szeptemberi katasztrófa kihatását a személyiségi jogokra. Négy trend érzékelhető világosan: a magánszféra védelmét erősítő törvények gyors eróziója, a vállalatok, kémszervezetek és a rendőrség közötti megnövekedett adatcsere, nővekvő lehallgatás és a nagymértékben megnövekedett érdeklödés a személyazonosító rendszerek iránt, mint például az arcfelismerés.
Fagyasztókban őrzik a még azonosítatlan maradványokat |
Az Egyesült Államokban Bush elnök már október 26-án aláírta az "USA Patriot Act" nevű törvényt, mely kiterjeszti az elektronikus megfigyelés minden formáját, megnöveli a CIA és a szövetségi rendőrség közötti információcsere mértékét, és az internetszolgáltatókat még szorosabb együttműködésre biztatja a rendőrséggel. Az FBI egy "csodalámpa" elnevezésű technológia fejlesztésébe is fogott, amit titokban installálhatnak a célszemély számítógépére, megfigyelve minden tevékenységét.
E-terrorizmus: Szabadság vagy biztonság?
Az FBI-ügynökök minden olyan nagyobb, több tízezer embert tartalmazó adatbázist begyűjtöttek, ami adatokat szolgáltathat a terrorizmus elleni harchoz, legyen akár az a Búvároktatók szövetségének taglistája, áruházláncok vásárlók adatait tartalmazó adatbázisa vagy az utazási irodák direkt marketinghez használt levéllistája.
A tornyok helye ma |
Ironikusnak tűnhet, de az Internet szabad gyökerei ellenére pont hogy meggyorsította a változásokat. A mindenhol burjánzó logfile-ok és a hatalmas vásárlói adatbázisok, egyesítve az egyszerű kezelhetőséggel és a más oldalakkal való hatékony összekapcsolással, jelentősen megkönnyíti a hatóságok dolgát. Az új irányelvek szerint az FBI-ügynökök akkor is betekinthetnek az adatbázisokba, ha az nem kapcsolódik semmilyen nyomozáshoz. A Boston Globe kutatásai szerint az utazási irodák és szállítással foglalkozó cégek 64%-a adott hozzáférést az FBI számára a vásárlói vagy az alkalmazotti adatokhoz történő hozzáféréshez de a vállalatok mindössze 14%-a tájékoztatta erről vásárlóit. Kiszivárgott az is, hogy egy szupermarket hálózat teljes klubkártya állományát rendelkezésükre bocsátotta.
A romokat ma is helikopterekkel őrzik |
Sok vita van magáról a megfigyelésről is, mivel egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen online tevékenység tekinthető gyanúsnak, és sokak szerint az internetszolgáltatók, a vállalatok és más szervezetek indokolatlanul a ló másik oldalára esnek. A túlbuzgó hálózati menedzserek önkényesen letilthatják bármely weboldal elérhetőségét, mint ahogy most is blokkolják a pornográf tartalmakat, vagy szűrik az obszcén leveleket.
Nőtt a kémkedés, vagy mindig ekkora volt?
A biztonság vs. magánélet viták legtöbbjének középpontjában a szeptemberi támadások után hozott amerikai hazafiassági törvény, a Patriot Act áll. Ennek magjában azok az új szabályok állnak, melyek meghatározzák melyik hatóság figyelheti az online kommunikációt. A törvény értelmében ki kell szolgáltatni az e-mailek eredetét, címzettjét és időpontját (mint a szabvány postai levélnél), de beleolvasni csak bírói engedéllyel lehet. Az internetszolgáltatók vonakodnak részleteket nyilvánosságra hozni konkrét esetekről, de annyi kiszivárgott, hogy a rendőrségi kérések száma jelentősen megnőtt. A törvényben rejlő kiskapukat is erőteljesen kihasználják a hatóságok: az előfizetők korábbi tevékenységei engedély nélkül is megtudhatók, és emiatt előfordul, hogy akár naponta többször lekérnek adatokat, ami már közel van a valósidejű megfigyeléshez.
A könyvtárak is aggódnak a törvény miatt, mivel a hatósági intézkedésekhez már jóval kevesebb indok is elég (az elektronikus nyilvántartási rendszerben évekre visszamenőleg megvan ki milyen könyvet kölcsönzött ki). Az ügynököknek elég egy körözési papír a kutakodáshoz, és már nem kell bizonyítani, hogy az adott ember összefüggésben lehet bármiféle bűnesettel. Továbbá az eljárás titkos, tehát ha bárkinek információt szolgáltatnak arról, a könyvtárak maguk is büntetéssel néznek szembe. Az amerikai könyvtárszövetség felmérése szerint az 1026 tagkönyvtárból 85 - azaz 8,3% - kapott szeptember 11-gyel kapcsolatos kormányzati kérést. Elgondolkodtató, hogy még egy átlagos könyvtártag is közvetetten érintett.
Sem az FBI, sem más hatóságok nem hoznak nyilvánosságra részleteket a terrorizmussal összefüggő nyomozásokról, de ami kiszivárog, az még inkább aggodalomra ad okot. John Frazzini, a titkosszolgálat számítógépes részlegén dolgozó ügynökének felhívása szerint a vállalatoknak sokkal jobban együtt kellene működniük az online nyomozásoknál és a betörések jelentésénél. Véleménye szerint a hackerek új korszaka jöhet el. Habár még a tavalyi eseményhez kapcsolódó konkrét eljárás nem történt, a védőügyvédek már érzékelik a változásokat. Példa erre egy Los Angeles-i eset, ahol egy weblapjára e-mailes szoftverekben lévő biztonsági hibákat kitevő és azok javítását felajánló illetőre komoly börtönbüntetéss vár.
Összességében elmondható, hogy az eddigi, a magánszféra szentségét szorgalmazó álláspont helyett a biztonságot szavatoló gondolkodásmód lett uralkodó. Persze az internetes biztonság sosem volt 100%-os, de a mai félelem egy elektronikus Pearl Harbortól odáig vezetett, hogy nagyon is valós a begyűjtött információk ellenőrizetlen felhasználása miatti aggodalom. Megfigyelhetik, milyen orvosi vagy szexlapokat nézünk, és a vállalati titkok sincsenek biztonságban. Hogyan biztosítják, hogy az összegyűjtött adatokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá? Meddig érdemes feladni jogainkat, nyerünk e biztonságunkon annyit, mint a magánéletünk terén veszítünk? Ki szeretne egy Big Brother házban élni...?