JohnnyCage
Készülj fel az új generációra!
Új technológiák, új szolgáltatások, egyre olcsóbb mobiltelefonok - avagy mivel próbálják a mobilkommunikációs társaságok fellendítani az elmúlt 1-2 évben jelentősen visszaesett mobiltelefon eladásokat?
A 3G, azaz harmadik generációs mobilkommunikációs hálózatok általános elterjedése a rendszerek kiépítésének rendkívül nagy költségvonzatai, illetve a szükséges spektrumlicenszek (frekvenciasáv használati engedély) szintén igen borsos ára miatt egyelőre még várat magára. Mivel azonban a mobiltelefon piac az elmúlt években számos országban telítetté vált, a mobiltelefon gyártók egyre nagyobb tudású, megfizethető árú készülékekkel igyekeznek feltornászni az eladásokat. Kérdéses lehet azonban, hogy a közelmúltban bevezetett, illetve az elkövetkező hónapokban napvilágot látó új szolgáltatásoknak sikerül-e megnyerni a felhasználók szívét, az egyre intelligensebbé váló mobilkészülékek pedig valóban a régi készülékek cseréjére ösztönzik az embereket.
Már a 4G is itt van, de még a 3G-t se látni
Egyes társaságok, fejlesztői csoportok az elmúlt egy évben már a negyedik generációs (4G) mobilkommunikációs technológiák alapkövét is letették, a valóság azonban az, hogy jelenleg még a 3G szolgáltatások is csak alig egy-két országban elérhetőek. Az igazat megvallva néhány nagyobb ország kivételével a legtöbb országban még konkrét időpontot is nehezen lehetne kijelölni az új hálózatok beindulására.
A működő 3G rendszerrel rendelkező szolgáltatókat, mint a japán NTT DoCoMo és a finn Sonera kivéve a nagyobb társaságok jelenleg világszerte a következő generációs hálózatok kiépítésén dolgoznak. Bár egyes mobilszolgáltatók tervei szerint a kiépítés alatt álló 3G megoldások tesztüzeme még az idei év folyamán megkezdődhet, a legtöbb cég esetében a kereskedelmi bevezetésre legkorábban is csak a jövő évben kerülhet sor.
Mit is foglalnak magukba a 3G szolgáltatások?
Mint korábban már szó volt róla, a 3G harmadik generációs mobilkommunikációs hálózatokat, illetve mobiltelefon készülékeket jelent. A 3G technológia számos új szolgáltatást tesz lehetővé, úgymint javított minőségű beszédhang átvitel, adatátvitel beszélgetés közben, nagysebességű csomagkapcsolt adatátvitel, jó minőségű, színes képek átviteli lehetősége, illetve zenei- és videófelvételek továbbítása, ezek egy része azonban csak néhány évvel a 3G hálózatok bevezetését követően, a mobilkommunikációs berendezések későbbi továbbfejlesztésével lesz elérhető.
A 3G megoldások képességeit figyelembe véve gyakorlatilag nem is beszélhetünk harmadik generációs mobiltelefonról, mivel ezek az eszközök gyakorlatilag már sokkal többmindenre (lesznek) használhatók, mint csupán telefonálásra. Egy 3G "mobilkommunikációs eszköz" esetében már nem állapítható meg egyértelműen a határvonal a "számítástechnikai", "kommunikációs", illetve "szórakoztatóelektronikai" fogalmak között. A 3G eszköz valójában egy PC, egy telefon, és egy PDA (Personal Digital Assistant - Digitális Személyi Segéd) egyben. A 3G hálózatok, eszközök szolgáltatásai:
A harmadik generációs mobilhálózatok esetében az eszközök két különböző módszerrel küldhetnek és fogadhatnak adatot:
A TDMA (Time Division Multiple Access - Időosztásos Többszörös Hozzáférésű) technológia elnevezésének megfelelően időszeleteket képez az adattovábbításra szánt frekvenciasávban. A hálózatra csatlakozáskor minden eszköz megkap egy időszeletet, amelyben adatot továbbíthat. Mivel az egyes szeletek időben rendkívül gyorsan követik egymást, minden eszköz úgy "érzi", egymaga birtokolja az egész frekvenciasávot. Mivel azonban egy-egy készülék csak az idő törtrészében továbbíthat adatot, az adatátviteli sávszélesség jelentősen lecsökken.
A CDMA (Code Division Multiple Access - Kódosztásos Többszörös Hozzáférésű) technológia szerint a készülékek egyedi azonosítókódokat kapnak. Az eszközök rádiójele egy meghatározott szélességű sáv egészét elfoglalhatja, vagyis az egyes készülékek adófrekvenciája egy viszonylag szűk sávon belül változhat. A vevő különválasztja a meghatározott frekvenciasávon belüli jeleket, és az adót a frekvenciától függetlenül, az azonosítókód alapján ismeri föl. A CDMA előnye, hogy szórt frekvenciaspektrumú jellegéből adódóan meglehetősen érzéketlen a zavarokra - amennyiben az egyik frekvencián zavar érzékelhető, átáll egy másikra. A CDMA alapjául szolgáló szórt frekvenciaspektrumú jeleket nehéz zavarni, ezért nem okoz különösebb meglepetést a megoldás katonai eredete.
Áramkör- és csomagkapcsolt megoldások:
A hagyományos kommunikációs csatlakozások fizikai elérési utat igényelnek az adó és vevő fél között, amely egészen az összeköttetés befejeződéséig aktív. Ezt az összeköttetési módszert áramkörkapcsolt hálózatnak nevezik. A legtöbb modern hálózati technológia merőben eltér ettől a felfogástól, és csomagkapcsolt összeköttetést alkalmaz. A csomagkapcsolt hálózatoknál alkalmazott "adatcsomag" olyan információ, amely darabokra (csomagokra) van tördelve, tartalmazza a rendeltetési címet, a többi adóeszköz által küldött csomagokkal együttesen található meg az adattovábbításért felelős csatornán, és végül a vevőegység a többi adatcsomagól különválasztva beolvassa.
A csomagkapcsolt megoldások eredetileg az internetes alkalmazásokhoz készültek. Az adatcsomag alapvetően két fő részből áll, névszerint a fejlécből és az adatból. A fejléc többek között a címzettről tárol információt, és lehetővé teszi, hogy az adatcsomag a többi közé keverve se vesszen el a kommunikációs csatornán. Az adatrész a továbbítani kívánt információt, illetve annak egy meghatározott nagyságú darabját tartalmazza.
3G szabványok
A cél -mint számos hasonló esetben- egyetlen, általánosan elfogadott technológiai szabvány megalkotása lenne. Ez tenné ugyanis a legegyszerűbben lehetővé, hogy az egyes 3G készülékek a világ minden pontján használhatóak legyenek, és ne merüljenek fel kompatibilitási problémák. Mint ahogy azonban lenni szokott, a 3G esetében is különböző, rivális cégek versenyeznek saját technológiájuk általános szabványként való elfogadásáért.Az egyik legjelentősebb 3G mobilkommunikációs szabvány a wCDMA, amelyet elsősorban Európában és Japánban terveznek alkalmazni a szolgáltatók. A UMTS néven is ismert technológia a GSM (Global System for Mobilcommunications - Globális Mobilkommunikációs Rendszer), illetve a GPRS (General Packet Radio Service - Általános Csomagkapcsolt Rádiószolgáltatás) megoldások egyenes ági utódja. A UMTS technológia szabványosítási munkáit a 3GPP (Third Generation Partnership Project - 3. Generációs Társulási Projekt) irányítja. A japán NTT DoCoMo FOMA elnevezésű 3G szolgáltatása a wCDMA technológiára épül.
Az európai UMTS legfőbb konkurense a San Diego-i központú Qualcomm CDMA2000 technológiája. Az Egyesült Államokban a Sprint és Verizon szolgáltatók tervezik bevezetni a megoldást a jelenlegi CDMAone utódjaként. A CDMA2000-nek két változata van: A bevezetés alatt álló, 144 kbps adatátviteli sebességű 1XRTT technológiát a szolgáltatók a későbbiekben a 2 Mbps sebességű 3XRTT-re válthatják. A CDMA2000 szabványosítási folyamatát a 3GPP2 csoport vezeti.
Bár a wCDMA és CDMA2000 technológiák egyaránt tartalmazzák nevükben a "CDMA"-t, valójában merőben eltérő rendszerekről van szó. A szakértők azonban bíznak abban, hogy a két technológiára épülő rendszerek ennek ellenére képesek lesznek kapcsolatot teremteni egymással.
Nem esett ezidáig szó a UMTS szabványba belefoglalt másik technológiáról, a TD-CDMA-ról. A Siemens által kifejlesztett technológia a wCDMA-val ellenben időosztásos megoldás, és elsősorban internetes adatok továbbítására lehet kiváló. A kínai China Academy of Telecommunications Technology (CATT) a Siemens-szel közösen fejlesztette ki a TD-CDMA-hoz hasonló TD-SCDMA technológiát, amely Kína nemzeti 3G szabványává vált. A 3GPP a közelmúltban kiterjesztette a TD-CDMA szabványt a TD-SCDMA-val, amely utóbbi így szintén a hivatalos IMT-2000 3G szabványok közé tartozik. Akadályokkal teli út vezet a 3G hálózatok bevezetéséhez
A 3G megoldások kiadásához vezető út első lépcsőfokát a 2,5G-ként is nevezett GPRS szolgáltatások bevezetése jelentette a közelmúltban. A GPRS tulajdonképpen egy 3G-pótlónak is tekinthető, mivel szintén csomagkapcsolt, állandóan aktív összeköttetést biztosít megnövelt adatátviteli sebességgel. Sajnos az 50 kbps körüli legnagyobb elérhető adatátviteli sebességek messze elmaradnak a korábban beharangozott értékektől, ráadásul a szolgáltatás a korlátozott kapacitás miatt olcsónak sem éppen nevezhető.
A GPRS népszerűsége jelenleg jóval kisebb, mint amire a szolgáltatók korábban számítottak. Mindez az említett két tényező mellett elsősorban annak tudható be, hogy a technológia/szolgáltatás felhasználói rétege gyakorlatilag az üzleti felhasználókra korlátozódik.
Egy másik 2,5G technológia az EDGE (Enhanced Data for Global Evolution - Továbbfejlesztett Adatszolgáltatás a Globális Fejlődéshez), amely szintén a 2G GSM technológiára épül, de akár az (amerikai) TDMA hálózatokon is kiépíthető.
Az EDGE adatátviteli sebessége a GPRS háromszorosa, 150 kbps lehet, vagyis a technológia akár "majdnem-3G" megoldásnak is nevezhető. Mivel az EDGE kiépítése viszonylag olcsó, vonzó megoldás lehet azon szolgáltatók számára, amelyek anyagi okokból nem tudnak teljes 3G spektrumlicenszt szerezni. Más szolgáltatók viszont várhatóan kihagyják ezt a lépcsőfokot, és közvetlenül a 3G-re váltanak, mivel az EDGE bevezetése a GPRS-szel ellenben a szoftveres módosítások mellett a bázisállomások rendszereinek módosítását is igényli.
A recesszió hatása a következő generációs hálózatok kiépítésére
2000-ig a globális mobiltelefon piac éveken keresztül lendületes, dinamikus növekedést ért el. Amikor azonban 2000 végén először az amerikai, majd nem sokkal később a globális gazdaság is jelentős visszaesésnek indult, a mobiltelefon ipar képviselői is nehéz helyzetbe kerültek. A mobiltelefon piac lassan telítetté vált, a felhasználók pedig a recesszió hatásaként még kisebb hajlandóságot mutattak készülékeik újakkal való leváltására.
Az új mobiltelefonok iránt mutatkozó kereslet drasztikus visszaesésével egyidőben kétségessé vált a bevezetés alatt álló 3G hálózatok sorsa is. A szolgáltatók korábban minden erejükkel a következő generációs rendszerek minél előbbi kiépítésén dolgoztak, és a piac akkori helyzetében a társaságok lendületét a 3G spektrumlicenszek megszerzésével, illetve a harmadik generációs mobilkommunikációs hálózatok kiépítésével járó óriási költségek sem vetették vissza.A piaci kereslet visszaesésével azonban a 3G hálózatok kilátásai is jelentősen leromlottak, ezért számos szolgáltató későbbre halasztotta az új szolgáltatás bevezetését. A piackutató cégek ugyanakkor rámutattak, hogy a felhasználók várhatóan nem fognak olyan nagy érdeklődést mutatni a harmadik generációs szolgáltatások iránt, mint amire a társaságok számítanak. Ennek a gazdasági recesszió mellett több egyéb oka is van.
A szolgáltatók egekig szökő fejlesztési költségeinek egyenes következménye a 3. generációs mobilszolgáltatások -legalábbis kezdetben- meglehetősen magas ára. A felhasználók közül viszont sokan úgy vélik, a mobiltelefon telefonálásra van, nem pedig a készülékek árát növelő többé-kevésbé haszontalan szolgáltatásokra. Erre talán az egyik legjobb példa az óriási dirrel-durral beharangozott WAP szolgáltatás esete. Mint ismeretes, a szolgáltatás azóta sem örvend túlzott sikernek, a legtöbb felhasználó az első "élmények"-et követően inkább lemondott róla, nem beszélve azokról, akik óriási érdeklődésük tanúbizonyságaként inkább ki sem próbálták.
A társaságok azonban nem tértek el azon tervüktől, miszerint a 3G hálózatok bevezetéséig is új szolgáltatások egész hadával kívánják élénkíteni az új készülékek iránti keresletet. Új, szebb, okosabb készülékek a kereslet növelésének szolgálatában
A mobiltelefonok iránt mutatkozó kereslet drasztikus visszaesése, amelyet még a piacvezető finn Nokia is megérzett bevételein, számos gyártót kritikus helyzetbe sodort. Az egyetlen járható útnak az előre való menekülés tűnt, amelynek megfelelően a gyártók egyre "dizájnosabb" készülékeket kezdtek a piacra dobni, amelyek megnyerő külsejük mellett meglepően intelligens belsővel rendelkeznek, ráadásul a korábbiakhoz képest kedvező áron.
A legújabb készülékek a vásárlókat csalogató funkciók egész sorát vonultatják fel, mint például a korábban említett GPRS csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatás, a Bluetooth drótnélküli hálózati technológia, újabban pedig a színes kijelző, és az MMS (Multimedia Messaging Service - Multimédiás Üzenetküldő Szolgáltatás).
MMS szolgáltatás a Westeltől, világelsőként
Mint ismeretes, a Westel az elmúlt hetekben világelsőként vezette be teljeskörű MMS szolgáltatását. Az SMS utódjának tekintett, GPRS alapokra épülő MMS többek között lehetővé teszi színes fényképek továbbítását a technológiát támogató mobilkészülékek (és hálózatok) között. A szakértők szerint a szolgáltatás hasonló sikerekre számíthat az elkövetkező években, mint amilyet az SMS elért az elmúlt néhány évben. Bár az MMS jelenleg kizárólag a Sony Ericsson T68i színes kijelzővel ellátott készülékével, illetve a CommuniCam II kiegészítő kamerával használható, a technológiát támogató készülékek megjelenésével a megoldás gyors, széleskörű elterjedése várható.A harmadik generációs hálózatok elterjedéséig az elemzők szerint az MMS szolgáltatás lesz az új mobiltelefonok egyik legjelentősebb vásárlóvonzó funkciója, amely ráadásul egyben a GPRS széles körben való elterjedését is jelenti. A közelmúltban emellett jól kivehető volt a trend, miszerint a T68 megjelenésével a gyártók Japán után az európai piacra szánt mobilkészülékek esetében is elkezdtek átállni a színes kijelzők alkalmazására.
Megoszlanak a vélemények a kérdésben, hogy az új szolgáltatások az elkövetkezendő években fel tudják-e lendíteni a mobiltelefonok piacát. Mint ahogy azt a felhasználók korábban azonban már bebizonyították, a keresletet növelni csak valóban hasznos szolgáltatásokkal lehet.